2017 október 24., kedd
A kerengő rekonstruált részlete

Lullázás 19.: Somogyvár, a koronázatlan lovagkirály nyomában

Share
A kőtár egyik kincse

Mi, magyarok és katolikusok a világon szinte egyedülálló kinccsel büszkélkedhetünk: a magyar szentekkel, melyek közül kiemelkednek az Árpád véréből származó szentek és boldogok. Árpád leszármazottjai egyesítették nemzetünk legjobb és legrosszabb tulajdonságait, a szentségre és a szennyre egyaránt találunk példákat, de sajnos nem akadt magyar Shakespeare, aki képest lett volna királydrámákká kovácsolni ezeket a történeteket.

Egy emlékhely, ami élménnyé válik

Egy vallást és annak hagyományait sokféle módon lehet értelmezni, a szociológiai igazság sokszor eltér a teológiaitól, mégis meg merem kockáztatni, hogy nekünk, magyaroknak, meg van a magunk Szentháromsága: István, László és Erzsébet, a három legnépszerűbb magyar szent.

Istvánban, aki megteremtette a keresztény magyar királyságot, az Atyát látjuk, aki a világot teremtette meg.

Lászlóban, Isten atlétája, az erős és győztes férfi Krisztus hasonmása.

Erzsébet, bár kiszakadt a magyar földből, szolgáló szeretetével a Szentlelket jeleníti meg.

Szent László: ahogy a barokk művészek látták

Szent László emlékezete volt a legelevenebb hosszú időn keresztül, királytükre volt utódainak a trónon, hiszen a részekre és pártokra szakadt nemzetét egyesíteni tudta. Ezt a megbékélést jelképezte az apátság helyének kiválasztása is; anno Koppánya csapatai innen indultak Veszprém ostromára 997-ben. Szent László minden magyarok királya volt, annak ellenére, hogy nem koronáztatta meg magát, hiszen még élt a törvényesen megkoronázott király, Salamon, akinek nem csak az életét kímélte meg, de a szabadságát is visszaadta. Lászlónak elég volt az égi korona, s bizonyos, hogy a jobbik részt választotta.

A legkorszerűbb interaktív eszközök várják a látogatókat

Szent László városa, Nagyvárad, kívül esik a jogilag érvényes jelenlegi magyar határokon, de Somogyvár romjaiban is őrzi az emlékét. Valószínűleg olvasóim nagy része már járt az apátság romjainál, sokan csak kipipálandó kődarabként gondolnak rá, azonban mostanra már zarándokhellyé épült ki. Kinek vallásos, kinek kulturális értelemben.

3D-ben járhatjuk be a múltat

Elsőnek mindenképpen a látogatóközpontot érdemes felkeresni; nem csak azért, mert kiváló parkolóhelyekkel és mosdókkal rendelkezik, s itt kell megvenni a jegyet a romok megtekintéséhez is, hanem azért, mert valóban értékes kiállítást láthatunk. Megismerhetjük Szent László életét és emberségét, a kolostor történetét. A kiállítás különlegessége, hogy nem elégszik meg a történetileg fontos műalkotások és kövek bemutatásával, hanem interaktív módon a fiatalok számára is izgalmassá teszi. Aki akarja, fülhallgatót vesz fel, hogy énekeket és előadásokat hallgasson meg, de lehetőség van arra is, hogy képernyőkön a különböző korokban virtuálisan bejárjuk az apátságot. Több, máshol található tárgyról 3 dimenziós lézerkép van a kiállítótérben, sajnos ezek a nyári világosságban nem mindig érvényesülnek jól, ettől az egy apróságtól eltekintve, megállapítható, hogy a kiállítás rendezői megtalálták a kényes egyensúlyt a látványosság és a hitelesség között.

3D lézerképeken láthatjuk, amit máshol őriznek

A kiállításra érdemes legalább egy fél órát, órát rászánni, hogy a kövekben ne csak élettelen emlékeket lássunk, hanem megérezzük a kort és a hitet, ami építette.

Érdemes végigmenni a zarándokúton

A látogatóközponttól kocsival is fel lehet menni a romokhoz, azonban érdemesebb a rámpás ösvényen végigmenni (könnyű séta, 304 felfelé vezető lépcsőfokkal). Fizikailag nem megterhelő, de lelkileg felemelő, hiszen modellezi a régi zarándokutakat. Az ösvényen szabályos távolságokra egymástól egy-egy Szent Lászlóra vonatkozó kérdést találhatunk, ezzel tesztelhetjük, hogy mennyire alaposan néztük meg a kiállítást.

Pihenő kvíz az út mentében
Visszatekintve a látogatóközpontra

Sajnos az apátságból, magából már csak az alapok maradtak meg, fél évezred már lerombolta az eredeti nagyságot. Szent László király 1095-ben alapította, a XIV. században új virágkorát élte, azonban Luxemburgi Zsigmond, az állami deficitcsökkentés részeként eladományozta, s ekkortól kezdődött meg hanyatlása. Már a török idők előtt megszűnt a szerzetei élet, a köveit a Balatonon keresztül (ami akkor még az apátságig ért) Szigliget erősítéséhez vitték át. A feljegyzések szerint a XVIII. század végén még álltak a falak, de mára már semmi sem maradt ezekből. Csak pár kő, ha az ember a földről tekint rá – azonban a romok mellett egy kilátó magasodik, érdemes felkapaszkodni rá, hogy az apátság alaprajzát megláthassuk. Ami lentről csak pár kődarab, fentről egy csodálatos szakrális hellyé válik; fénykorában Európa egyik legszebb és legnagyobb épületegyüttese lehetett.

A kilátótoronyban érdemes kezdeni a romok megtekintését
A somogyvári romok a kilátótoronyból: kirajzolódik a múlt

Az elmúlt évtizedekben csak a kerengő egy részét, a kutat és a kolostorkertet állították helyre, ennek ellenére még így is izgalmas titkokat rejt. Az egyik, az ereklyetartó rejtélye: nem tudni biztosan melyik szentnek a csontjait őrizték benne, de a szokásoktól eltérően nem a föld felett, hanem egy embernyi mély kriptában kapott helyet. Furcsa, mivel a középkorban az ereklyetartót a zarándokoknak meg kellett érinteniük, hogy a fizikai kontaktussal részesüljenek az adott szent erejéből. Talán eredetileg kripta volt, talán olyan nagy kincset őriztek ott, amit a nagyközönség elől el kellett zárni, nem tudhatjuk…

A kerengő rekonstruált részlete
“Mélységes mély a múltnak kútja…”
Büszkén lengenek a királyi zászló csíkjai

A részletekért érdemes felkeresni a Forster Központ honlapját: http://www.koh.hu/helyszinek/somogyvar-szent-laszlo-nemzeti-emlekhely/641

Korábban:

Lullázás 12.: Szigligeti, de vár, nem Ede

Lullázás 13.: Egy kihagyott lehetőség: Űrtávközlési Földi Állomás (Taliándörögd)

Lullázás 14.: Egy legendás hős, egy fekete özvegy és a pálinka (Nagyvázsony)

Lullázás 15.: Balcsi-walking?

Lullázás 16.: A levendula-félsziget

Lullázás 17.: Balatonfüred a vizes VB megnyitója előtt

Lullázás 18.: Mi hiányzik nekem Veszprémből?

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Orbán Viktor: Ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk

Az eső és az ítéletidő ellenére tízezer ember gyűlt össze a Terror Házánál, ahol Orbán …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.