2018 szeptember 25., kedd
Tolcsvai Nagy Gábor (balra) és Török Ádám a könyvbemutatón Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

A magyar nyelv jelene és jövője címmel tudományos kötet jelent meg

Share

A magyar nyelv jelene és jövője címmel a magyar nyelv és a magyar nyelvközösség ezredfordulós helyzetét bemutató, tudományos kutatásokon alapuló kötet jelent meg a Gondolat Kiadó gondozásában. Az elmúlt 30-40 év tényeire és történeti folyamataira koncentráló multidiszciplináris munkát a Magyar Tudományos Akadémián mutatták be.   

Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára köszöntőjében az elmúlt időszakban született, magyar nyelvvel foglalkozó tudományos munkák közül az egyik legjelentősebbnek nevezte a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent, több mint ötszáz oldalas kötetet. A főtitkár kiemelte, hogy a kötet nemcsak nyelvészeti munka: felfogásuk szerint a nyelv az emberi tudás és megismerés része.

A tanulmányok nemcsak mint jelrendszert vizsgálták a nyelvet, hanem társadalmi funkciójában is. Bemutatásában a nyelvtudomány mellett az antropológia, történelemtudomány, népességtudomány, a művelődéstörténet, a kultúra, a jogtudomány is szerepet kapott – tette hozzá Török Ádám.

Az egyes fejezetek tárgyalták a magyar nyelvközösség helyzetét külső körülményei és belső szerkezete szempontjából. A munkában történészek, művelődéstörténészek, jogtudósok és demográfusok is közreműködtek.

A főtitkár elmondta, hogy a közérthető stílusban megírt kötet hangsúlyosan foglalkozik a nyelv és a nyelvközösség értelmezésével, vizsgálja a magyar nyelvet és nyelvközösséget európai környezetében, valamint a magyar nyelvközösség belső szerkezetének és működésének számos összetevőjét, így a népesség alakulását, a kommunikációs rendszert, a külső régiók helyzetét és kapcsolatukat az anyaországgal, a nyelvjárásokat és a magyar nyelvi standardot. Emellett foglalkozik a nyelvhasználat jelentős intézményes színtereivel, a nyelvi kapcsolattartással, a határon túli magyar nyelvű közigazgatással, a számítógépes kommunikációval, az iskolák szerepével és a magyar irodalom nyelvi alakulásával, a magyar nyelv külföldi megismertetésével és a nyelvi tervezéssel.

A főtitkár szerint a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával megjelent kötet azért is jelentős, mert kijelöli a magyar nyelvre vonatkozó kutatások súlypontjait és ezzel segíti a nyelvet közvetve vagy közvetlenül érintő társadalmi, politikai döntések meghozatalát is.

Hoffmann István, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének egyetemi tanára, az MTA-DE Magyar Nyelv- és Névtörténeti Kutatócsoport vezetője szerint a kötet felépítése, témakörei egyértelműen azt mutatják, hogy a szerzők figyelmének középpontjában nem is annyira a nyelv, hanem főként a magyar nyelvet használó ember állt. Ez a közelítésmód az alkotók funkcionalista nézőpontjából következik – tette hozzá. Mint fogalmazott, a kötet így elsősorban azt mutatja be, hogy a szerzők milyen tudományos közegben tartják leírhatónak a magyar nyelvet.

Tolcsvai Nagy Gábor, az MTA rendes tagja, a kötet szerkesztője úgy fogalmazott: nyelv nincsen beszélő közösség nélkül, a közösséget a kommunikációs hálózat tartja össze. A szerkesztő, aki több tanulmányt is jegyez, azt mondta: a kötet azt szerette volna megmutatni, hogy “a nyelv nem eszköz (…), a nyelv bent van mindenki elméjében, legmélyebb tudásunk része. Hozzuk-visszük magunkkal, változtatjuk, működtetjük, cselekszünk vele, ilyen értelemben képezünk közösséget a cselekvéseinkben és a tudásunkban”.

MTI

Az MTA videója az eseményről itt látható:

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

180 éve hunyt el a Himnusz költője

Költő, politikus, nyelvújító, a nemzeti himnusz költője. „Az egyik legnagyobb hazafi volt” – fogalmazott Margócsy …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.