2017 szeptember 20., szerda
Gyurcsány Ferenc. MTI Fotó: Kovács Tamás

Gyurcsány tudott a 20 százalékos visszakérésekről

Share

Pikáns okfejtésbe keveredett Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök dunaújvárosi lakossági fórumán kedden. A politikai korrupcióról szóló monológjában arra utal, “korábban” a 20 százalékos “visszakérés” volt “a politikai korrupció csúcsa”. A helyszínen az ECHO TV kamerái rögzítették a politikusoktól kicsit sem megszokott mondatokat. Időközben a Demokratikus Koalíció közleményt adott ki, mely szerint Gyurcsány Ferenc nem a saját kormányzati időszakára, hanem Kósa Lajos debreceni polgármesterre gondolt. A hirado.hu utánajárt: Gyurcsány Ferencnek kötelessége lett volna feljelentést tenni, ha ennyire pontos ismeretei voltak bűncselekményekről.

A pontos idézet így szól: “Ezek ráadásul rafinált emberek kéremszépen… Ezek az igazi nagy lopást nem úgy hajtották végre, hogy visszakértek a beruházásból 20 százalékot! Hát van ilyen is közöttük… korábban ez volt a politikai korrupció csúcsa.

Az őszödi nyíltsággal elmondott mondatok több okból is különösen hangzanak, ugyanis Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök nem először ostorozza a politikai korrupciót.

Gyurcsány 2013-ban az MSZP-ről: jobb, ha nem tudjuk, honnan vándorolt oda pénz

Egy alkalommal így fakadt ki egy kérdésre válaszolva a Demokratikus Koalíció jelenlegi, és az MSZP egykori elnöke: “Én voltam ennek a pártnak az elnöke. Sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon… Ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk.” – mondta Gyurcsány Ferenc arról: honnan vándorolt pénz az MSZP-hez az ő elnöksége idején.

A Demokratikus Koalíció elnöke 2013-ban a budapesti sajtóházban beszélgetett, ahol a moderátor arról kérdezte: az MSZP kapna-e európai pénzeket, ha egy időben lennének az országgyűlési és az európai parlamenti választások. Mint ismert, akkor a köztévé Híradója a kijelentés kapcsán megkereste a DK pártigazgatóját, Varju Lászlót, aki ugyanazt a kérdést kapta, mint a bukott miniszterelnök. Ő erre megismételte Gyurcsány Ferenc szavait: „hát, ahogy benne van a mondatban is: jobb, ha nem tudjuk”. Varju akkor hozzátette még: arról, hogy honnan vándorolt pénz az MSZP-hez annak idején, nem tud semmit, és nem is akar találgatni.

Az ECHO Televízió videója itt megtekinthető:

Gyurcsánynak mindenképpen kötelessége lett volna feljelentést tenni – ha vesztegetésről tudott, és annak  feljelentését mulasztotta el, akkor pedig bűncselekményt követhetett el

Meglepő a kijelentés annak tükrében is, hogy Gyurcsány Ferenc akkor is, és most is hivatalos személynek számít, márpedig hivatalos személyeknek kötelessége a tudomásukra jutott bűncselekményt feljelenteni, igaz, ennek elmulasztásához szankciót az említett tényállásnál a törvény már nem fűz. Gyurcsány Ferenc országgyűlési képviselőként is, miniszterelnökként is hivatalos személynek számít, ugyanis a hivatalos személy fogalmába mind a korábbi Btk., mind a 2013 óta hatályos Btk. alapján az országgyűlési képviselők egyaránt, és a mindenkori miniszterelnök is beletartozik.

A Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX., valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló törvények ugyanis így fogalmaznak: a Be. 171.§ (2) bekezdése alapján: “A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – feljelenteni.” Vagyis elvben minden hivatalos személynek, és minden hatóság tagjának kötelessége a bűncselekmények feljelentése, feltéve ha az a hatáskörében történt. Márpedig beruházásokról Magyarországon rendre kormány-előterjesztésre, kormányhatározatokban döntenek, és 2004 és 2009 között Gyurcsány Ferenc volt Magyarország kormányának, mint a végrehajtó hatalom általános szervének vezetője, vagyis a miniszterelnök. A konkrét elszólás ügyében azonban felvethető a vesztegetés feljelentésének elmulasztása, ami az akkori Btk. alapján, amikor Gyurcsány Ferenc még miniszterelnök volt, már bűncselekménynek minősült.

Gyurcsány Ferenc által elmondottak groteszk fénytörést kapnak Magyarország közjogi berendezkedésének ismeretében is: 1990 óta ugyanis a mindenkori miniszterelnöknek jelentős hatalom koncentrálódik a kezében. Annyi bizonyosan, hogy 2004 és 2009 közötti miniszterelnöksége idején Gyurcsány Ferenc ha maga nem is tett feljelentést, de az általa ismert gyanús esetek kivizsgálásra irányuló intézkedéseket mindenképpen megtehette volna.

Gyurcsány pontosan ismerhette a 20 százalékos “visszakérés” szereplőit

A törvények alapján tehát Gyurcsány Ferencnek feljelentést kellett volna tennie a hivatali idejében tudomására jutott bűncselekmények, a 20 százalékos “visszakérés” miatt, hiszen az utalásából úgy tűnik, pontosan ismerhette azokat a személyeket, akik ebben a bűncselekményben részt vettek. Az ECHO TV által rögzített beszédében ugyanis úgy hivatkozik rájuk, “Hát van ilyen is közöttük…”, valószínűsíthető tehát, hogy pontosan tudhatja, kikről van szó, kik érintettek az ügyekben, és kik azok, akik visszakértek a beruházásokból 20 százalékot.

Az elmúlt napokban nem ez az első eset, amely szerint Gyurcsány Ferencnek mélyreható ismeretei vannak politikai korrupciós ügyekről. A Pesti Srácok oknyomozó portál hétfőn cégtulajdoni dokumentumokkal alátámasztott cikkében azt részletezte, Oláh Lajos, Gyurcsány Ferenc szoros politikai szövetségese testvérének tulajdonában álló offshore vállalkozás lobbipénzeket, titokzatos párttámogatásokat és MSZP-s potentátok energetikai ügyleteiből befolyt nyereségét „nyelhette el” 2011 előtt.

hirado.hu

 

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Varsóban felavatták az 1944-es varsói felkelést segítő magyar katonák emlékművét

A magyar katonák, bár a lengyelekkel ellentétes oldalon harcoltak, az 1944-es varsói felkelés során – …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.