2017 október 24., kedd
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra címmel rendezett kétnapos nemzetközi konferencián Budapesten 2017. október 12-én. A világ számos térségében tapasztalható keresztényüldözésről szóló konferenciát az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezte. MTI Fotó: Illyés Tibor

A kereszténység megőrzése a demokrácia megőrzése is

Share

A kereszténység alapvető értékeinek, világlátásának, kultúrájának megőrzése egyben a demokrácia, a sokszínűség megőrzésének kérdése is – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten, a keresztényüldözésről tartott nemzetközi konferencián.

A miniszter kiemelte: a közel-keleti keresztények szenvedéseinek megismerése és a magyar kormány kiállása mellettük önérdek is, hiszen lehetőséget ad arra, hogy megújítsuk Európa keresztény alapjait. Az ő példájuk segít megérteni, “micsoda érték”, hogy “szabadon élhetjük” a keresztény életformát, és azt is, hogy mit jelent a hit megőrzése. A miniszter felidézte: 11 éve találták meg a lefejezett Paulosz Iszkander szír ortodox plébános holttestét Moszulban, akiért 350 ezer dollárt kértek elrablói. Halála egy újabb keresztényüldözési korszakot nyitott meg, és azóta tipikus történetté vált.

A háborúk nyomán megkezdődött a sokszínű Közel-Kelet szétesésének korszaka,  amelyet felgyújtott és meggyalázott templomok, szétvert keresztény közösségek, meggyilkolt, megkínzott vagy elüldözött családok jellemeznek – mondta a miniszter. Balog Zoltán az európai keresztény közösségek lelki, szellemi kiüresedéséről és öngyűlöletéről is beszélt, akik szemérmesen hallgatnak hitükről, és nem emelik fel szavukat, amikor a keresztényeket máshol a világban üldözik. Úgy fogalmazott: “az az ember és közösség sokkal veszélyesebb a másik emberre, és a másik közösségre, amelyik nem mondja meg, hogy kicsoda”, hanem eltakarja magát és “bebújik valamifajta világnézeti semlegesség mögé”.

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: kétezer éves tapasztalat, hogy az üldözés nem gyengíti, hanem még erősebbé teszi Krisztus egyházát. Szent II. János Pál pápát idézte, aki szerint a második évezred végén az egyház újra a vértanúk egyháza lett. Hozzátette: “ezért reméljük, hogy a jelenlegi üldözés Közel-Keleten, Afrikában, Európában, illetve szerte a világon végső soron most is az egyház erősödését fogja eredményezni”. A katolikus püspök szólt arról, hogy mi magyarok különösen együtt tudunk érezni üldözött keresztényekkel, hiszen a tatár invázió, a török majd a szovjet megszállás  háromszor is próbára tette keresztény létünket. Kitért arra: azért is képesek vagyunk az együttérzésre, “mert félelemmel töltenek el bennünket” a keresztényellenesség Európában is megjelent megnyilvánulásai.

Megjegyezte, nemcsak az erőszakos esetekre gondol, hanem azokra a “keresztény hitet kigúnyoló jelenségekre is, amelyek jó néhány éve terjednek Európa-szerte”. A katolikus püspök szerint a történelem folyamán eddig miden véres üldözés hasonló módon kezdődött el. “Most még csak tiltják a vallási szimbólumok elhelyezését, viselését, és gúnyt űznek a vallási érzésekből, vagy a függetlennek tartó média indít összehangoltan teljes letámadást azok ellen, akik vallási értékrendjüket tanítva az övéktől eltérő véleményt képviselnek, de ez a magatartás előbb-utóbb a véres gyűlölet formáját öltheti”.

Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt: “nekünk, közép-európaiaknak van tapasztalatunk az üldöztetésről, de még döntőbb tapasztalatokat szereztünk Isten megtartó kegyelméről”. A református püspök hangsúlyozta a tanúság és a vértanúság összefüggését. Mint mondta, a Jézus melletti tanúságtétel nélkül nincs kereszténység és nincs egyház, és vannak helyzetek, amikor e tanúságtétel súlyos következménye, hogy ugyanúgy fel kell venni a keresztet, ahogy Jézus tette.

Bashar Matti Warda, a Babiloni Káld Katolikus Egyház érseke azt hangoztatta, hogy a lakóhelyükről elüldözött keresztények visszatéréséhez nemzetközi segítségre és a biztonság garantálására van szükségük, a keresztények ugyanis nagyon félnek egy újabb fegyveres konfliktustól. Kiemelte az oktatás szerepét, ami segíthetne legyőzni a vallási fanatizmust.

II Efrém Ignác, Antióchiai Szír Ortodox Egyház pátriárkája arról beszélt: ha a keresztényeket elkergetik a Közel-Keletről, akkor egyszínűvé válik a társadalom, eluralkodik a fanatizmus, és az emberek még ellenségesebbé válnak azokkal, akik nem osztoznak a hitükben és a meggyőződésükben. Hangsúlyozta: gyakran azt érzik, hogy cserben hagyják őket a nyugati országok, ugyanakkor Magyarország elsőként tette meg, hogy kormányszinten komoly felelősséget vállalt értük.

III. József Ignác Júnán, az Antióchiai Szír Katolikus Egyház pátriárkája köszönetét fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnöknek és a kormányának, amiért folyamatosan bizonyítják, hogy őszintén aggódnak a keresztények életéért a Közel-Keleten. Köszönetet mondott Ferenc pápának is, amiért nemzetközi szinten is felhívja a figyelmet a keresztényüldözésre, de hiányolta az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada, Oroszország, Kína és az ENSZ segítségét, és úgy vélte, cserben hagyták azt az ősi civilizációt, amely alapján létrejött az európai keresztény kultúra.

Jan Figel, az Európai Unió vallásszabadságért felelős különleges megbízottja arról beszélt: a tudatlanság, a közöny, és a félelem az oka a kereszténységet érintő negatív helyzetnek, és ez a cselekvés gátja is. Jan Figel kiemelkedőnek tartotta a Hungary Helps programot, és úgy vélte, a “Magyarország segít” mottót, “Közép-Európa segít”-re kellene változtatni.

Hölvényi György, az Európai Néppárt vallásközi párbeszéddel foglalkozó munkacsoportjának társelnöke szerint Európának különös felelőssége van a keresztények megvédésében. Hangsúlyozta: az üldözött keresztények segítséget kérnek, nem pedig azt, hogy engedjük be őket, az európai politika azonban nem jól veszi ezt az üzenetet. A visszatérés és a szülőföldön maradás jogát kell biztosítani – jelentette ki.

MTI

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Orbán Viktor: Ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk

Az eső és az ítéletidő ellenére tízezer ember gyűlt össze a Terror Házánál, ahol Orbán …

Egy hozzászólás van

  1. Dékány Ilona

    Reménykedjünk abban , hogy a Nemzetközi Konferencia olyan határozatot hoz , amely jobb belátásra téríti Európa nyugati felén élő vezetőket. Hatással lesz az elkövetkezendő idők eseményeire . Belátják végre , hogy a segítségre ott van szükség , ahol a probléma keletkezett . Az eddigi intézkedéseikkel csak növelték az európai kereszténység—keresztyénség egyébként sem ” fényes ” helyzetet . Egyenesen a pusztulását segítik !

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.