2018 július 17., kedd
Gágyor Péter és Rab Irén - Fotó: Polgárportál

Felvidéki sorsokról Esztergomban – Bemutatták Gágyor Péter trianoni novellafüzérét

Share

Gágyor Péter „Bélák a czinkelt pakliban – Tizenhárom tízperces trianoni rémregény” című kötetét csütörtökön Esztergomban mutatták be. A Laskai Osvát Antikváriumban megrendezett könyvbemutatón a szép számú közönség előtt Dr. Rab Irén történész és Zsebők Csaba költő méltatták Gágyor új művét.

Portálunk állandó szerzője, Gágyor Péter „Bélák a czinkelt pakliban – Tizenhárom tízperces trianoni rémregény” című kötete a felvidéki AB-ART kiadónál a télen jelent meg. A novellafüzérhez másik szerzőnk, Zsebők Csaba írt utószót, míg a kötet szerkesztőjeként Rab Irén munkálkodott.

Gágyor Péter „Bélák a czinkelt pakliban – Tizenhárom tízperces trianoni rémregény” című kötetének bemutatója Esztergomban. (2018) – Fotó: Polgárportál

„Száz éve, hogy a történelmi Magyarország szétesett. Ezalatt a száz év alatt háromszor kellett újrakezdeni Magyarország történelmét: 1920-ban, 1945-ben és 1956-ban. Méghozzá a 0-pontról. De a történelem arról tesz tanúbizonyságot, hogy az utolsókból lesznek az elsők, ha a szerencse is úgy hozza. Erről is szól Gágyor Péter új könyve” – írja a könyv ajánlójában a neves és kiváló felvidéki író, Grendel Lajos.

Az esztergomi beszélgetést vezető Rab Irén, bemutatván Gágyor Pétert, felhívta a figyelmet, hogy a „Bélák” szerzője egy személyben színházi rendező, író, költő és műfordító. A történész emlékeztetett arra, hogy az alkotó a felvidéki Ipolyság városban született, majd pár évre nagymamájához Körmöcbányára került. Tanulmányai, munkái révén aztán megismerte északi végeinket Pozsonytól Kassáig. A Felvidéken élt családjával a harmincas éveinek a derekáig, addig, amíg a csehszlovák kommunisták el nem üldözték szülőföldjéről, szovjetellenes múltja és rendezései miatt. Átköltöztek Magyarországra, a családfő Kecskeméten és Győrben is rendezett, ám a kommunista titkosrendőrség ideát szintén állandóan zaklatta. Mivel itt sem működött együtt a hatalom uraival, munkáját elveszítette, így végül emigrálni kényszerült családjával. Németország befogadta őket, azonban a Kárpát-medence iránti honvágy megmaradt, így – amikor már tudtak – hazajöttek, Komárom déli felébe.

Gágyor Péter – Fotó: Polgárportál

Gágyor felidézte élete különböző helyszíneit, és a felvidéki, sőt az egész kárpát-medencei magyarság elmúlt száz esztendejét, megállapítva, hogy Trianont nem sikerült meghaladnunk, bennünk él. „Még egy kutyát sem nevezünk Trianonnak” –  nyomatékosította.

Az író egyébként „elismerte”, hogy könyvében életrajzi elemek is megjelennek, mégis általában a felvidéki magyar sorsból táplálkozott. Hiszen művében utal ő a két világháború közötti világra, s a részleges területi revízióra, illetve annak ellentmondásos következményire. Nem megy el szó nélkül a háborút követő reszlovakizáció, a deportálások, az áttelepítések mellett sem. A csehszlovákiai kommunizmus borzalmait, sutaságait, igazságtalanságait ugyancsak felidézte, a kötetben és a könyvbemutatón egyaránt.

Zsebők Csaba – Fotó: Polgárportál

Zsebők Csaba leszögezte, hogy Trianon következményeit ma is viselnünk kell, hiszen kárpátaljai magyar férfiak kelet-ukrajnai frontokon végezhetik, és nem sokkal korábban a délvidéki magyarok is átélték a testvérháborúk borzalmait a délszláv államokban. „Szerintem Péter úgy tart számvetést, hogy az olvasót ösztönzi, gondolja végig, mit tehetett volna másképpen a Bélák helyében” – osztotta meg érzéseit Zsebők.

A kötet budapesti bemutatója e hét csütörtökön lesz, mégpedig 18 órától a Magyar Napló Könyvesboltban, a József krt. 70. szám alatt.

PolgárPortál

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Isten hozott Frida!

Frida Kahlóval egy legenda érkezett Budapestre, kiállítása a magyarországi művészeti élet nagy és ünnepelt eseménye …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.