2020 október 29., csütörtök

Heti gondolatszikra

Share

A balliberális oldalon háborút hirdettek minden ellen, amiben a kormány változást szeretne. Utcára vonultak százezres gigatüntetést remélve, ami pár százra redukálódott.

Szerencsére egyre több ember fejében kigyulladt a jelzőlámpa, megszólalt a vészcsengő, hogy rossz oldalra sodródtak. Emberi tulajdonság, minél kevesebbet gondolkodunk, annál befolyásolhatóbbá válunk, hogy ez ennyire igaz megpróbálom bebizonyítani.

Azokban a „boldog időkben”, ahogyan a kádári évtizedeket emlegetni szokták a „tűntizők”, a vasárnapi össznépi shopingolásokat nem ismerték. A nagyiknál gyöngyözött a csirkeaprólék vagy karajcsontleves, klopfolták a hússzeleteket az unokák kedvencét, mert olyan finomat senki sem tudott sütni, mint a nagyi. Miért is? Mert kevés volt a hús sok az éhes száj, ezért kellett papírvékony szeleteket kanyarintani a fél kilóból, és olyan vékonyra kiverni, hogy átnézve rajta, látni lehetett az időt a toronyórán, még is boldogan ülték körbe az asztalt és beszélgettek nagyokat. Körbenézve ismerőseimet szinte minden családnál így múlt el a vasárnap.

Nem tetszett ez a liberálisoknak, nem fogyasztottak az emberek eleget, sőt egyesek még  tartalékolni is merészeltek. Azt aztán nem, csaptak a tenyerükbe!

Nem illik korlátozni a férfi- és nő szabadságát, no, meg a gyerekek jogait is figyelembe véve véget kell vetni a családi banzájnak, ennek a legmegfelelőbb módja az átnevelés. Vasárnapot vásárnapra váltóztatni, az lesz első lépés. A nagy leárazásokat erre a napra tervezni, hogy jusson mindenkinek a másnapi szavatosság lejárta előtt a zöldségből, gyümölcsből, tejtermékből. Meg is lett ennek  az eredménye, megteltek az áruházláncok parkolói. Süteményt, sós burgonyaszirmot, jégkrémet majszolnak a gyerekek, félkész ételeket dobálnak a kocsikba a szülők, mit otthon tízperc alatt forró vízben, vagy olajban készétellé varázsolhatnak.

Ja, hogy a gyerek nem éhes? Naná, teleette magát, majd eszik, ha megéhezik. Úgy is mindegy, az asztalok kiszorultak a lakásokból, konyhapultok váltották fel, ott meg csak hárman férnek egyszerre.

Ha csak… A nappaliba be nem tesznek egy asztalt, hogy valahol összejöjjön a család. Nem sok helyen látni ilyet, mert ugye a legtöbb lakásban a muzsik-centerhez és a szekrény nagyságú házimozihoz ciki az ilyen bútordarab.

 

Óriási a szegénység, dübörögte az éhségmenet, miközben tele van a város okos telefonokat nyomogató fiatalokkal, és egy családban több autóval.

A kormány családpolitikájának köszönhetően minden rászoruló gyermek ingyen kap ebédet, iskolakönyvet, csupán arra kényszeríti a szülőket a fránya kormány, hogy látogassák a gyerekek az intézményeket, óvodákat, iskolákat. Felháborító! Hol vannak a gyerekek jogai és a szülők szabadsága? Majd ők eldöntik, hogy hova mennek és mikor! Vigyék helybe a nekik szánt elemózsiát! No meg mi az, hogy a munka az egyetlen, ami elvezet a megélhetésre? Segély kell ide nem munka, meg tanulás – így vélik egyesek.

De, nézzük a népességpolitikát. A kormány bevándorlás helyett több gyereket szeretne, a liberálisok kevesebbet, sokkal kevesebbet, az abortusz jogát erősíteni, és az egyneműek kapcsolatát erősíteni. A pórnép szaporodását, klasszikus családok fogalmát megszüntetni!

A családot Isten meghatározta Ádám és Éva megteremtésével, a szövetségüket méltán nevezhetjük házasságnak, mert célja az egymás iránt érzett felelősségvállalás mellett a szaporodás. A felelősségteljes családalapítás. No, kérem szépen, ez ma úgy néz ki, hogy egyes családi privilégiumot a családellenes hangadók, csak saját maguknak tulajdonítanák ki.  Náluk a gyermek mindenkor a teremtő áldása, bizonyíték erre, hogy többségük nagycsaládban él. Gyermekeik a tipegőkort átlépve mozgáskultúrát, zenekultúrát tanulnak, külön órákon múlatják az időt. Bábszínház bérletet felváltja az ifjúsági-bérlet. Jól van ez így, de ilyen indulás kellene minden gyermeknek, hogy elérve a nagybetűs életet egyenlő eséllyel indulhassanak.

Ezért kellene kiabálni, hallatni a hangjukat, és  vonulgatni transzparensekkel a liberálisokhoz, igen a liberálisokhoz kedves honfitársaim, mert a családbarát kormány mást érdemelne önöktől, szimpátiatüntetést, és kiállást családbarát politikája mellett, sőt segítséget nyújtani építő munkájukhoz.

 

Lélek Sándorné 2015. február 18

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.
Egészségügyi szakdolgozóként, 1992. óta kutatom, tanulom, tanítom, a lélek-, és a szellem csodáját. Nyugdíjas koromban kezdtem el írni. Írásaim részben saját életképeim, emlékeim gyűjteménye. Könyveimben mindenkor a lélek kap fontos szerepet. Megjelent önálló köteteim: A lélek... c. sorozatban A lélek hangja (2008) A lélek kulcsa (2011) A lélek útja (2012) A lélek húrja (2014) Előkészületben: A lélek csendje (Megjelenése várható: 2016) Az önálló köteteken kívül kiadásra került baráti közösségünk szellemi otthonából: Wass akarattal: TÁROGATÓ HANGJÁN ANTOLÓGIA (2010) Tárogató Hangján Antológia 2 (2015)
Share

Esetleg más?

#Muzej2019 – Bunkermúzeum

Vannak témák, amikhez szinte lehetetlenség hozzányúlni, nevezhetjük ezeket akár darázsfészeknek is. A magyar történelem egyik …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.