2019 március 20., szerda

Kövér László köszönetet mondott a gyermeküket magyar iskolába írató külhoni magyar családokna

Share

Kövér László köszönetet mondott a gyermeküket magyar iskolába írató külhoni magyar család

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.
Nagy Ervin filozófus-politológus, a Polgár Portál felelős kiadója, állandó szerzője. Közíróként rendszeresen publikál más blogjain (http://nagyervinfilozofus.blogspot.hu/), az Aracs Délvidéki Közéleti Folyóiratban, illetve a Magyar Hírlapban. Megbízott egyetemi előadó, számos felnőttképzéssel foglalkozó iskola tanára. A liberalizmus illúziói (Attraktor, 2014) és az Omladozó téveszmék (Attraktor 2016) című könyvek szerzője.
Share

Esetleg más?

Lullázás 26.: A magyar meteóra, avagy a tihanyi barátlakások (Tihany)

Világszerte ismertek a görög meteórák, a sziklák között élő, ortodox szerzetesi közösség. Egy külön kis …

2 hozzászólás

  1. „kövér hagyomány”!

    Mint mondta, régóta számított rá, hogy megpróbálják majd kiprovokálni az országgyűlési őrség behívását. Az MTI-nek azt mondta, ezek a képviselők
    a választóknak sem igazán képviselőik, csak saját, „alantas, rövid távú politikai céljaiknak”.
    Mint mindnyájan!

    Leplezetlen, szégyenteljes önzés az ország-házában
    Az ügyetlenkedő, új mohók helyett visszaszavazták a régit, avagy egy illúzió elvesztése

    Öt évvel ezelőtt nagyok voltak a remények, szépek az ígéretek, talán túlzóak az elvárások. Visszakaptuk a szabadságot (kivonult az idegen hadsereg) és a nemzeti önrendelkezést (szabad választások).
    Közben megfeledkeztünk arról, hogy Magyar¬ország számára a szabadságnak rettenetes ára van.
    Mára teljes az apátia, az illúzióvesztés. ’89-ig balsorsunkért okolhattuk a “moszkvai bábukat” és a párthűség okán kontraszelektált országvezetés hozzá nem értését. Írtam 1994.
    Ezek után mindenre számítani kell, Tisza Istvánra lőttek is, „erre azért őszintén szólva nem számítok” – fogalmazott.
    Kövér ezzel a Tisza István elleni négy merénylet közül az elsőre utalt. 1912. június 4-én a nem sokkal korábban, május 23-án házelnöknek választott Tisza letörte az obstrukciót, többször is rendőrökkel vezettette ki a lármázó, sípoló ellenzéki képviselőket, és elfogadtatta a véderőtörvényeket.
    . A román egyház a magyaroknak is adott földet, ha áttért a görög-keleti vallásra; melyet a római katolikus egyháznál kisebb anyagi követelések is ösztönöztek. Az eredmény: Szabó Dezső író tapasztalata: „Másnap délelőtt én tartottam az ünnepi prédikációt, melyet a közönség láthatóan értetlenül hallgatott. Mert ezeknek nagy része már alig ért valamit magyarul. Olyan ősi nevük van, mintha az Árpád apánk kortársai volnának, és teljesen elrománosodtak.” Szabó Dezső: Életeim 452. old. de 1700-1844 között 2200 ezer román települt be Erdélybe!
    Széchenyi:” Minden nép gyorsan szaporodik Hunniában, csak a magyar veti ritkán magzatát, mint a sivatag büszke, magányos oroszlánja. A magyar tudat Mohács után jócskán összezavarodott, ráadásul a török kiverése után a nemzet energiája a kipusztított területekre összpontosult, azt népesítette be újra. Miközben a szlovákok gyorsan nyomultak utánuk.”
    Coméniustól idegen volt az aktív forradalmiság, de az elmaradottság és az ” örökös jobbágyság” rendszere közötti összefüggést azonban észre vette. Az alacsony népszaporulatot, a szegénységet, a paraszti munkakedv hiányát, a betyáréletet, az urak kegyetlenségeinek, törvénytelenségeinek, s annak tulajdonítja, hogy nem szabadon vállalt, hanem kényszerített munka folyik. Erdély tört. II. köt. 1527. o.

  2. Orbán, Kövér urak keresztény elődei, nemes cselekedetei! az árverésre került földbirtokokat a román egyház segítsé­gével fölvásárolták: „Hétszáz középbirtok ment át zömében román parasztok egyéni vagy községi tulajdonába; amely folyamat a magyar tulajdonban lévő földek 144618 holdnyi csökkenésével járt.” Erdély története 1590. oldal. A román egyház a magyaroknak is adott földet, ha áttért a görög-keleti vallásra; melyet a római katolikus egyháznál kisebb anyagi követelések is ösztönöztek. Az eredmény: Szabó Dezső író tapasztalata: „Másnap dé­lelőtt én tartottam az ünnepi prédikációt, melyet a közönség láthatóan értetlenül hallgatott. Mert ezeknek nagy része már alig ért valamit magyarul. Olyan ősi nevük van, mintha az Árpád apánk kortársai volnának, és teljesen elrománosodtak.” Szabó Dezső: Életeim 452. old. de 1700-1844 között 2200 ezer román települt be Erdélybe!

    Széchenyi:” Minden nép gyorsan szaporodik Hunniában, csak a magyar veti ritkán magzatát, mint a sivatag büszke, magányos oroszlánja. A magyar tudat Mohács után jócskán összezavarodott, ráadásul a török kiverése után a nemzet energiája a kipusztított területekre összpontosult, azt népesítette be újra. Miközben a szlovákok gyorsan nyomultak utánuk.”

    Coméniustól idegen volt az aktív forradalmiság, de az elmaradottság és az ” örökös jobbágyság” rendszere közötti összefüggést azonban észre vette. Az alacsony népszaporulatot, a szegénységet, a paraszti munkakedv hiányát, a betyáréletet, az urak kegyetlenségeinek, törvénytelenségeinek, s annak tulajdonítja, hogy nem szaba­don vállalt, hanem kényszeritett munka folyik. Erdély tört. II. köt. 1527. o.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.