2017 június 24., szombat
Képünk illusztráció (MTI Fotó: Tréba Ákos)

I. Károly király és Nagy Lajos okleveleit vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank

Share

A középkori magyarországi hivatali írásbeliség pótolhatatlan forrásai, a Rakovszky-iratgyűjtemény a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) gyűjteményébe került.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az Értéktár program keretében 27 millió forintért megvásárolta a 65 dokumentumot, köztük középkori okleveleket is tartalmazó Rakovszky-iratgyűjteményt, amely ötéves letétben a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) gyűjteményébe kerül – közölte a jegybank.

A közlemény szerint a 65 dokumentum összesen 80 oklevél szövegét tartalmazza, ebből 51 középkori eredetű. A Rakovszky-család történetét a 13. századi írott forrásokig tudják a szakemberek visszavezetni. A most felajánlott iratanyag jelentőségét elsősorban a Kocsóc (szlovákul Kocovce, németül Hochk) és a szomszédos birtokokra vonatkozó 38 középkori oklevél adja. Mint írják, az anyag a középkori magyarországi hivatali írásbeliség pótolhatatlan forrásai.

A legrégibb darab 1321-ből való, I. Károly király oklevele. Külön említést érdemel I. Nagy Lajos király 1343. évi két oklevele, amelyekben az uralkodó Demeter fia Kányát és Simon fia Jánost kiemeli a trencséni vár várjobbágyai közül és országos nemességet ad nekik. A dokumentum viszonylag késői emléke a 13. század második felétől felbomló várjobbágyság intézményének.

A családi levéltárban kilenc eredeti királyi oklevél található, amelyek közül Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) király hat eredeti kiadványa is kiemelendő. Az iratanyag 1526 utáni része is számtalan fontos egyedi dokumentumot, királyi, nádori, országbírói oklevelet tartalmaz, legfiatalabb darabja 1818-es keltezésű.

Az iratanyagra vonatkozó adatok szerint a gyűjtemény 1914-ben a kocsóczi kúriában volt, Rakovszky Antal őrizete alatt. Ezt követően – ismeretlen időben és helyen – mikrofilm készült róla, amely a Szlovák Nemzeti Levéltárba került. Az iratanyag a család tulajdonában maradt, Budapestre került. Az MNB Értéktár programja számára az örökösök ajánlották föl megvételre.

A 27 millió forintért megvásárolt különleges értéket képviselő gyűjteményt a magyar nemzet kulturális örökségének részeként az MNL Országos Levéltára fogja őrizni – olvasható a közleményben, amely kitér arra is: az MNB minden esetben a jogszabályok által meghatározott öt éves letétben helyezi el közgyűjteményekben és múzeumokban az Értéktár programban megvásárolt műkincseket.

MTI

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Ma kezdődik a Cseh Tamás Fesztivál a Várkert Bazárban

CSTP Feszt néven nagyszabású ingyenes zenei fesztivált rendez mától szombatig a Cseh Tamás Program a …

2 hozzászólás

  1. Géczi Gábor

    Vajon, ma 2017 tavaszán, ennyire nem vagyunk tisztában, az adott történelmi korok “technikus – terminusaival”..?”? Milyen fogalmazást / gondolatiságot takar a következő 3 szó : ” középkori magyarországi hivatali írásbeliség”…?”?
    Mennyivel szebben hangzana így a mondat : a középkori MAGYAR KIRÁLYSÁG hivatali írásbeliség…?”?
    Sőt lehetne MAGYAR BIRODALOM is, mert a magyar királyok által használt címei alapján lásd : http://lexikon.katolikus.hu/M/magyar%20kir%C3%A1ly%20c%C3%ADmei.html
    Természetesen a Habsburg időktől kezdve, még jobban kiegészültek ezek a címek…!”!
    Milyen törvény vagy egyéb okok miatt nem “akarják” használni manapság a MAGYAR KIRÁLYSÁG fogalmat, mely 1946. január 31.-ig használatos volt a politikai életünkben…?”?
    Ilyen felfogással nem lehet “egészséges” nemzettudatot tanítani…!”!

  2. Dipl.Ing.Tibor Gutay

    Nagyon helyes! Így gazdálkodik egy jó gazdaságpolitika.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.