2017 június 23., péntek
Emlékmű a Motol köztemetőben (Fotó: Kokes János/Felvidék.ma)

Közép-Európa egyik legtisztességesebb és legbecsületesebb politikusa 60 éve halt meg

Share

Esterházy János, a szlovákiai magyarság egykori vezetője, a 20. század Közép-Európájának egyik “legtisztességesebb és legbecsületesebb” politikusa volt – jelentette ki Karel Schwarzenberg, a cseh képviselőház külügyi bizottságának elnöke vasárnap Prágában a szlovákiai magyar politikus halálának 60. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint egy ilyen alkalommal nemcsak a múltról, hanem a jelenről és a jövőről is beszélni kell. Úgy vélte, hogy Esterházy János élete “keresztényként, magyarként és európaiként” is üzenetet tartalmaz a mának.

Az egész napos megemlékezést, amely felett Pető Tibor prágai magyar nagykövet vállalt védnökséget, a prágai Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért polgári szervezet rendezte meg. Kocsis László, a Társulat elnöke elmondta: a rendezvény célja hozzájárulni Esterházy János rehabilitációjához és személyes becsületének megtisztításához.

Schwarzenberg szerint Esterházyt a 2. világháború után azért kellett elítélni, mert “tanúja” volt olyan személyiségek korábbi politikai cselekedeteinek, akik a háború után fontos posztokat töltöttek be. “Esterházy az ő rossz lelkiismeretük volt” – vélekedett a cseh politikus, aki Esterházy János elítélését az egykori csehszlovák állam nagy hibájának minősítette. A neves cseh politikus egyébként leszögezte: Közép-Európa történetében a legnagyobb törést nem 1945, hanem 1918 jelentette, amikor „felborult egy ezeréves rend”.

Esterházy János a megváltozott geopolitikai helyzetben is nemzetét védte, magyar és szlovák hazafi is volt egyaránt, de Csehszlovákiát, mint új államot „nem értette, idegen volt számára”. Mindezek ellenére „mindig betartotta az csehszlovák alkotmányt, a törvényeket” – szögezte le. 1939-ben megint megváltozott a helyzet, és Esterházy Szlovákiában maradt, hogy védhesse a magyar kisebbséget. A parlament egyetlen képviselőjeként nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvényt, és a háború alatt védelmezte a menekülő lengyel tiszteket is.

Németh Zsolt úgy vélte: Esterházy János élete egyértelműen azt mutatja, hogy Európában szükség van a kereszténydemokrata politikára. “Esterházy életműve magyarként azt üzeni, hogy ha demokratikus Közép-Európát akarunk építeni, akkor abban az egymás iránti tiszteletből kell kiindulni”. Az egykori szlovákiai magyar politikus európai üzenete pedig az, hogy el kell utasítani minden rossz kompromisszumot, ami a mai bonyolult európai helyzetben is érvényes.

Németh Zsolt szerint Esterházy elveit, hogy egyesíteni kell a szlovákiai magyarságot az összmagyarsággal, a későbbiek folyamán Duray Miklós vallotta és próbálta meg érvényesíteni.

Duray Miklós felvidéki magyar politikus, a Szövetség a Közös Célokért polgári szervezet elnöke emlékeztetett: a második világháború utáni szlovákiai népbíróságok Esterházy János ellen hozták meg a legkegyetlenebb ítéletüket, holott a vádlott távollétében megtartott bírósági tárgyaláson egyetlen vádpontot sem sikerült bizonyítani.

Gróf Esterházy János (1901-1957)
Gróf Esterházy János (1901-1957) – Forrás: Wikipedia

A megemlékezés résztvevői délelőtt a prágai Motol köztemetőben megkoszorúzták a Kommunista Rendszer Áldozatainak Emlékművét. Ez egy régi névtelen tömegsír helyén lett kialakítva, amelyben a hatvanas évek közepétől Esterházy János hamvai is nyugszanak. A 2011-ben felújított emlékmű keresztje alatti talpazaton két tábla van elhelyezve, az egyiken Esterházy János neve olvasható.

Pánczél Károly, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke szerint Esterházy János azt vallotta, ami a mai magyar nemzetpolitikának is az alapja: magyarként és keresztényként is meg kell maradni a szülőföldön.

Leo Zídek, a Csehországi Politikai Foglyok Konföderációjának alelnöke kijelentette: szervezetük támogatja azt a kezdeményezést, hogy a szlovákiai bíróságok rehabilitálják Esterházyt, mert a mai ismeretek alapján semmiképpen sem volt hazaáruló és háborús bűnös.

A koszorúzás után a belvárosi Szent Henrik templomban katolikus szentmise volt Esterházy Jánosért, amelynek főcelebránsa Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök volt. Cseh nyelvű prédikációt Zdenek Wasserbauer, a prágai főegyházmegye általános helynöke mondott.

Esterházy János (1901-1957) a két világháború közötti időszakban, majd a 2. világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A 2. világháború idején a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként egyedül ő nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvényt. Ennek ellenére a háború után hazaárulónak, fasiszta kollaboránsnak nyilvánították és halálra ítélték. Később az ítéletet életfogytiglani, majd 25 év börtönre változtatták. Esterházy 1957-ben hunyt el a morvaországi Mírovban, hamvai a Motol temető közös sírjában nyugszanak.

MTI / felvidek.ma

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Boldogasszony kiállítás Munkácson

Három éve indult útjára a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által életre hívott Boldogasszony kiállítás-sorozat Budapestről a Várkert …

Egy hozzászólás van

  1. Dávid Szaniszla

    Tisztelt Esterházy János!
    Mély tisztelettel és szeretettel gondolok Önre, aki példamutató életével sok embert vezetett az egyenes útra. A jó Isten adjon Önnek megérdemelt békés nyugodalmat. Kérem Önt! Figyeljen erre a sokat szenvedett kis országra és a benne élő, dolgozó magyarokra. Rászorulunk a segítségére. Szükségünk van az égiek segítségére, mert sokszor gyengék vagyunk, s elhagy az erőnk. Ön és az Égben lévő magyar szentek kell segítsenek nekünk, hogy tudjunk tovább haladni azon az úton, melyet a Magyarok Nagyasszonya, Szent István és az Égben lévő összes magyar szent figyelemmel kisér és irányít bennünket rászoruló magyarokat. Isten áldja!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.