2018 május 25., péntek
Potápi Árpád / forrás: erdely.ma

A kormány tevékenysége hozzájárul az elvándorlás és az asszimiláció mérsékléséhez a külhoni magyarság körében

Share

Reményének adott hangot Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár csütörtökön Topolyán, hogy a magyar kormány tematikus éveinek, valamint a vajdasági gazdaságfejlesztési programnak köszönhetően mérsékelhető lesz az elvándorlás és az asszimiláció, valamint minél több magyar fog visszatérni a Vajdaságba, hogy ott találjon boldogulást.

Az államtitkár a bácskai településen nyitotta meg a 2018, a külhoni magyar családok éve Kárpát-medencei körútját. Potápi Árpád János a tematikus évekkel kapcsolatban kifejtette, hogy néhány évvel ezelőtt az óvodások évével kezdődött minden, hiszen úgy gondolták, hogy a szocializáció és a nevelés szempontjából ekkor vannak a legfontosabb életkorban a gyerekek, ilyenkor dől el, hogy “az ember merre indul tovább a személyiségét vagy a nemzetiségét illetően”. Azóta – ehhez kapcsolódóan – meghirdették az óvodaépítési programot, amelyet a vajdasági helyi szervezetekkel közösen valósítanak meg. “Az a cél, hogy a magyar gyermekek és a vegyes házasságokból származó gyerekek is magyar oktatási intézményekbe járjanak” – szögezte le az államtitkár a megnyitón.

Az oktatási tematikus évek után a szülőföldön való boldogulás felé fordult a figyelem – emlékeztetett Potápi Árpád János, hiszen – mint mondta – oda kell figyelni a társadalmi problémák megoldására és a gazdaságfejlesztésre. Két éve beindult a vajdasági gazdaságfejlesztési program, amelynek az első eredményei már látszanak. Az előző évek témái alapján logikus volt, hogy az idén a külhoni magyar családok éve következzen – folytatta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár, majd emlékeztetett arra, hogy Magyarországon is ez az esztendő a családok éve.

Mint mondta, a határon túli magyarok közül most a kárpátaljaiak vannak a legnehezebb helyzetben, de valamivel több mint két évtizede a Délvidéken volt a legrosszabb a szituáció, a vajdasági és a horvátországi magyarokat a háború közvetlenül érintette. A vajdasági magyarság megerősödve került ki ebből a helyzetből – fogalmazott Potápi Árpád János, majd köszönetet mondott a Vajdasági Magyar Szövetségnek és a vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsnak, amiért segítségükkel tovább tudott erősödni a közösség.

A vajdasági magyarság hidat, kapcsot jelent Szerbia és Magyarország, illetve a szerb és a magyar nép között – szögezte le. A megnyitót követően a Nemzetpolitikai Államtitkárság, valamint a Magyar Védőnők Egyesülete és az Otthon Segítünk Alapítvány szakemberei vajdasági édesanyákkal, diákokkal és védőnőkkel, valamint gyermekegészségügyi prevenciós szakemberekkel találkoztak.

MTI

 

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Bosznia-Hercegovina és Montenegró is kerítést építene

Szigorúbb intézkedéseket vezet be Bosznia-Hercegovina a migrációs nyomás növekedése miatt, és határkerítés építését is kilátásba …

Egy hozzászólás van

  1. Csak a gúnyhatáron belül élők kivándorlását ösztönzitek? Éhbéretekkel?
    Az emberek nem akarnak megszületni. Az emberek elmennek innen, ha már élnek
    Az emberek nem házasodnak. Az emberek óvakodnak az utódoktól. Az emberek sietnek meghalni, mert nincs mód élni. Ez a nemzeti fellendülés. Ady. Haldoklunk 1906. 02. 10.
    Tudjuk mi jól, hogy a mi parlamenti pártjainkban lélek, lendület és kultúra annyi lehet körülbelül, mint, Macedónia összeverődött bandáiban. Akkor nem búsultak a magyar urak: oláhok jöttek a magyarok helyébe, az oláh olcsóbb volt és alázatosabb! S íme rossz időket élünk, a régi recept nem ér semmit. Az oláh paraszt is elromlott, nem akar barma lenni az uraságnak. Baj van a paraszttal 1907 10. 16.
    Csúnyábban még soha meg nem csalták hazug vezérei a népet, mint most. De ilyen könnyű dolguk se lehetett volna máskor. Anyagiakban, kultúrában, morális erőben, hitben már a végnek végét járjuk. Cinizmusuk, gaz bátorságuk határtalan, éhségük kielégíthetetlen… Rettenetes világossággal halad ez a szerencsétlen ország az elvégztetett felé. Hiszen csak a hatvanas évek óta ijedelmes és hatványos az anyagi erkölcsi romlás. Temető az ország. körülmények között még öljünk egy kicsit. Most már öljük meg alaposan és mind a régi elvtársakat. A koalíció bomlik, az általános választójognak jönnie kell, s az ország nagyobbik felében a korrupt és a nembánomság híve, tisztességesebb felében remény nélkül élő.
    Ady: A legújabb párt 1907. 12. 15.
    A valóság azonban az, hogy csőd előtt állunk, s még szökni se tudunk semerre. Mindenki kompromittálta itt magát halálosan, a régi rend, az új rend, de talán legjobban a tisztelt választó közönség! (Az a barom, ki mindig a többet ígérőre szavaz!) Egyetlen orvosság: a harakiri 1907.

    Magyar polgárság, Ady szerint

    Hiába, Magyarországon a polgárságot is úgy kell kinevezni, mint ezer fundamentumtalan kulturális intézményt: nincs polgárságunk. Ez az ország penészes, feudális, tarthatatlan romlottságát talán legjobban polgárságának szörnyű, silány gyávasága mutatja. Egy zagyva, kevés polgárság, amelynek élelmesei sietnek felkapaszkodni az uralkodó osztály pódiumára. Mely a polgári címet szégyelli.
    Büszke polgársága csak olyan társadalmaknak van, hol a polgárság forradalmat csinált, s véres kézzel dobálta ki kastélyaik ablakán elnyomóit. A magyar polgárság csinált talpnyalást, üzletet, kalábriászt, (=hazárdjáték) de forradalmat soha, s ezért nincs

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.