2018 május 23., szerda
Szabadkígyós, 2018. április 6. A szabadkígyósi Wenckheim-kastély és parkja 2018. április 6-án. Több mint kétmilliárd forintból újul meg a szabadkígyósi Wenckheim-kastély, a kivitelezési munkák várhatóan augusztusban kezdõdnek. MTI Fotó: Rosta Tibor

Integrált műemlékvédelmi rendszert épített ki a kormányzat

Share

Közös örökség – közös felelősség címmel tartottak konferenciát a műemléki világnapon, szerdán a szentendrei Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban, a rendezvény kapcsán Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta, hogy a kormány integrált műemlékvédelmi rendszert épített ki az elmúlt években; ennek része a hatósági eljárások egyszerűsítése, valamint a műemléki felújítások aktív és passzív anyagi támogatása.

A rendezvényen átadták az ICOMOS-díjakat is, amelyeket a nagydobszai Talpasház, a püspökszentlászlói püspöki kastély, látogatóközpont, emlékhely és zarándokház, valamint a tornai Nagyboldogasszony római katoikus plébániatemplom helyreállítása érdemelte ki.

A díjakról az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága által összehívott szakmai testület döntött; a díjazottakra bárki tehetett javaslatot január 8-ig.

A konferencián Latorcai Csaba mellett felszólalt Gyürk Dorottya szentendrei kulturális alpolgármester, Tarnai Richárd kormánymegbízott, Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa, Gyutai Csaba, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Varga Mariann, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM-MDK) igazgatója, valamint Visy Zsolt, ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának alelnöke.

Latorcai Csaba az MTI-nek elmondta, hogy a műemlékvédelem rendszere komoly átalakuláson ment át az utóbbi években: az állam integrált műemlékvédelemben gondolkodik, hogy minden eszközzel segíteni tudja a műemlékek megújulását.

Elmondása szerint a hatósági eljárásokat lényegesen egyszerűsítették, ennek kapcsán a bürokráciát csökkentették és közelebb hozták a műemlékvédelmi szerveket az emberekhez, így a műemlékekkel kapcsolatos hatósági ügyeket gyakorlatilag minden megyében helyben lehet intézni.

A kormány anyagilag is segíti a műemlékek tulajdonosait, valamint mindazokat, akik partnerek a műemlékek megőrzésében, megismertetésében, hiszen a műemlékeink azon túl, hogy épített örökségünk szerves részei, a nemzeti identitásnak is fontos hordozói – hangsúlyozta.

Latorcai Csaba kiemelte, hogy a kormány által biztosított aktív támogatásokat passzív támogatások, azaz adókedvezmények egészítik ki; bevezették ugyanis, hogy a gazdasági társaságok a műemléki felújítások esetén a beruházás műemléki többletköltségét a társasági adóalapban érvényesíthetik – emlékeztetett.

Az állami támogatási formák közül a helyettes államtitkár kiemelte a népi építészeti programot, amelyet idén már második alkalommal hirdettek meg 1,5 milliárd forintos keretösszeggel. 2017-ben 300 millió forintból több mint 40 népi építészeti örökségi elem, az egyszer volt vidéki életforma eleven emlékei újulhattak meg, idén pedig több mint 400 pályázat érkezett a múlt heti határidőig – számolt be.

Mint hozzátette, a kormány keresi annak a lehetőségét, hogy azokat is segítse, akik nem népi, hanem egyéb építészeti műemlék tulajdonosai.

Latorcai Csaba a kormányzat által indított műemléki programok közül kettőt emelt ki. A Rómer Flóris terv a határon túli, magyar vonatkozású épített örökség megóvását, megújítását célozza. Mikor ezekből a támogatásokból egy-egy templom vagy kúria megújulhat, akkor az nagyban hozzá tud helyi magyar közösség identitásának megőrzéséhez, megerősítéséhez – jegyezte meg.

A helyettes államtitkár rámutatott: ez a program azonnali segítségnyújtásra is lehetőséget biztosít vis maior helyzet, természeti csapás esetén. Tavaly például az erdélyi igazfalvi templom toronysisakját döntötte le a szél, a felújítás a Rómer Flóris tervnek köszönhetően indulhatott meg.

Hasonlóan sikeres az ország határain belül zajló nemzeti kastély- és várprogram, amely több tízmilliárd forintból a legmeghatározóbb magyar kastélyok, várak felújítását tűzte ki célul – mondta el.

Latorcai Csaba jelezte: a leglátványosabb beruházások most fognak elindulni; a számos rekonstrukció közül kiemelte a tatai Esterházy-kastély, a dégi Festetics-kastély, a szabadkígyósi Wenckheim-kastély vagy a nádasdladányi Nádasdy-kastély felújítását.

Az integrált műemlékvédelem ezeknél a nagy programoknál úgy nyilvánul meg, hogy egyaránt figyelemmel vannak a turisztikai vonzerő növelésére, az örökségvédelem szakmai szempontjaira, valamint a fenntarthatóság érdekében a megfelelő funkció biztosítására. Mindezeket a felújításokat ráadásul úgy kell megvalósítani, hogy ezek a műemlékek a 21. században is elősegítsék a nemzeti identitás megerősödését – hangsúlyozta.

Latorcai Csaba elmondása szerint januárban a kormány Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával együttműködve benyújtotta a dunai limes világörökségi pályázatát.

“Minden esélyünk megvan arra, hogy az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2019 júniusában pozitív döntést hoz, és ezáltal Magyarország egy újabb világörökségi helyszínnel gyarapodhat” – fogalmazott, hozzáfűzve: ez a helyszín csak hazánkban majdnem 100 elemből tevődik össze, ezek fejlesztésére külön forrás áll rendelkezésre.

Az elmúlt időszakban a kormány az uniós forrásokból mintegy 10 milliárd forintot fordított a már meglévő világörökségi területek megújítására, ennek keretében komoly fejlesztések indulhatnak meg majd az összes magyarországi világörökségi helyszínen, és a remények szerint az eddigi, nem csekély idegenforgalom is növekedni fog – számolt be.

A helyettes államtitkár egy friss kezdeményezésről is szót ejtett: a Miniszterelnökség a kulturális örökség európai éve alkalmából pályázatot hirdet Ne menj el mellette! címmel. A kezdeményezés célja, hogy a fiatalok május 7. és 13. között tárják fel lakóhelyükön egy-egy épület történetét és fogalmazzák meg, hogy az az épület számukra miért fontos.

MTI

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Jöhet végre a pártszakadás?

Toroczkai László új platformot, vagyis egy párton belüli csoportosulást alakítana, szerinte így lehet a Jobbik …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.