2019 március 24., vasárnap
Zsidó Kiválóságok Háza, Balatonfüred - a szerző fotói

Lullázás 27.: Múzeum tárgyak nélkül (Zsidó Kiválóságok Háza, Balatonfüred)

Share

Az Aranyember szelleme kísért Balatonfüred utcáin, úgy kering, mint a szél… Néha felkapja a múltat, néha jövőt sodor, át a régi utcákon, új házak között. Fülel Jókai háza előtt, hallgatja a Nagy Mesélő szavait, énekel Blaha Lujzával és megpróbál anzixot feladni az osztrák császárnak, hogy legyen egy kicsit apostoli magyar király is. S közben forog kicsit az árusok tarka kioszkjai között, kifekszik a vízpartra.

A múlt és a jelen találkozik az épületekben

Mivel én csak aranytalan ember vagyok, Füreden csak egy dolgot szerettem volna megnézni: a Zsidó Kiválóságok Házát. Az újdonságok mindig is vonzottak, különösképpen, amikor egy ilyen érzékeny témához nyúlnak. Ha a magyarországi zsidóság történetéről beszélünk, óhatatlanul a Holocaust kerül szóba, ez a megkerülhetetlen viszonyítási pont, azonban a zsidó (izraelita) magyarok több, mint ezer éve élnek velünk közös hazában, nem szabad, hogy csak a vészkorszak áldozataiként emlékezzünk rájuk, hanem tudatában legyünk annak, hogy mivel gazdagították a magyarságot és az emberiséget, hogy mi magyarok is mit veszítettünk azzal a sok százezer lélekkel, akik meghaltak a népirtásban, vagy elhagyták hazánkat. Ezért tartom hiánypótlónak és egyedülállónak ezt a kiállítást.

A szakrális tér ma már közösségi térré vált az egykori zsinagógában

A Zsidó Kiválóságok Háza kapcsán érdemes elgondolkozni a múzeumok evolúcióján is. Régen a múzeumok inkább csak gyűjtemények voltak, az érdekes, tanulságos és egyedülálló tárgyak gyűjteménye, majd jött Móra Ferenc és megújította a múzeumok információ átadását. Az ezredfordulón egy új irányzat jelent meg: a múzeum, ahol a tárgyak másodlagosak, elsődleges maga az élmény, a hatás, amit a látogatóban kelt, erre legjobb példa a Terror Háza. Most, a Zsidó Kiválóságok Házánál egy új típusú múzeum jelent meg: nincsenek tárgyak, csak élmények.

Igényes építészeti terekkel találkozhatunk nem csak belül, de kívül is

Az első élmény maga az épület: a felújított zsinagóga mellett (amely ma a szakralitását megőrizve közösségi térként is működik) egy modern kiállítótér található, ha nem rendezvényre érkezünk, erre felé kell vennünk az irányt. A jegyek megvásárlása után mindenki kiválaszthatja a zsidó kiválóságok közül, hogy kinek az életútját és teljesítményét szeretné megismerni. Mivel rengeteg az ismeretlen név, érdemes az előkészített csomagokból választani az előtérben található terminálokon.

A „kaland” az emeleti kiállítótérben kezdődik: sötétség, kényelmes ülőalkalmatosságok és monitorok fogadnak minket, ahol jobban megismerhetjük a kiválasztott személyiségek életét, munkásságát és a velük kapcsolatos érdekességeket, s a fiatalabbak játszhatnak is (persze nem egy 3D lövöldözős szuper játékra gondoljunk).

Egy múzeum, ahol nincsenek tárgyak, mégis leköti a fiatalokat. Persze, sokakban felmerül a kérdés, hogy ez miben több, mint ha ugyanezen információk az interneten lennének elérhetők? A válaszon sokat gondolkoztam, hiszen láttam, hogy a gyerekeimet mennyire lekötötte a múzeum (a fiam szerint ez a három legérdekesebb múzeum egyike, ahol járt)… Az egyik, amiről a mai közösségi médiás világban hajlandóak vagyunk elfeledkezni, maga a közösség: jó dolog, együtt felfedezni egy eddig ismeretlen történetet, személyt. A másik a tér: a kiállítótér kizár minden külső hatást, teljes figyelemmel tudunk a témára összpontosítani.

Az egyes személyek bemutatása pedagógiai szempontból kiváló, a száraz életrajzi adatokat kerülték, s inkább olyan izgalmas kérdésekre összpontosítottak, mint például, hogy a Csillagok háborúja melyik szereplőjét mintázták Einsteinről, melyik volt az a tudós, aki a hatodik érzékének köszönhetően sorozatban csúszott ki a nácik karmából, s ki volt az az egyébként zseniális elme, aki a két háború között a magyarországi antiszemitizmus elől pont Németországba menekült (szerencsére nem kapott Darwin-díjat, túlélte). Ezernyi ilyen érdekes, de fontos információval lehetünk gazdagabbak, ha betérünk a Zsidó Kiválóságok Házába.

Kiderül, kit mintáztak meg Einsteinről…
Nem volt jó ötlet…

Olvasóim közül bizonyára sokan teszik fel a kérdést, hogy miért pont a zsidókról készült ilyen kiállítás és miért nem a magyarokról vagy más hazai kisebbségekről? A kérdés jogos… A Ház küldetésnyilatkozata erre így válaszol:

Ha a gonoszság terve sikerül, ezeket a tudósokat is megölték  volna, hasonlóan azokhoz a nővéreinkhez és fivéreinkhez, akiket elpusztítottak. Ők azonban megmenekültek, és az Élet szavával válaszoltak a sötétség szavára. Gondolatokból építettek palotát, ez a palota az otthonunk. Nekik is köszönhető, hogy él az emberség és az emberiség.

Én csak annyit tudok hozzátenni: jó lenne, ha nyílnának még újabb ilyen múzeumok – a Zsidó Kiválóságok Háza megmutatta, hogyan kell jól csinálni. S remélem, hamarosan beszámolhatok arról, hogy ellátogattam a Sváb vagy a Cigány/Roma Kiválóságok Házába is. Addig is: aki Füreden jár, okvetlenül keresse fel ezt a házat is!

Bővebben: https://www.zsidokivalosagok.hu/

 

Korábban:

Lullázás 12.: Szigligeti, de vár, nem Ede

Lullázás 13.: Egy kihagyott lehetőség: Űrtávközlési Földi Állomás (Taliándörögd)

Lullázás 14.: Egy legendás hős, egy fekete özvegy és a pálinka (Nagyvázsony)

Lullázás 15.: Balcsi-walking?

Lullázás 16.: A levendula-félsziget

Lullázás 17.: Balatonfüred a vizes VB megnyitója előtt

Lullázás 18.: Mi hiányzik nekem Veszprémből?

Lullázás 19.: Somogyvár, a koronázatlan lovagkirály nyomában

Lullázás 20.: Kiknek volt a nemzeti festője Zichy Mihály?

Lullázás 21.: Ahol érdemes megállni útközben: Trianon Múzeum (Várpalota)

Lullázás 22.: A halott szépségek múzeuma: Kripta-villa (Fonyód)

Lullázás 23.: Kőnászágy (Fonyód, Kripta-villa)

Lullázás 24.: Ledér hölgyek és csacsifogat: Rippl-Rónai Emlékház és Látogatóközpont (Kaposvár)

Lullázás 25.: Dorottya és a tartalmas zsánerszobrok városa (Kaposvár)

Lullázás 26.: A magyar meteóra, avagy a tihanyi barátlakások (Tihany)

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Lullázás 25.: Dorottya és a tartalmas zsánerszobrok városa (Kaposvár)

Vajon miért pont Kaposvárra helyezte Csokonai Vitéz Mihály furcsa vitézi versezetének, a Dorottyának (vagyis a …

Egy hozzászólás van

  1. A marslakókat hordozó rakéta első lépcsője a zsidóság földszerzési jogát tiltó törvény és a közigazgatásból való kizárásuk volt. Vagyis a zsidóság érvényesülésének adminisztratív és tudati korlátozása eredményezte a példa nélküli gyors érvényesülésüket. A hatalom ellenük irányuló rossz szándéka fordította őket a jóra.
    – Egyrészt Magyarországon a feudális hatalom azért fogadta szívesen a beköltöző zsidóságot, mert bennük látta azt a számára is kívánatos polgárságot, akitől nem kell féltenie a hatalmát, és nem kényszerül arra, hogy saját engedelmes jobbágyai polgárok lehessenek. Ez a szándéka akkor vált nyilvánvalóvá, amikor a polgárosult zsidóság az urak által megengedhetőnél nagyobb szerepet nyert. Akkor a száz évvel korábban zsidókat pártoló uraink sorra hozták a zsidóság gazdasági és kulturális szerepét korlátozó, majd megsemmisítésükhöz vezető törvényeket.
    – Másrészt azt kell látni, hogy a zsidóság bevándorlása idején Magyarország volt a saját etnikumú polgárságban a befogadó országok között a legszegényebb. Ebből fakadóan a polgárosodni akaró zsidóság számára itt volt a legerősebb a vákuum. Ezzel magyarázható, hogy a XX. század elejére a keletről szegényen bevándorló zsidók éppen Magyarországon értek el legnagyobb eredményt és érezhették a legjobban magukat. Tőlünk nyugatra minden országnak már jóval korábban kialakult az erős polgársága, ott a bevándorló zsidóknak eleve voltak gazdasági és kulturális versenytársaik. Nálunk úgy haladt előre a zsidóság mint kés a vajban. Nem azért, mert a hatalom urai szerették őket, hanem azért, mert nem voltak versenytársaik. A marslakók közül számosan csak azért lehettek világhírűek, mert az őket kitagadó magyar egyetemekről a német egyetemekre menekülhettek
    a sikerekben gazdag folyamatban az ott élő zsidóság és németség jelentette a motort. A polgári fejlődéstől rettegő uralkodó rétegnek még a lakosság jelentős részét is, mindenekelőtt az úri középosztályt sikerült a zsidóssággal szembefordítani, majd a németek kitelepítése mellé állítani. Ma Közép-Európa népe nélkülözni mind kénytelen azt a két etnikumot, mely a leginkább jelentett volna társadalmi és gazdasági alapot a Nyugathoz, való csatlakozáshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.