2018 február 19., hétfő

Hajts komám, hajts!

Share

Komaasszony kendő nélkül, kibontott hajjal rohant be a komához a szomszédba.

– Komámuram, de jó, hogy be vannak fogva a lovaid, hamar gyere, mert az uram fájdalmában a földön fetreng! Vess hamar két öl szalmát a szekér derekába, és vágtass vele a gyergyói kórházba, me’ még meghal itt a nyakamra!

A diagnózis is megvolt komaasszony módra, hogy kifakadt vakbél lesz az. Egy jó komáért mindent megtesz az ember. Hamar szalmát a szekérbe, és megugrasztotta a lovakat szomszéd udvarra. Mezítláb alsógatyában, egy ingben volt csak komámuram. Nem volt idő öltöztetni, hisz már-már meredt meg. Egy lepedőt a szalmára, egy nagy párnát és paplant vettettek rá. Segélykérő tekintete már –már üveges volt és csak annyit tudott mondani, hogy: “hajts, komám hajts, hajts, komám hajts!”

Félre a szekértől! – kiáltotta a koma, és nem is kellet ostor, csak legyintett a lovak hátára a gyeplővel, és mintha azok is érezték volna, hogy itt életmentés lesz, már vágtában kanyarodtak ki az utcára.

“Hajts, komám hajts!” –  hallotta hátulról. Az ostorral csak azért pattogtatott, hogy álljanak félre az útból. A főútra kiérve még nagyobb lett az iram, a lovak kinyúlva vágtattak. Bízott a jószágokban, nem szalmán teleltek, egy vágtában felérnek, csak nem lesz özvegy a komaasszony a szomszédban. “Hajts, komám hajts!” – jaj de egyre halkabban.

A városban is utat engedtek, hisz az ostor pattogtatása megfelelt szirénának hatott. A kórház udvarán a vágtatásra már szaladtak is a hordággyal. Látták, amint egy ember leszáll a szekérről, megáll mellette, majd megrogyik a térde. Menteni szaladtak, tették volna a hordágya, de látták, hogy ismét egy csökönyös beteggel van dolguk, mert csak azt mondta egyre, hogy ő nem beteg, az a szekérben van. Sápadt arc, izzad, lábai remegnek, hallucinál és félre is beszél – így bővült a diagnózis.

A szekérbe csak a lovak vannak bekötve, azok is szépek ennyi futás után, látszik, hogy nem kehesek. Szalma, paplan és pokrócok, de beteg az nincs. “Elveszett a komám” –  ennyit tudott csak kinyögni.

Ez kórház, nem rendőrség, ezt oda jelentse! –  szolt mogorván az orvos. Megrázta magát a koma, mindenből egyből kigyógyult. Egy mozdulattal a szekérre ugrott. Helyben fordult a szekér, pattant az ostor, csak úgy tiszta véletlenül az orvos füle mellet csattant. Most csak trappoltak a lovak, sánc szélén szaladtak. A fogatos nézett bele a sáncba, mint varjú az üres csontba. Minden zegét- zugát nagyon bámulta, hátha csak fel tudja vinni komáját a második fuvarban. Égett a szégyentől: “Jaj, jaj, komámat elhagytam, és ha el talált patkolni, szelleme biztos majd minden éjjel be fog kopogtatni.”

– Biztos a Pap János kanyarban eshetett ki, mert Veres utcánál még hallotta, hogy “hajts, komám hajts, hajts komám hajts…” A kanyar elmaradt, de koma se élve se halva. Csődület a Veres utcánál volt, emberek, asszonyok mintha látná is, hogy poharat koccintanak. “Isten nyugtassa!” –  gondolja magában. Kalapját levette, lovak csak lépésben, azon gondolkodott, hogy néz majd a komaasszony szemébe.

Hamar ment a hír, mert komaasszony is ott volt. Csillogott a szeme. “Hogy is nézzek bele… ” Énekszó is hallatszott, de valami nem kerek, ez mintha koma hangja lenne…

– Nekem ennyi volt. Itt is van a szellem hív is engemet, ha sietek, még utol is érem.

Még egy tekintet búcsúzóul körbe, szótlanul bámul rá mindenki, utolsó útjára mindenki engedi. A szellemhang is egyre hangosabb lett, mintha azt dúdolná, hogy “áprilisnak bolondja, felmászott a toronyba, fél tizenkettő, bolond mind a kettő…”

Egy liter pálinkával most már csizmában jött ki a kapun a drága koma és nevetéstől csillogtak a szemek... Nem is fájt a lába, pedig vágtázó szekérről szökött le. Emelte a poharat és síron túli hangon mondta, hogy “hajts, be komám hajtsd be..”

U. i.: Mindezt egy Szárhegyen megtörtént eset alapján írtam, mert úgy éreztem, kár lenne feledésbe merüljön a két jó koma közti áprilisi tréfa.

 

Lukács Géza

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Lukács Géza

Latest posts by Lukács Géza (see all)

Share

Esetleg más?

Gágyor Péter: Az új ember

Félelmetes rendszerességgel visszatérő téveszme az „új ember” megteremtésének a vágya. Kísértet ez a bugyuta vágyakban …

Egy hozzászólás van

  1. Lukács Géza

    Lukács Géza A múltkor versenyt futottak a székelyek ,most Lóval vágtatnak a komák a PolgárPortál oldalon .Remélem célba érnek az olvasóknál is. 🙂 Olvass komám olvass 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.