2018 április 19., csütörtök
Forrás: veszpremkukac.hu

Hogyan szerepelt volna a Fidesz más országok választási rendszereiben?

Share

Ismertek a magyarországi országgyűlési választások eredményei, illetve az új magyar parlament összetétele is. Megnéztük, milyen lenne a magyar parlament más országok választási rendszere szerint. Vannak arányos, többségi és vegyes választási rendszerek. Ezeken belül is jelentős eltérések mutatkoznak (pl. a parlamentbe kerülési küszöb nagyságában). Miután Magyarországon a vegyes választási rendszert használják, vannak pártlistás és egyéni választókerületi eredmények is, amelyek jó kiindulási alapot nyújtanak az összehasonlításra.

Arra nem vállalkozhatunk, hogy valamennyi demokratikus választásokat rendező ország rendszerében megvizsgáljuk a magyarországi adatokat, de néhány számunkra érdekes helyen, köztük Szlovákiában is megtesszük.

A valós magyarországi helyzet

Ma reggel a valasztas.hu honlapon 89,96%-os volt az eredmények feldolgozottsága. A pártlisták szavazatainak megoszlása a következő: 1. Fidesz-KDNP 2 603 547 szavazat (49,23%), 2. Jobbik 1 029 604 szavazat 19,47%, 3. MSZP-Párbeszéd 652 340 (12,34%), 4. LMP (Lehet Más a Politika) 366 480 (6,93%), 5. DK (Demokratikus Koalíció) 294 848 (5,58%), 6. Momentum 150 334 (2,84%), 7. MKKP (Magyar Kétfarkú Kutyapárt) 89 505 (1,69%), 8. Együtt 339 22 (0,64%). A további pártok fél százalék alatti eredményt értek el.

A Fidesz százalékos aránya a magyar parlamentben, valamint képzeletbeli részvétele más országok törvényhozásaiban (Grafikon: Oriskó Norbert / Felvidék.ma)

Szlovákia és további arányos rendszert használó országok

Szlovákiában csak pártlistás szavazás van, a pártok az eredményükkel arányosan jutnak mandátumhoz a parlamentben, de csak azok, amelyek teljesítik az öt százalékos bejutási küszöböt. A parlamenten kívül maradt pártokra eső helyeket a sikeres pártok között osztják szét. A magyar parlament a szlovákiai rendszer szerint így nézne ki:

Fidesz-KDNP 52,63%, Jobbik 20,81%, MSZP-P 13,19%, LMP 7,40%,  DK 5,97%

Szlovákiában a 150 tagú parlamentben ez a Fidesznek kényelmes abszolút többséget, 79 képviselői helyet jelentene.

Hasonló eredmények volnának a többi arányos választási rendszert használó országban is, mint pl. Ausztriában, Bulgáriában, Csehországban, Romániában. Arányos egyébként a németországi rendszer is, ahol – a magyarországihoz hasonlóan – szintén szavaznak pártlistával és egyéni körzetekben is, ám a listás bejutók számát úgy kompenzálják, hogy a Bundestag összetétele megfeleljen a listás szavazati aránynak. Itt is van 5 százalékos bejutási küszöb, a pártok aránya a parlamentben hasonló volna a szlovákiai rendszer szerinti megosztáshoz.

Hollandiában ugyancsak arányos választási rendszert használnak, de az önállóan induló pártok részére nincs bejutási küszöb. A közös listán induló pártoknak minimum 2%-ot kell elérni. Persze, legalább az egy parlamenti mandátumhoz szükséges szavazatmennyiséget össze kell gyűjteni. Erre Magyarországon a 199 fős parlamentben legalább fél százalék szükséges, tehát így még a Momentum (2,84%), a Magyar Kétfarkú Kutyapárt /MKKP (1,69%) és az Együtt (0,64%) is mandátumhoz juthatott volna. Az összes parlamenti párt a választásokon ebben az esetben 98,72%-ot szerzett volna. Ehhez jön még a maradék 1,28%-nyi mandátum szétosztása, mely után a parlamenti arányok így alakulnának: Fidesz-49,86%, Jobbik-19,72%, MSZP-P 12,50%, LMP – 7,02%,  DK-5,66%, Momentum – 2,88%, MKKP – 1,71%, Együtt – 0,65%. Ez az egyetlen eset, amikor a Fidesznek még kellene 1 mandátum az abszolút többséghez.

Még inkább dominálna a Fidesz a francia vagy brit választási rendszerben

Egyesült Királyság

Az országot választókerületre osztják, mindenütt a győztes jut mandátumhoz. Amennyiben a pártok népszerűsége egy 199 választókörzetre osztott Magyarországon is hasonlóan oszlana meg, mint a jelenlegi 106 választókerületben, akkor ilyen képet mutatna a törvényhozásban a pártok aránya:

Fidesz-KDNP 85,85%, MSZP-P – 7,55%, DK – 2,84%, Együtt, Jobbik, LMP, Független – 0,94%

Franciaország

Szintén többségi, ám kétfordulós. Ha valamelyik jelölt az első fordulóban megszerzi a szavazatok többségét és a regisztrált szavazók legalább negyedének szavazatát, akkor győz. Ahol nincs így, ott második fordulót tartanak. Mivel Magyarországon  csak egy forduló van, itt csak tippelhetünk. A 106 választókerületben április 8-án mintegy 50 fideszes (47%) győzött úgy, hogy a szavazatok több mint felét kapta. A francia rendszer szerint körülbelül a választókerületek felében tartottak volna 2. fordulót, ha ezekben a Fidesz csak minden másodikban győz, akkor is minimum 72%-a volna a parlamentben.

Olaszországban kombinált választási rendszer van, a mandátumok 37%-át többségi elv alapján, 61%-ot az arányosság elvén, 2%-ot pedig a külföldön élők szavazatai alapján osztják szét. Itt 31,76 + 30,03 + 2, azaz 63,79%-a lenne a Fidesznek.

Forrás: NVI

Összegzés

Nincs olyan ország, amely választási rendszerével nem a Fidesz kormányozna. Ezt a szabályt még a hollandiai kivétel is erősíti, ugyanis még ott sem lenne többsége a hagyományos ellenzéknek, csupán ha a Magyar Kétfarkú Kutyapárt is hozzájuk csatlakozik. Ellenben több olyan „európai nagyhatalom” is van, ahol a kétharmadnál még erősebb parlamenti többséggel kormányozna Orbán Viktor miniszterelnök.

Oriskó Norbert / felvidek.ma

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.
Share

Esetleg más?

Uniós biztos: a vártnál több menekültet telepíthetnek át az EU-ba Afrikából és a Közel-Keletről

Németország szolidaritásának köszönhetően a várakozásokat meghaladó számban érkezhetnek afrikai és közel-keleti menekültek az Európai Unióba …

Egy hozzászólás van

  1. Dávid Szaniszla

    Hát ez van. ISTEN ÉS HAZASZERETET. Ez kell Magyarországon a gyözelemhez. Ebbe nem fér bele a gyülöködés, amit Soros osztogat a világ minden országába. Ezt ki kell hagyni, ha valaki győzni akar!
    HAJRÁ MAGYARORSZÁG! HAJRÁ MAGYARNÉP! Ez van, ezt kell tenni. Nekünk magyaroknak erre van szükségünk!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.