2018 október 24., szerda
Fotó: Polgárok Háza

Kereszténydemokrácia az illiberális rendszeren túl – terítéken a IV. Orbán kormány

Share

„Orbán Viktor kereszténydemokráciát épít, nem illiberális demokráciát” – Jelentette ki Stefka István, a Pesti Srácok lapigazgatója a Polgárok Házában tartott kerekasztal beszélgetésen. Az új kormány történelmi küldetése volt a témája az eseménynek, amin Stefka István mellett Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője, valamint Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója folytatott izgalmas beszélgetést.

Mezőhegyi Gyula riportja

Új kormány, új szereplők, de új korszak? Természetesen ilyenkor mindig nagy érdeklődés lengi körül a frissen kinevezett minisztereket. Milyen szempontok alapján válogatta ki őket a kormányfő, és vajon mi várható tőlük? Rendhagyó mozzanat volt a miniszterelnöki székfoglaló beszéd is, ami elemzésre és talán még több találgatásra adhat okot. Mégis a legelemibb kérdés: mire számíthatunk a következő négy évben a bel- és külpolitikában? És persze ha nem is égető, de azért nagy kérdés, hogy a balliberális oldal a sorozatos kudarcok után észhez fog-e térni, hajlandó lesz-e a néhány nemzeti minimumot elfogadni, vagy folytatja tovább az “erőszak-politizálást”?

Kereszténység plusz demokrácia nem egyenlő liberalizmus

A három fogalom látszólag a modern európai lét fundamentumai, a gyakorlatban mégsem egymást kölcsönösen feltételező kategóriák. Orbán Viktor székfoglaló beszéde után került (újra) a köztudatba a kereszténydemokrácia, mint fogalom. „Egy olyan államférfiúi beszéd volt, amiben világosan látszott, mit is akar a IV. Orbán kormány” – emlékeztetett Stefka, aki szerint a miniszterelnöknek küldetése van, és jelenleg minden lehetősége megvan ahhoz, hogy el is érje a kitűzött célokat. A cél pedig nem más, mint a már említett kereszténydemokrácia. A választás jó, hiszen míg az illiberális demokrácia inkább valami ellen, addig a kereszténydemokrácia valamiért és a valami melletti kiállásról szól. Ráadásul a gyökerei is messzire vezetnek, és nem is Orbán volt az első miniszterelnök, aki a rendszerváltás óta kitűzte ezt a célt. Stefka István idézte Antall Józsefet, aki halálos ágyán azt mondta: „Kereszténydemokráciáról álmodtam, mert csak ennek van értelme”.

Bencsik András rámutatott, hogy a magyarországi, új típusú demokrácia első számú ellensége nem az iszlám, hanem az ateizmus. Orbán Viktor olyasvalami mellett áll ki, amely 2000 éve meghatározza az életünket. A neoliberalizmushoz köthető szekularizált – az isteni értékrendet tagadó – világfelfogás – sok egyéb kártétele mellett – odáig vezetett, hogy jelenleg 90 millió migráns vagy migráns hátterű ember él az Európai Unióban. Ami egy döbbenetesen magas arány. Hiszen ha a jelenlegi születésszámok mellett az 500 milliós Európai Unióban 90 millió migráns él, akkor maholnap a fele lesz az. Ez a nyugat-európai létmodell következménye. A XXI. századi kereszténydemokrácia értelme és célja, hogy a szakralitáshoz való visszatalálás magával vonja majd a demográfiai helyzet javulását is – magyarázta Bencsik.

Nyugat-Európa elvesztette az identitását – jelentette ki Kovács István. Az európai identitás háromosztatú megközelítése alapján az első, az egyénnek a szakralitáshoz fűződő viszonya, az egyén és Isten viszonya. Ezt Nyugat-Európában sikeresen lebontották már. Az itt élők között sok esetben Isten tagadása már szinte olyan dogmatikussá vált, mint pár évszázaddal ezelőtt annak megvallása. A második alap az az egyén és a kis közösség közti viszony. A legelemibb ilyen viszony a család. A keresztény családmodell, tehát az identitásunk második lépcsője. Láthatjuk, ahogy a családhoz való viszony és megítélés is jelentős átalakuláson ment keresztül az utóbbi években. Elég csak a folyamatosan bővülő, jelenleg 72 nemi identitást számoló társadalmi nemre gondolnunk. Az európai identitás harmadik lépcsője a nagyobb közösségekhez, a nemzethez, a nemzetállamhoz fűződő viszony. Az első kettőt sikeresen lebontották, a harmadik, a nemzet lebontása jelenleg is zajlik. Ha ez a harmadik pillér és elbukik, akkor semmi nem lesz, ami európaivá tenné őket. Tehát, mikor arról beszél Orbán Viktor, hogy kereszténydemokráciát kell építeni, akkor azt mondja, hogy európai államot kell építeni, szemben Nyugat-Európával, ahol már rég nem európai államot építenek, hanem valami egészen mást. Ezzel szemben a kereszténydemokrácia nem más, mint visszamenni a fundamentumokig – érvelt Kovács István.

Huth Gergely / Fotó: Polgárok Háza

Huth Gergely hangsúlyozta, hogy a kereszténydemokráciához való eljutás egy nagyon fontos fejlődési folyamat eredménye. Az Orbán Viktor által megfogalmazott polgári gondolat élt tovább a politikai korrektségnek hadat üzenő illiberális demokrácia gondolatán túl, eljutva a kereszténydemokrácia gondolatáig. Ha ez sikerül, az nagyon fontos lesz, mert ez azt jelenti, hogy a magyarok útmutatásával térhet vissza Európa ahhoz a kereszténydemokrata úthoz, amit legutoljára Helmut Kohl képviselt sikeresen hosszú időn át német kancellárként. Ebben a folyamatban pedig csodálatos dolog részt venni. Az utóbbi években gyakorlatilag egy szellemi hon visszafoglalásnak lehettünk szemtanúi, résztvevői és részesei. Hiszen ezt az országot vissza kellett foglalni. Negyven éven át a kommunisták verték a tam-tam-ot, majd jött a liberál-kommunizmus, – jól ismerjük, hogy nem igazán voltak jobbak a kommunistáknál Magyar Bálinték sem. Elég csak Tóta W. Árpád legutóbbi írására gondolnunk, abból is világosan kitűnik, hogy semmivel sem jobbak a liberálisok a kommunistáknál. Vissza kellett tőlük foglalni az intézményeket, a közbeszédet, az oktatáspolitikát, a nevelést, az államhoz való viszonyulást. A polgári Orbán kormány csak kormányozni szeretett volna, mert már helyettes-államtitkári szinten is ellenségekkel volt körülbástyázva. A 2010 utáni első négy év még a közélet visszafoglalására sem volt elég. A válságkezelésre volt elég csupán. Csak 2014 után tudtak elindulni olyan alakulatok, mint például az Alapjogokért Központ. Ez előtt bármi történt ebben az országban, akkor jött a Transparency International és elmondta, hogy a rendőrök itt állandóan a cigányokat rugdossák. 2006 után, – mikor a Nyugat félrenézett -, végre vannak olyan szervezetek, amelyekhez a jogszerűség kérdéseiben fordulhat az ember. Huth Gerely szerint az ilyen aprólékos, napról-napra történő szellemi honvisszafoglalásnak lehettünk szemtanúi, és a választás tétje pontosan azért volt ilyen hatalmas, mert ha másképp alakul, akkor mindaz elveszett volna, amiért éveken át dolgoztunk.

Miniszter-mustra

Több újrázó is van az új kormányban, mint például Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter, vagy éppen Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, aki új területen próbálhatja ki a kvalitásait. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős tárca nélküli miniszter kapcsán Kovács István megjegyezte, a kabinetrendszer alapvetően kis kormányt jelent. A kabinetekben fognak az érdemi viták lezajlani. Mindent, ami az összmagyarság kérdéskörét érinti, beleértve a határon túli magyarok és Magyarországon belüli nemzetiségek ügyét is, ebben a Semjén Zsolt elnökölte kabinetben fognak megtárgyalni. Tehát ez a munka korántsem lesz szimbolikus feladat,  ugyanis jelentős operatív készségeket igényel majd. Semjén korábbi érdemei közül kiemelték, hogy a tavalyi évben tette le az egymilliomodik honosított külhoni magyar is az állampolgári esküt.

Huth Gergely szerint Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter nem az a tipikus médiabarát miniszter. Vitathatatlan érdeme, hogy attól a maffiavilágtól szabadította meg az országot, melyről a teljes kép csak mostanában kezd kirajzolódni. Elég csak arra gondolni, hogy Gyárfás Tamás előzetesben van egy olyan leszámolásért, amelyről a tanúvallomások alapján Kuncze Gábor és Horn Gyula is tudott. Ez alapján felvetődhet a kérdés, hogy a maffia vajon az lehetett, akiket a gyanúsított Gyárfás megbízott  Fenyő János megölésével, vagy a minderről tudó és ehhez csendben asszisztáló akkori kormányzat? A dolog tragikomikus szépsége, hogy Kuncze jelenleg a már elhunyt Hornra próbálja kenni az egészet. A mundérbecsület egyszerűen utánozhatatlan ezekben a körökben. Ha pedig ez nem lenne elég, a nem is olyan régen még az alvilág rettegett vezérének tekintett Portik Tamás leült Gyurcsány Ferenc jobbkezével és bizalmasával, – a KGB által kiképzett – Laborcz Sándorral egyezkedni arról, hogy ha sikerül lejárató anyagokat előállítani a Fideszről, akkor szereznek majd olyan bírót, amelyik felmenti Portikot. Minderről hangfelvétel is készült. Ennek a világnak inthettünk búcsút, jelentős mértékben Pintérnek köszönhetően.

Huth Gergely, Bencsik András, Kovács István, Stefka István / Fotó: Polgárok Háza

A kincstár kulcsainak őrzője Varga Mihály miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter lesz, aki egy klasszikus pénzügyminisztériumot fog vezetni. Kovács István megjegyezte, hogy jelenleg felívelő pályán van a magyar gazdaság, és évek óta stabilan 4% feletti a növekedése. De ahhoz, hogy a nehezebb időkben is a megfelelő pályán legyen a magyar gazdaság, vagy akár az államadósság kezelése, az nagy mértékben ettől a minisztériumtól függ majd. A gazdaságfejlesztés jelentős része ugyan elkerül innen, de olyan kompetenciák maradnak itt, amelyek még az unokáink életét is meghatározhatják. A jelenlévők kifejezték, hogy nem tudnának alkalmasabb embert elképzelni erre a feladatra, mint Varga Mihályt.

Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter az állami vagy félig-meddig állami cégek vezetésével csinált karriert. 2010 óta egy folyamatos és határozott koncepció a korábbi baloldali kormányok alatt elherdált állami vagyon visszaszerzése, melynek megvalósítását érdemes egy kézben összefogni. Ez ugyanis előfeltétele egy erős és sikeres államnak. Gondoljunk csak a közműszolgáltatók jelentős részének visszaszerzésére! A stratégiai ágazatok saját kézben tartása tehát a IV. Orbán kormányban is kulcskérés lesz.

Kásler Miklós Emberi erőforrások miniszteréről sokat írtak az elmúlt hetekben az újságok. Munkája óriási feladatot jelent, hiszen az egészségügy, az oktatás, a felzárkóztatás és a szociális ügyek is hozzá tartoznak majd. Bencsik András szerint Kásler professzor feladata nem csupán a koordinálás lesz, hanem egy új szellemi töltet bevitele is az említett területekre.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter személyében egy hivatásos katona lesz a minisztérium élén. Kovács István emlékeztetett, hogy “túl kényelmesen és túl sokáig élt Európa ebben a békében és prosperitásban, de jöhetnek még nehezebb idők, amikor nagy szükség lehet majd egy működő és erős hadseregre. Emellett “a hadügy egy hatalmas üzlet is, amiből Románián át Csehországon keresztül Szlovákiáig mindenki igyekszik kivenni a részét, és amiből nem kellene Magyarországnak sem kimaradnia”. A minisztérium kapcsán már lehet hallani, hogy van szándék a magyar hadiipar újrateremtésére.

Trócsányi László igazságügyi miniszter egy vitathatatlan nemzetközi szaktekintély. Huth Gergely kiemelte, hogy ha az elmúlt években jogi úton el akart érni valamit a kormány (médiatörvény, stb.) vagy sikerrel visszavert támadásokat, az nem kis részben Trócsányinak volt köszönhető.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter minisztériuma nagyobb lesz mint az EMMI. A korábbi NGM-től átjön rengeteg gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos kompetencia, de ide tartozik majd a felsőoktatás szabályozása, a komplett fejlesztéspolitika és az EU-s fejlesztési pénzek felhasználása feletti felügyelet is.

Nagy István agrárminiszter korábban államtitkárként már nagy rutint szerzett a területen. Az előző ciklusok a mezőgazdaság szerkezetének átalakításáról szóltak, melynek eredményeképpen pár szár földbirtokosból sok ezer lett. A tárca most professzionális kézbe került, amire szükség is volt, mert a magyar mezőgazdaság hatékonysága jelenleg még elmarad a nyugat-európai mezőgazdaság hatékonyságától. Bencsik András szerint „Magyarországnak nagyon jó a klímája és földje, de egy nagyon intenzív szakmai fejlesztésre van szükség, amire Nagy István szakmailag tökéletesen alkalmas lesz”.

Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter megkapta az idegenforgalom területét is. A kampánystratégia is az ő kezében volt, melyet sikerre is vezetett.

Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Martonyival ellentétben egy nagyon határozott és sikeres külügyminiszteri korszakot indított el. Mikor külügyminiszter lett, minden nagykövetségre delegált egy külgazdasági attasét, akiknek az üzletszervezés volt a feladatuk. Ez sikeres változtatásnak bizonyult, ugyanis az elmúlt években valóságos iparfejlesztés indult el Németországtól egészen Kínáig, ami többek között ennek a munkának volt köszönhető.

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.
Share

Esetleg más?

Lélek Sándorné: Adjon az Isten áldott vasárnapot mindenkinek!

“Embertelen lelkivilág volt, amibe minket belekényszeríttettek, amikor magunk se tudtuk, hogy most már emberek vagyunk, …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.