2019 november 21., csütörtök
Balatonudvari sírkövek - Rozványi Dávid fényképe

Lullázás 30.: Szívhez szóló sírkövek (Balatonudvari)

Share

Bár sorozatom célja, hogy a Balaton vidékének kevésbé ismert látványosságaira hívjam fel a figyelmet, nem tudom kihagyni, hogy ne írjak a Balatonudvari műemlék temetőről.

Az egyedülálló temető különös érzéseket kelt az emberben: egyszerre szól a halálról és az életről, az elmúlásról és a szeretetről, ami diadalmaskodik mindezek felett.

Senki sem tudja, hogy miért kezdtek el szív alakú sírköveket faragni, csak legendák maradtak fenn erről: meghalt leányról regélnek, akinek emlékére párja kőbe faragta szerelmét. Mivel a történészek által szentesített tények nem kötik meg gondolatainkat, szabadon szárnyalhatnak gondolataink, kereshetjük a magyarázatokat erre az egyedülálló temetőre. Talán mindegyik magyarázat tartalmazza az igazság egy-egy szilánkját, még ha önmagában nem is valódiak.

  1. május 15-én a veszprémi püspöki egyházlátogatási jegyzőkönyvben az alábbi bejegyzés szerepel: „Vagyon az udvari fiókegyházban temetkező hely s pedig közösen az ott lévő reformátusokkal együtt, elválasztás nélkül. Kereszt nincs benne”. Figyeljünk fel erre a kifejezésre: a katolikusok a „reformátusokkal együtt” temetkeztek ide. Köztudomású, hogy a katolikus temetőkben keresztet állítanak, a reformátusok fejfákat. Nem lehetséges-e, hogy a török kiűzésével járó háborúkban megfogyatkozott lakosság fontosabbnak tartotta az egységet, az összetartozást, ezért olyan jelképet kerestek sírjaikra, amelyek mindkét felekezetnek megfeleltek? (Ezt annál is könnyebben megtehették, mert a temetőt 1770-80 között nyitották meg, tehát még a temetkezést szabályozó II. József uralkodása előtt) Ha ez igaz, akkor ez a temető a vallási türelem és tolerancia emlékhelye is lehet a szemünkben.

A második gondolat a sírkövek formája: általánosan „szív-alakúként” írják le, de ha alaposabban megfigyeljük, láthatjuk, hogy ez nem teljesen igaz: oldaluk valóban ívelt, lefele összetartó, azonban nem érnek teljesen össze, egy vízszintes vonalban találkoznak a földdel (ezek szélessége kb. a teljes szélesség 70-80%-a). Tetején a két ív sem normál szögben, hanem gyakorta egy kisebb függőleges elemben (ovális vagy felfele mutató csúcsocska) találkoznak. Míg az előbbinek lehet statikai magyarázata, az utóbbi már határozottan eltér a szív hagyományos ábrázolásától. De mi lehetne más, ha nem szív? A korabeli ikonográfiában még két hasonló elemet találhatunk: abból kiindulva, hogy a sírkövek oldalfalai mérsékelten tartanak össze, felismerhetjük benne Mózes kőtábláit (melyeken az Isten és az emberek iránti kötelességeinkre emlékeztetnek minket), illetve a csúcsdíszre gondolva, felismerhetjük az alma ábrázolását: ez az a bizonyos paradicsombeli gyümölcsöt idézi fel, az ősbűnt, melynek következménye a halál.

A temetőben 60 különös alakú sírkő található, érdemes közöttük sétálgatni, olvasgatni a neveket, az évszámokat, kiszámolni, ki hány évig élt, s vajon mit élhetett meg. S akármi is lenne a sírkövek különös alakja mögötti magyarázat, mindegyik gondolat az isteni és az emberi szeretet felé vezessen bennünket!

Korábban:

Lullázás 12.: Szigligeti, de vár, nem Ede

Lullázás 13.: Egy kihagyott lehetőség: Űrtávközlési Földi Állomás (Taliándörögd)

Lullázás 14.: Egy legendás hős, egy fekete özvegy és a pálinka (Nagyvázsony)

Lullázás 15.: Balcsi-walking?

Lullázás 16.: A levendula-félsziget

Lullázás 17.: Balatonfüred a vizes VB megnyitója előtt

Lullázás 18.: Mi hiányzik nekem Veszprémből?

Lullázás 19.: Somogyvár, a koronázatlan lovagkirály nyomában

Lullázás 20.: Kiknek volt a nemzeti festője Zichy Mihály?

Lullázás 21.: Ahol érdemes megállni útközben: Trianon Múzeum (Várpalota)

Lullázás 22.: A halott szépségek múzeuma: Kripta-villa (Fonyód)

Lullázás 23.: Kőnászágy (Fonyód, Kripta-villa)

Lullázás 24.: Ledér hölgyek és csacsifogat: Rippl-Rónai Emlékház és Látogatóközpont (Kaposvár)

Lullázás 25.: Dorottya és a tartalmas zsánerszobrok városa (Kaposvár)

Lullázás 26.: A magyar meteóra, avagy a tihanyi barátlakások (Tihany)

Lullázás 27.: Múzeum tárgyak nélkül (Zsidó Kiválóságok Háza, Balatonfüred)

Lullázás 28.: A magyar „Zóna”, idegenek nélkül (Szentkirályszabadja, szellemváros)

Lullázás 29.: Üdítő pillanatok egy (majd) 400 éves korcsmában (Fenékpuszta)

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

#Muzej2019 – Gül baba türbéje

Már többször is kénytelen voltam megállapítani, hogy mi magyarok, furcsa egy nép vagyunk. Most éppen …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.