2018 április 20., péntek
Gágyor Péter és Rab Irén - Fotó: Polgárportál

Felvidéki sorsokról Esztergomban – Bemutatták Gágyor Péter trianoni novellafüzérét

Share

Gágyor Péter „Bélák a czinkelt pakliban – Tizenhárom tízperces trianoni rémregény” című kötetét csütörtökön Esztergomban mutatták be. A Laskai Osvát Antikváriumban megrendezett könyvbemutatón a szép számú közönség előtt Dr. Rab Irén történész és Zsebők Csaba költő méltatták Gágyor új művét.

Portálunk állandó szerzője, Gágyor Péter „Bélák a czinkelt pakliban – Tizenhárom tízperces trianoni rémregény” című kötete a felvidéki AB-ART kiadónál a télen jelent meg. A novellafüzérhez másik szerzőnk, Zsebők Csaba írt utószót, míg a kötet szerkesztőjeként Rab Irén munkálkodott.

Gágyor Péter „Bélák a czinkelt pakliban – Tizenhárom tízperces trianoni rémregény” című kötetének bemutatója Esztergomban. (2018) – Fotó: Polgárportál

„Száz éve, hogy a történelmi Magyarország szétesett. Ezalatt a száz év alatt háromszor kellett újrakezdeni Magyarország történelmét: 1920-ban, 1945-ben és 1956-ban. Méghozzá a 0-pontról. De a történelem arról tesz tanúbizonyságot, hogy az utolsókból lesznek az elsők, ha a szerencse is úgy hozza. Erről is szól Gágyor Péter új könyve” – írja a könyv ajánlójában a neves és kiváló felvidéki író, Grendel Lajos.

Az esztergomi beszélgetést vezető Rab Irén, bemutatván Gágyor Pétert, felhívta a figyelmet, hogy a „Bélák” szerzője egy személyben színházi rendező, író, költő és műfordító. A történész emlékeztetett arra, hogy az alkotó a felvidéki Ipolyság városban született, majd pár évre nagymamájához Körmöcbányára került. Tanulmányai, munkái révén aztán megismerte északi végeinket Pozsonytól Kassáig. A Felvidéken élt családjával a harmincas éveinek a derekáig, addig, amíg a csehszlovák kommunisták el nem üldözték szülőföldjéről, szovjetellenes múltja és rendezései miatt. Átköltöztek Magyarországra, a családfő Kecskeméten és Győrben is rendezett, ám a kommunista titkosrendőrség ideát szintén állandóan zaklatta. Mivel itt sem működött együtt a hatalom uraival, munkáját elveszítette, így végül emigrálni kényszerült családjával. Németország befogadta őket, azonban a Kárpát-medence iránti honvágy megmaradt, így – amikor már tudtak – hazajöttek, Komárom déli felébe.

Gágyor Péter – Fotó: Polgárportál

Gágyor felidézte élete különböző helyszíneit, és a felvidéki, sőt az egész kárpát-medencei magyarság elmúlt száz esztendejét, megállapítva, hogy Trianont nem sikerült meghaladnunk, bennünk él. „Még egy kutyát sem nevezünk Trianonnak” –  nyomatékosította.

Az író egyébként „elismerte”, hogy könyvében életrajzi elemek is megjelennek, mégis általában a felvidéki magyar sorsból táplálkozott. Hiszen művében utal ő a két világháború közötti világra, s a részleges területi revízióra, illetve annak ellentmondásos következményire. Nem megy el szó nélkül a háborút követő reszlovakizáció, a deportálások, az áttelepítések mellett sem. A csehszlovákiai kommunizmus borzalmait, sutaságait, igazságtalanságait ugyancsak felidézte, a kötetben és a könyvbemutatón egyaránt.

Zsebők Csaba – Fotó: Polgárportál

Zsebők Csaba leszögezte, hogy Trianon következményeit ma is viselnünk kell, hiszen kárpátaljai magyar férfiak kelet-ukrajnai frontokon végezhetik, és nem sokkal korábban a délvidéki magyarok is átélték a testvérháborúk borzalmait a délszláv államokban. „Szerintem Péter úgy tart számvetést, hogy az olvasót ösztönzi, gondolja végig, mit tehetett volna másképpen a Bélák helyében” – osztotta meg érzéseit Zsebők.

A kötet budapesti bemutatója e hét csütörtökön lesz, mégpedig 18 órától a Magyar Napló Könyvesboltban, a József krt. 70. szám alatt.

PolgárPortál

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Több mint tizenötezer embert várnak Brenner János boldoggá avatására Szombathelyre

Több mint tizenötezren regisztráltak résztvevőként Brenner János vértanú pap május elsejei szombathelyi boldoggá avatására, ezért …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.