2019 október 16., szerda
Aktivisták kísérlete az észak-karolinai Durham városában egy konföderációs szobor ledöntésére. Forrás: thefederalist.com

HND: Rabszolgaság régen és ma, avagy az érem másik oldala – 1. rész

Share

A történelem eddig gondosan szőnyeg alá söpört igazsága a rabszolgaság igazi története napjainkig. Bizonyára sokan emlékeznek arra, amikor pár hónapja az USA-ban szobrokat távolítottak el, a kisebbeket majdnem le is döntötték a magukat a szociális igazságosság harcosainak (social justice warriors – SJW)  nevező, elsősorban fehér bőrű, tengernyi hamburgertől már menni is alig tudó fiatal aktivisták, akik legszívesebben még Lincoln elnök szobrát is meglincselték volna, mert szerintük mindegyikük a rabszolgatartás bűntettét követte el néhány emberöltővel ezelőtt. A különböző egyházak és azok lobbiszervezetei, valamint az elsősorban balliberális nemzetközi akadémiai értelmiség hallgatólagos megállapodása szerint az általánosan érvényes történelemoktatásban a rabszolgatartásért kizárólag a fehér, európai ember a felelős egészen az 1833-as angol birodalmi törvény meghozásáig (Slavery Abolition Act), amely a gyarmatokon megszüntette a rabszolgaság intézményét. Ez a tanulmány – a teljesség igénye nélkül – az érem másik oldalát mutatja be, különböző nemzetközi forrásokra támaszkodva. Akik politikailag korrekt elemzést várnak, azokat kérem, itt hagyják is abba az olvasást. Akik viszont egy izgalmas, több kontinenst érintő felfedezésre indulnának velem, sokszor megdöbbentő tényekkel, kevésbé, vagy egyáltalán nem közismert történelmi tanulságokkal ismerkedhetnek meg.

Még 2004 februárjában tekintettem meg barátommal annak az afrikai országnak a nemzeti múzeumát, amelyről akkor még nem sejtettem, hogy később otthonommá válik. A valóban tanulságos és érdekes kiállítás utolsó termében a rabszolgaság történetére vonatkozó képek, korabeli rézkarcok, angol nyelvű dokumentációk pillanatok alatt megingatták addigi összes elképzelésemet, az éveken át tanultakat és a belém rögződött tematikus dogmákat! Ha valakik, akkor egy több kontinensről összeterelt, mások által idehurcolt, multietnikus nép tudósai ismerik az igazságot és a rideg valóságot mutatják be országnak-világnak. Ez a katarzis-szerű élmény késztetett a téma további követésére, majd az Európát fenyegető mostani formatervezett népvándorlás és annak logikusan várható következményei adták meg a végső impulzust a komplex kérdés feldolgozására.

Magát a rabszolgaságot elsősorban, mint termelési formát tanították és tanítják mind a mai napig az iskolákban, ha például az antik rabszolgatartó társadalmakról (Egyiptom, Görög- és Római Birodalom) esik szó, de soha senki nem beszélt a rabszolgává válás folyamatáról, holott ez alapvető jellemzője nem csak az antik, hanem az összes rabszolgaságnak, napjainkig. Napjainkig? Igen, a tanulmány utolsó fejezetében kiderül majd, miért állítom ezt. A rabszolgává válás alapvető jellemzője a hirtelen elemberietlenedés, az emberi mivoltunk egyik percről a másikra való elvesztése, rossz esetben örökre. A tárggyá, objektummá, mások tulajdonává válás legtöbbször visszafordíthatatlan és pillanatok alatt bekövetkező folyamat. Ez különbözteti meg – többek között – a rabszolgákat a jobbágyoktól; utóbbiak röghöz kötöttként ugyanazon a helyen éltek, míg a rabszolgát, legalábbis az antik társadalmakban, hadizsákmányként elhurcolták egy másik országba, ahol a rabszolgatartó  megvásárolta ezeket az egykor emberként számontartott „tárgyakat”, majd kénye-kedvére használta a kiszolgáltatott testet és lelket. A rabszolga elfogatása pillanatában elvesztette emberi autonómiáját, családját, hazáját, szabadságát. A különböző birodalmak saját polgáraikat sose tették, tehették rabszolgává, ezért a birodalmak perifériáján mindig szükség volt olyan területekre, ahonnét utánpótlást lehetett biztosítani (ez alól kivételt képeztek az adósrabszolgák – szerk.). Az antik birodalmakban azonban – elsősorban a rómaiban – nem lehet beszélni pusztán a rabszolgaszerzés céljából történő területi hódításokról; ez inkább a különböző háborúk „mellékterméke” volt csupán.

A római kor vége felé – éppen a kereszténység előretörése miatt – a rabszolgatartás egyre inkább a háttérbe szorult, mivel nem volt összeegyeztethető az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő hit alapvető tanaival. Az más kérdés, hogy a későbbi, magukat már kereszténynek valló országokban megmaradt, vagy újra feléledt rabszolgaság miért és milyen körülmények között létezhetett mégis, dacára annak, hogy a keresztény teológia ezt erkölcstelennek és elítélendőnek tartotta. Nos, pontosan erre is keresi tanulmányom a választ.

Az általános klisékkel ellentétben nem a Római Birodalom, de nem is az észak-amerikai ültetvények voltak a legnagyobb rabszolgatartók, hanem az iszlám és az annak ideológiájával felvértezett arabok. Ez ért katartikus élményként a bevezetőben említett afrikai múzeumban, ilyen és hasonló eredeti, korabeli képek által:

Forrás: wordpress.com

Az iszlám, amely kezdettől fogva kevésbé tekinthető vallásnak, jóval inkább egy világuralomra törő, agresszív ideológiának, alapelve a hitetlenek nem emberszámba vétele. Ezért bárki, aki ellenkezik, aki nem hódol be, aki a saját vallását, hazáját védi azt szabad prédának tekintik, ahogy a próféta Mohamed is tette ellenségeivel. A hozzáállás mind a mai napig nem változott. A saját hittársaival humánus, segítőkész, szociális érzékenységű muszlim más hitűekkel a korai középkor óta többnyire vérengző fenevadként viselkedett. A parazita, mások munkájának termését elraboló, egész országrészeket letaroló, népeit rabszolgasorsba kényszerítő középkori arabok tartották félelemben az európai, afrikai és ázsiai népeket a Kr. u. 700-as évektől egészen a 19. századig. A háborús zsákmányokból meggazdagodott kalifák és hadurak hatalmas katonai apparátust tartottak fent újabb és újabb pusztító harcaikra, amelyben nagyjából egy-két millió európait, hozzávetőlegesen tizenhét millió afrikait ejtettek el, valamint a kutatások szerint kétszázötven millió hindu és buddhista indiait mészároltak le, vagy adtak el rabszolgának. Mert ezek mind – a szemükben – pogányok, hitetlenek voltak és a Korán előírásai szerint jogosan jártak el.

Folytatjuk…

Szerző: HeroesNeverDie

 

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

#Muzej2019 – Bunkermúzeum

Vannak témák, amikhez szinte lehetetlenség hozzányúlni, nevezhetjük ezeket akár darázsfészeknek is. A magyar történelem egyik …

5 hozzászólás

  1. atörökszultàn

    Kedves HND ! Csatlakozom Bagi Zsuzsanna hozzàszòlàsàhoz . Ùgy làtom meghìvott bennönket vendègsègbe , de csak az aperitifet ihattuk meg , mikor elkezdtem volna kanalazni a levest , ràcsapott a kezemre… :XD Ès hol van mèg a desszert?

    • HeroesNeverDie

      Ave atörökszultán! Egy többfogásos dinner mindig hosszabb ideig tart, mint bármelyik fast food intézményben letolni egy gumizsemlét. A téma túl érdekes ahhoz, hogy a megadott 600-700 szavas terjedelemben feldolgozható legyen – avagy, a türelem cikket terem 🙂

  2. Nagyon “jó ötlet” volt Mohammedtől a hódításait vallási köntösbe öltöztetni – ahogy csodálom Mózest a tíz parancsolatért.

    Mindig jobban “eladható” az így tálalt, vallási alapokra helyezett, de nagyon jól átgondolt útmutató/propaganda a népnek, mint egy egyszemélyű/emberi kinyilatkoztatás.

    A jelenlegi libsi/bolsi propaganda nem veszi igénybe, sőt el is utasítja a vallást, és így tovább tart, de előbb utóbb – sajnos mindig utóbb, fény derül a valóságra.

    Ne áltassuk magunkat, a Neander völgyi ősünk a génjeit tovább örökítette. Ha tettszik, ha nem, az ember egy fenevad és ha nincsenek korlátai, akkor aképpen is viselkedik. Legfeljebb más nevet ad a cselekedeteinek, de a mozgatórugó mindig a leigázás marad, szellemi vagy fizikai, vagy mindkettő egyszerre, egyre megy, a fölény fitogtatása és az akarat rákényszerítése egy másik emberre, közösségekre, falvakra, városokra, államokra, kontinensekre a cél!

    A második világháború pusztításai ideig óráig, amíg mindenki a sebeit nyalogatta, illetve egy új hatalmi rendszer kiépítésén fáradozott, azt az illúziót keltették, főleg Nyugat Európában, hogy eljött már a Kánaán.
    Ez sem tartott örökké, mint ahogy előzőnek is hamar befellegzett.

  3. Végre valaki felvilágositott minket , hogy azÉREMNEK HÁROM OLDALA van!Remélem az EMBERI KIVÁNCSISÁG,TUDNIAKARÁS! MÉG SOKÁIG NEM FOG KIVESZNI…….bármily nagy és sötét erők /nem szellemek…hanem emberek! / akarják is!!!!! Nem elég hogy csak felismerjük végre az ellenünk törőket /fontsága alapvető ugyan de nem elég…….mert már régen is megállapitották,hogy “MIT ÉR A HARAG E R Ő NÉLKÜL!!!!!!!”?????

  4. A rabszolgaság eredete az őskorig nyúlik vissza amikor egyes állatokat rabszolgáknak fogtak be. A lovat, szamarat,vagy a tevét. (Ez utóbbi betörééséhez elég komoly kegyetlenség és durvaság kell.) Az emberek egyes fajtáit is berakták az igavonó állatok közé. Gyakorlatilag állatoknak tekintették őket, szóval a rabszolgaság az állat-lét kiterjesztése az emberre.
    A feketék állatnak tekintéséről egy valós hír, bár az Urban legends közli az egykori Vasárnapi Ujság cikkr alapján:
    http://www.urbanlegends.hu/2010/07/allatkerti-negerek-a-pesti-vilagvarosban/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.