2018 július 21., szombat
XXVI. Kárpátaljai Magyar Szabadegyetem utolsó panelbeszélgetésén július 7-én Felsőszinevéren - Fotó: karpatalja.ma

Kisebbségvédelem: Illúzióink vagy lehetőségeink vannak?

Share

Folytatjuk a harcot a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatási rendszer fennmaradásáért, és nem fogjuk feladni az elveinket az ukrán oktatási törvény életbe léptetése kapcsán Kijevvel folytatandó egyeztetéseink során – jelentette ki a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség (KMPSZ) elnöke Felsőszinevéren, a XXVI. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem panelbeszélgetésén, ahol a Kárpát-medencei magyarellenes megnyilvánulások kerültek terítékre.

Előadásában Orosz Ildikó kifejtette, az új ukrán oktatási törvény tavalyi elfogadása óta elmúlt csaknem egy „év az iszapbirkózás jegyében telt el”, mivel alig sikerült előrehaladást elérni a kárpátaljai magyarságra nézve rendkívül hátrányos jogszabály ügyében. Hozzátette, a legnagyobb probléma az, hogy Ukrajnában a kárpátaljai magyarok esetében az oktatásügyből politikai kérdést kreáltak.

Nyomásgyakorlás a magyar iskolák igazgatóira

A KMPSZ-elnök kiemelte: „folytatjuk a harcot a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatási rendszer fennmaradásáért, tudjuk, mit akarunk, és kész útitervvel megyünk július közepén Kijevbe az oktatási tárcával történő egyeztetésre, ahol nem fogjuk feladni az elveinket, ragaszkodni fogunk jogos követeléseink teljesítéséhez”. Nehezményezte, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomást gyakorol a kárpátaljai magyar iskolák igazgatóira az oktatási törvény kapcsán.

„Az oktatási minisztériumnak javasolni fogjuk, hogy a kárpátaljai magyar iskolások ukrán nyelvre oktatásának átpolitizálása helyett vezessen be korszerű nyelvoktatási módszertant, amelyet a KMPSZ szakemberei már három éve kidolgoztak, az új tanügyi jogszabály ugyanis jelenlegi formájában történő alkalmazása esetén több mint 16 ezer kárpátaljai magyar iskolást fog hátrányosan érinteni ” – mondta Orosz Ildikó.

A törvény ezreket érint

Sterr Attila, a Kárpátalja megyei közoktatási főosztály helyettes vezetője kifejtette, az ukrán oktatási törvény 118 kárpátaljai nemzetiségi nyelvű iskolát és 20 ezer tanulót érint. Ebből mintegy 100 a magyar oktatási nyelvű intézmény és több mint 16 ezer a magyar iskolás – emlékeztetett.

Darcsi Karolina, a Lehoczky Tivadar Társadalomkutató Intézet kutatója, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szóvivője az egyre erősödő magyarellenességről, s az ezt kiszolgáló negatív hatású sajtókampányról beszélt. A kutató elmondta, hogy a Rákóczi-főiskola Lehoczky Intézete kisebbségfigyelő monitoringot indított. 2004-től szedték csokorba a magyarellenes megnyilvánulásokat, melyek 2014-től jelentős mértéket öltöttek a megyében.

Csernicskó István, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont igazgatója azt értékelte, hogy az oktatási törvény kontextusában lehetőségként használhatják-e a nemzetközi standardokat, kisebbségvédelmi passzusokat. Megemlítette, hogy az ukrajnai magyar kisebbségvédelmi szervek már jóval az oktatási törvény elfogadása előtt megkongatták a vészharangokat, s felhívták arra a figyelmet, hogy az ukrán hatalom részéről provokációnak van kitéve a kárpátaljai magyar közösség, és egyfajta bűnbakképzés indult el. A kutató az európai jog képlékenységére is felhívta a figyelmet.

Romániában a tankönyvellátás jelent problémát

Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke helyzetértékelésében elmondta, a romániai magyar tannyelvű oktatás problémái hasonlóak a kárpátaljai magyar oktatáséhoz, legnagyobb gondnak a tankönyvellátás kérdését nevezve meg. Kiemelte, nagyon jó az együttműködés a Kárpát-medencei magyar pedagógusszövetségek között, ami nagyban elősegíti az egységes Kárpát-medencei magyar oktatási tér létrehozására irányuló terv megvalósítását.

Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke a román állam magyar közösség ellen elkövetett tevékenységére reflektált (a Batthyányi-könyvtár bezárása, a legfelsőbb bíróság terrorváddal illette és öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, Székely Zoltánra több milliós bírságot szabtak ki a székely zászló használatáért ─ a szerk.). Az elnök keserűen konstatálta, hogy a romániai magyar kisebbségvédelmi szerveknek elhúzódó harcra kell berendezkedniük.

A panelbeszélgetést vezető Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa nagy jelentőségűnek mondta, hogy a külhoni magyar közösségek „egy emberként álltak ki” nemzetközi porondon a kárpátaljai magyarság mellett a jogtipró ukrán oktatási törvény ügyében. „Ez elvi kérdés, hiszen a nemzeti önazonosság megőrzése elképzelhetetlen anyanyelvű oktatás nélkül” – mutatott rá az ombudsman.

A felek együttesen arra a konklúzióra jutottak, hogy nem adható fel az érdekképviseleti harc, és törvényes keretek között a végsőkig el kell menniük a kárpátaljai magyarság jogainak védelmében.

MTI / karpatalja.ma / polgarportal.hu

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Az RMDSZ a kisebbségi lét száz évét bemutató honlapot indított

A Magyarok Romániában – száz év története című dokumentumfilm-sorozat első részével indította el a Romániai …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.