2017 november 20., hétfő
Nemzetpolitikai kerekasztal: Potápi Árpád János, Brenzovics László, Toró T. Tibor, Pásztor István, Menyhárt József, Szili Katalin. Moderátor: Répás Zsuzsanna (Fotó: KMKSZ facebook oldala)

A kárpát-medencei magyar oktatás helyzete volt a téma a XXV. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen

Share

A nemzet felemelkedéséhez, megerősítéséhez hatékony politikai, oktatási és kulturális intézményrendszerekre van szükség; a célunk az, hogy minél több gyermeket tudjunk megtartani a magyar identitásban, amihez magyar bölcsődékre, óvodákra és iskolákra van szükség – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Felsőszinevéren, a XXV. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem kárpát-medencei magyar oktatással foglalkozó fórumán. 

A Magyar nyelvű oktatás helyzete a Kárpát-medencében címmel tartott kerekasztal-beszélgetést megnyitó előadásában Potápi Árpád János kifejtette: a határon túli magyar oktatási rendszerekben folytatódnak azok a trendek, amelyek egy évvel ezelőtt is megfigyelhetők voltak. Mi továbbra is azon az állásponton vagyunk, hogy “a nemzet felemelkedéséhez, megerősítéséhez hatékony politikai, oktatási és kulturális intézményrendszerekre van szükség; a célunk az, hogy minél több gyermeket tudjunk megtartani a magyar identitásban, amihez magyar bölcsődékre, óvodákra és iskolákra van szükség” – mondta. Emlékeztetett arra, hogy ezt a feladatot hivatott megoldani a magyar kormány által tavaly indított átfogó kárpát-medencei bölcsőde- és óvodaépítési program. Jelezte, előkészületben van a második óvodaprogram. A cél az – mutatott rá -, hogy jövőre minden magyar gyermek magyar óvodába járhasson, amihez kiterjedt óvodai hálózatra van szükség. Ennek a feladatnak a megoldásához számítunk a pedagógusszervezetek, egyházak és önkormányzatok segítségére – közölte.

Az államtitkár elmondta, az anyaországi támogatások elegendőek voltak a határon túli magyar oktatási rendszerek megőrzéséhez, ennek érdekében a magyar kormány minden tőle telhetőt megtesz. Hozzáfűzte: a külhoni magyar tannyelvű oktatás egén vannak viharfelhők, de mi arra törekszünk, hogy fennmaradjanak a magyar oktatási rendszerek, és azok a magyar érdekeket szolgálják. Kitért arra, hogy egyes határon túli régiókban a magyar ajkú romák nélkül nem lehetne fenntartani a magyar oktatási rendszert, ezért szükség van az ezzel kapcsolatos problémák orvoslására.

A politikus fontos területnek nevezte a magyar diaszpóra megőrzését, amelyben szerint kulcsszerepe van az anyanyelv oktatásának, amelyet sikerrel folytatnak a Magyarországról kiküldött ösztöndíjasok. Elmondta, hogy a világban 212 hétvégi magyar iskola működik. Nagy előrelépés lesz ezen a téren integrált iskolaközpontok létrehozása a diaszpórában – zárta előadását Potápi Árpád János.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMKSZ) elnöke hozzászólását azzal kezdte, hogy a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatás problémái 25 éve megoldatlanok. Most ráadásul – tette hozzá – az erősödő ukrajnai gazdasági, szociális és politikai válság tükrében heves hecckampány indult a központi és helyi ukrán médiában kárpátaljai magyarság és újabban már az oktatási intézményei ellen is. Olybá tűnik – mutatott rá -, hogy a 40 milliós Ukrajnában a helyzet általános romlásáért az összlakosságon belül alig mérhető arányú 150 ezres kárpátaljai magyarságot akarják bűnbaknak megtenni.

A szakember elmondta, hogy folyik a kárpátaljai magyar kisebbség alkotmányos jogainak a visszanyesése, olyan jogoktól akarják megfosztani a magyar közösséget, amelyekkel a Szovjetunióban, majd annak megszűnése után is több mint két évtizeden át rendelkezett. Emlékeztetett rá, hogy Ukrajnában folyamatban van az új oktatási törvény elfogadása, amely hatályba lépése esetén felbomlasztaná a kisebbségek, közte a kárpátaljai magyarok iskolarendszerét. A probléma gyökerét az képezi, hogy Ukrajnában a nemzetiségi nyelvű oktatás kérdését politikai és nem módszertani problémaként kezelik. Az ország vezetése nem akar tudomást venni arról, hogy Ukrajnában nem csak ukrán ajkú állampolgárok élnek.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy miközben veszélybe került a kárpátaljai magyar iskolák léte, évről évre több százzal nő a beiskolázott tanulók száma, mert sok ukrán szülő adja magyar oktatási intézménybe a gyerekét, így biztosítva számára “menekülési útvonalat” a jövőben. Szerinte komoly gondot okoz az iskolákban, hogy magyarul egyáltalán nem beszélő gyermekeket kell tanítaniuk a pedagógusoknak. Szólt arról, hogy hatalmas az érdeklődés a magyar kormány által finanszírozott ingyenes magyar nyelvtanfolyamok iránt egész Kárpátalján. Míg a múlt évben mintegy ezerötszázan jelentkeztek a kurzusokra, addig idén már meghaladta a 4,5 ezret a magyarul tanulni vágyók száma – mondta el Orosz Ildikó.

Előadásában Ferenc Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa beszámolt a kárpátaljai magyar pedagógusok körében 2010 óta végzett kutatásairól, különös tekintettel a kelet-ukrajnai konfliktus és a súlyos gazdasági helyzet miatt felerősödött elvándorlásra. Mint kifejtette, a 342 fős mintavételi csoport vizsgálatából kiderült, hogy a megkérdezett pedagógusoknak a 25 százaléka gondolkodik azon, hogy külföldre távozik, 30 százalék nyilatkozott úgy, hogy semmi szín alatt nem hajlandó elhagyni Kárpátalját és a pedagógusi pályát, míg 40 százalék volt az ingadozók aránya, akik nem tudtak pontos választ adni arra, hogy mennének-e vagy maradnának, és csak öt fő jelezte, hogy mindenképp távozni fog.

Arra a kérdésre, hogy mennyire boldogok, a kárpátaljai magyar pedagógusok a tízes skálán a 7. helyet jelölték be, egyúttal jelezve, a boldogságot elsősorban a hivatásuk szeretete jelenti számukra – számolt be kárpátaljai kutatásairól Ferenc Viktória.

MTI

 

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Közös erdélyi pártot kell alapítani a román és magyar monológok helyett

A románok és magyarok egymásra utaltságáról beszéltek a nagyváradi polgármesteri hivatal dísztermében tartott pénteki konferencia …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.