2019 július 20., szombat
MTI Fotó: Bruzák Noémi

HND: Kórházat Vietnamban?

Share

Napok óta megy a média-tamtam, miszerint képzelje el a nagyérdemű: a magyar kormány (sic) kórházat épít Vietnamban. Természetesen a megélhetési néphergelők konkrétan tudják, hogy az egészségügy egy mindenkit érintő, kényes téma. Nem véletlen tehát, hogy meggyújtanak kezdetnek egy kisebbfajta tüzecskét, amire aztán literszámra öntik az olajat. Olajat? Inkább benzint, égésgyorsítót! A magyar nyelvű Google-ban, ahol érdekes módon az első három oldalon kizárólag a „szegény, elnyomott, már-már betiltott” ellenzéki magyar média cikkei szerepelnek, a legenyhébb szalagcím kábé így hangzik: „Vietnamba kórházat, mi meg dögöljünk meg…” Valóban kedves elvtárskák? A néphülyítés minden áron című neo-bolsevik társasjátékban már semmi sem drága?

Egy irdatlan trágárul megírt magánblog ütötte ki nálam a biztosítékot, a hozzáfűzött, megdöbbentően tájékozatlan, de annál rosszindulatúbb kommentárokkal együtt, amelyek közlésétől eltekintek. Zsigeri, mocskolódó primitívségnek nem adok reklámfelületet.

A magyar egészségügy alapproblémája a korábbi rendszer óta nem sokat változott. Ezen az eszközellátás, a jelenlegi felújítások és a most eszközölt béremelések sem segítenek, ha az egyik oldalon a fantasztikusan nagy tudású orvosok, munkájukat hivatásnak tekintő ápolók, a másik oldalon viszont a kezüket baksisért feltartó, hanyag, nemtörődöm, a betegeket nem tisztelő személyzet játszik szerepet. Hiába van huszonegyedik századi – bármilyen – gép, ha azok, akik ezeket kezelik trehányak és hagyják azt lerohadni. Hiába van egy osztályon két lelkes ápoló, ha öt másik unja és/vagy utálja a munkáját. Egyébként a betegek elsősorban NEM a gépektől gyógyulnak meg. Erre már többen rájöttek. Emberi hozzáállást, empátiát, a szakma szeretetét és egy bizonyos fokú, a hivatással szembeni alázatot egyetlen kormány sem tud produkálni. Ez nem pénz, hanem mentalitás kérdése.

Sírni, káromkodni persze könnyebb és ugyanezeket a sirámokat, káromkodásokat hallottam már az 1970-es, 80-as években is, érintettként, dugdosva a hálapénzzel kibélelt borítékokat mindenkinek. Már régen megváltozott a társadalmi rendszer, amikor az anyám betegsége miatt szembesülnöm kellett 2006-ban a gyurcsányi “reformok” valódi rombolásaival, a szocreál eutanáziával: a profitorientáltság embertelen előírásaival, idióta építési átalakításokkal, továbbá szemérmetlen hazugságokkal, kriminálisnak nevezhető hozzáállással orvosok, ápolók részéről, miközben immáron jóval vastagabb borítékokat osztogattam. Megjegyzem az egészségügyi dolgozók, valamint más munkavállalók nagy része még 2010 előtt (!) hagyta el az országot azért, hogy külföldön szerencsét próbálhasson.

Feltűnő, hogy SENKI nem beszél, ír arról, vagy csak a szűkebb ismeretségi körben derül ki, ha valakinek jó tapasztalatai vannak a magyar egészségüggyel kapcsolatban. Amikor hatalmas és sikeres operáción túlesve, szanatóriumban rehabilitálva visszatérhet az illető normális életébe. Ezt mindenki magától értetődőnek tekinti. Aztán az első örömködések után néhányan közhírré teszik, hogy végre milyen boldogok korábbi rossz szokásaikat folytatni a rettenetesen egészséges kórházi diéta után, mint pl. a nehéz, zsíros, hússal domináló étkezést, esetleg az alkohol és a dohányzás örömeit is taglalva. Tehát életmódváltás helyett továbbra is azt csinálják, ami miatt betegek lettek. Majd a magyar egészségügyön számon lehet kérni, ha már menthetetlenek lesznek…

A Vietnamban épülő kórháznak semmi köze a magyar egészségügyhöz, de az azon való lovaglás egyes körökben minden bizonnyal  jól hangzik. Ez egy külgazdasági téma és nem egészségügyi, valamint a beruházást (a többivel együtt, mert nem csak ezt írták alá), egy magyar bank fogja finanszírozni és nem az egészségügyi tárca. Vietnam a nyitás után az egyik legdinamikusabban fejlődő délkelet-ázsiai ország, ráadásul hagyományosan jó kapcsolatban hazánkkal, ezért célszerű magyar cégeknek lehetőséget teremteni, hogy az ottani piacon is megmutathassák tudásukat és egyúttal referenciákat is szerezzenek a beruházások folytán. A magyar miniszterelnök évek óta próbálja visszahódítani Magyarországnak azokat a piacokat, amelyeket a rendszerváltás utáni privatizációban, ill. az EU-belépéssel kapcsolatban elvesztettünk. Az, hogy a kórház, de a többi beruházás is egyúttal befektetés, aminek a haszna elsősorban hazánké, a hitelt adó magyar banké és magyar cégeké lesz, még csak véletlenül sem derül ki a tuggyuk kik sajtó újabb kormányellenes ámokfutásából. Rombolni, mint valaha az úgy nevezett privatizáció következtében, vagy a szoc-liberál dilettantizmus idején egyszerűbb, mint felépíteni valamit.

Orbán Viktor és a magyar kormány épít, miután eltakarították a mások által otthagyott költségvetési és egyéb szemetet. Más dolog egy hosszútávú elképzelést konzekvensen követni és azt megvalósítani, mint a napi eseményeket kommentálni, azokra reagálni, bármilyen ellenségesek is. A sok felesleges vitától végül is szétforgácsolódna, elveszne a vízió. De akinek soha nem volt víziója, akár képesség hiányában, akár saját egoizmusa okán, az nem fogja ezt megérteni. Talán nem is akarja.

Szerzö: HeroesNeverDie

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Szent József – Beszédes némaság

Május 1: munkás Szent József ünnepe   Fukar a szavakkal az Írás, mikor Téged említ, …

2 hozzászólás

  1. Dékány Ilona

    Mindegy hogyan , csak ártson ! Amikor arról van szó , hogy segítjük az elszakított területeken élőket , akkor azért emlegetik az egészségügyet , és az oktatást . Most –figyelmen kívül hagyva , hogy gazdasági szerződést kötöttek — ismét kárognak ! Mindegy , hogy mit tesznek , ha Orbán Viktorék bármit írnak alá , az csak rossz lehet . Megmondták –mondják folyamatosan—mindenképpen győzzük le az Orbán –kormányt ! Ha az emberek nem látják az átlátszó trükköket , az nagy baj ! DE REMÉNYKEDJÜNK , hogy A TÖBBSÉGET NEM TUDJÁK ÁTVÁGNI ! Egyébként a Miniszterelnök úr remek politikát folytat ! NAGYON ÉSSZERŰ A KELETI NYITÁS !!!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.