2018 szeptember 24., hétfő

Lélek Sándorné: Adjon az Isten áldott vasárnapot mindenkinek!

Share

“Embertelen lelkivilág volt, amibe minket belekényszeríttettek, amikor magunk se tudtuk, hogy most már emberek vagyunk, vagy nem vagyunk emberek.” (Suba László volt internált vallomása)

Kérem gyújtsatok egy szál gyertyát, emlékezve rájuk!

Én így emlékezem.

Hallgatott a csend…

Hallgatott a csend, vendég érkezett, bugyrát kibontotta. A csomagban belvárosi utca, takaros kis házzal, az udvarán illatos olajfával, és egy kicsi lánnyal. A melléképületben laktak, sajátjukból kiüldözték őket, azt mások bitorolták. Könnyek között tűrték, nem tehettek semmit, a törvény így rendelkezett…

Álmában a lányka a nagyszobában táncolt, plafonig érő karácsonyfa alatt, hol üveggömbökön játszottak a fények, s az ágaikon gyertyák égtek. Cserépkályha ontotta melegét, fahéj illatú alma sült a tetején.

Angyalok érkeztek szívszorító hírrel, még cudarabb idők jönnek…

Átnevelő tábor várta, kinek padlását lesöpörték, és házára szemet vetett a bitang. Nincstelenné tették a dolgos parasztot. Kulák! – kiáltották, megvetették.
A kereskedőből burzsuj lett, újszülött gyermekét megbélyegezték. Munkás-Paraszt hatalmat építettek idegen megszállással, s tort ültek a megalázottak asztalánál.

Juhakol várta a kisemmizettet. A táborban kék paroliínnal vállukon, egyenruhában feszítettek az őrzők. Jártukban, keltűkben olvasták a táblát, „Ne csak őrizd, gyűlöld!” – szólt a parancs.

Trágya lett a nyoszolyájuk, kenyér alig akadt, de annál több szitok jutott a “néphatalom ellenségeinek”.

Recsk, Hortobágy, Kócsagpuszta ma is emlékszik a könnyes fohászra, a néma jaj -ra.

Az emlék kapu bezárult, a csend felkiált az éjszakában:

-Soha ne feledjétek!

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.
Egészségügyi szakdolgozóként, 1992. óta kutatom, tanulom, tanítom, a lélek-, és a szellem csodáját. Nyugdíjas koromban kezdtem el írni. Írásaim részben saját életképeim, emlékeim gyűjteménye. Könyveimben mindenkor a lélek kap fontos szerepet. Megjelent önálló köteteim: A lélek... c. sorozatban A lélek hangja (2008) A lélek kulcsa (2011) A lélek útja (2012) A lélek húrja (2014) Előkészületben: A lélek csendje (Megjelenése várható: 2016) Az önálló köteteken kívül kiadásra került baráti közösségünk szellemi otthonából: Wass akarattal: TÁROGATÓ HANGJÁN ANTOLÓGIA (2010) Tárogató Hangján Antológia 2 (2015)
Share

Esetleg más?

Slíz György: Sargentini Anyánk, régi nagy pátrónánk

“Elfogadták! Bevégeztetett! A magyaroknak annyi!” — Közölte diadalittasan a magyarellenes sajtó a címoldalakon. Már rakják …

Egy hozzászólás van

  1. Dávid Szaniszla

    Kedves Gizike (ha jól emlékszem a keresztnevedre)! Látom, hogy a régi stilusod megmaradt, s most is olyan szép mint volt. Isten tartsa meg továbbra is ezt nálad és ird nekünk ezeket a szép szövegeket!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.