2017 október 24., kedd
Kép: Helisher József Városi Könyvtár

Maróth Miklós: erőt és önfeláldozást kellene tanulnunk a keleti keresztényektől

Share

Az Our Last Stand (Az utolsó esély) című film azokról a Mezopotámia területén élő (katolikus, ortodox és asszír keleti) keresztényekről szól, akik az állandó üldöztetések ellenére sem akarják elhagyni szülőföldjüket és azt akár fegyverrel is készek megvédeni.  A vetítés előtt köszöntőt mondott Fülöp Attila, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára és Fodor György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem prorektora. A vetítést követően Maróth Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja tartott előadást, végül Jordan Allott rendezőt kérdezhette a közönség.

Geib Hajnalka és Polgári Szilvia helyszíni riportja

A film egy szíriai származású, Egyesült Államokban született keresztény tanítónő, Helma két és fél hetes utazását mutatja be, mely során visszatér szülei szülőföldjére, Szíriába, valamint ellátogat Irakba is. Útja során olyan üldözött keresztényekkel beszélget, akik vagy menekülttáborokban, vagy épp Helma felmenőinek szülőfalujában élnek, illetve olyan apróbb milíciákat is felkeres, akik igyekeznek visszaszerezni az ISIS által erőszakosan meghódított s azóta rettegésben tartott területeket. A film során érzelmek egész hada keríti hatalmába a nézőt: a reménytelenség, a félelem, a fájdalom érzése sajnos ma már a mindennapjaikhoz tartozik ezeknek a közel-keleti keresztényeknek, ugyanakkor reménytelennek tűnő helyzetükben is olyan bátorságról és sziklaszilárd hitről tesznek tanúbizonyságot, amely alázattal tölt el minden jóérzésű embert. A címben használt kifejezés, last stand, azon katonai helyzetekben használatos, amelyekben a túlerővel szembesülő, vesztésre álló fél még egyszer, utoljára összeszedi minden erejét és megfeszülve próbál ellenállni, túlélni.

Kép: youtu.be/Atpho_K9X38

A vetítés végén a közönségnek lehetősége volt beszélgetni a film készítőjével, az angliai születésű Jordan Allott-tal, aki munkássága során már több mint 25 országban készített különböző filmprojekteket, s aki az utóbbi időszakban elsősorban a Közel-Keleten felmerülő emberi jogokkal kapcsolatos témákat feszegeti alkotásaiban. Allott elmondta, kezdetben Helmával együtt aggódtak, hogy a téma a közel-keleti kereszténység szűk csoportjain kívül nem fog érdekelni másokat, és ezen aggodalom fényében még inkább pozitív élmény volt számukra a szívélyes fogadtatás. Kiemelte, mennyire hálás az egyetemnek és a magyar kormánynak a rendezvény megszervezéséért, amelyben világosan megmutatkozik szolidaritásunk a kereszténység ezen marginalizált csoportjai iránt.

A film készítője számára a legfontosabb, egyben saját feltételezésével ellentétes az, hogy a térségben élő keresztények nem akarják elhagyni otthonaikat, nem a meneküléshez kérnek segítséget. Kötelességüknek érzik, hogy maradjanak és harcoljanak. Ezért is nagyon fontos – emelte ki –, hogy minél több emberhez eljusson ez az alkotás; a nyugati kereszténység követői érezzék a kapcsolatot önmaguk és nehéz helyzetbe került hittársaik között.

Kép: youtu.be/Atpho_K9X38

Meglepő volt hallani Allott beszámolóját a svédországi, hollandiai vetítéseken szerzett tapasztalatairól. Sokan már nem is hiszik el, hogy hazájukban egyáltalán léteznek még keresztények. Pedig jelen vannak és nagyon fontos, hogy összefogjanak, hallassák a hangjukat, és igenis követeljék saját kormányaiktól vallásuk képviseletét, nemcsak országuk határain belül, hanem a tőlük messzebbre élő közösségek megsegítésén keresztül is.

A film néhány hónapon belül megvásárolható lesz az Amazonon és egyes tévécsatornákkal is folynak a megbeszélések. Bizonyítandó azonban, hogy a készítők célja elsősorban a téma köztudatba emelése, nem pedig a profitszerzés, Jordan Allott azt kérte, hogyha bárki szeretne hozzájutni a filmhez, keresse meg őt a film weboldalán keresztül és szívesen elküldi az anyagot az érdeklődőknek. Cserébe csupán annyit kért, gondoskodjunk róla, hogy minél több emberhez jusson el.

Fülöp Attila az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára / fotó: Mészáros Péter – PolgárPortál

Fülöp Attila, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy abból a valóságból, amellyel a filmben szembesültünk, még ha fájó és tragikus is, mindannyiunknak épülnünk kell. Szent János Pál szavait idézte, aki 26 évvel ezelőtt az alábbiakat mondta, amikor Debrecenben járt:

„Bár még akadnak olyanok, akik továbbra is harcolnak a vallásos hit ellen, azoknak az ideológiáknak az összeomlása, amelyekkel néhány európai kormány az evangéliumot próbálta helyettesíteni, légüres teret teremtett.”

Ma azt látjuk Európában, hogy ezt a légüres teret sokszor maguk az európaiak idézik elő saját kultúrájuk, identitásuk föladásával, ám a légüres tér sosem marad az, ami, mert valamivel előbb-utóbb betöltődik – hangsúlyozta Fülöp Attila. A filmben bemutatott keresztényüldözés nem az önfeladásról szól, hanem kényszerítésről és erőszakról – arról, amikor valakit csupán a vallása miatt üldöznek; ám a Közel-Kelet keresztény tragédiája és Európa keresztény önfeladása között hiba lenne nem észrevenni az összefüggést. Ezért próbál a magyar kormány erejéhez és lehetőségeihez mérten segíteni a Közel-Keleten élő keresztényeknek a Magyarország Segít program keretén belül. A film azt meséli el, hogy a helyi közösség megtartó ereje, akár támogatás nélkül is sokkal erősebb, mint bármilyen más erő. Ha helyben tudunk segíteni, ha a bajt helyben próbáljuk megoldani, az sokszoros erőt jelent. A magyar kormány 120 millió forinttal járult hozzá az erbili iskola felépítéséhez, a gyógyszerellátásához pedig 145 millió forinttal. Őszintén remélem, hogy a filmben látható emberek élete, hozzáállásuk, erőn felül vállalt küldetéstudatuk és helyben maradási szándékuk mindenki számára példaként szolgál majd – zárta beszédét a helyettes államtitkár.

Fotó: pestisracok.hu

Maróth Miklós akadémikus felidézte, hogy olyan népről beszélünk, amely a Krisztus előtti 2. évezredben tűnt föl azon a területen, így Szent Pál érkezése előtt már létezett. Óriási értékekről van szó tehát, de mindez jelen pillanatban végveszélybe került. Mohamed hozta létre a világ első olyan politikai közösségét, amely vallási alapon szerveződött, és ebben a közösségben a más-vallásúak idegen testnek bizonyultak; ez biztonság kockázatot rejtett magában. Nem csoda, hogy Mohamed, miután első győztes hadjáratát megvívta, egy mondvacsinált ürüggyel fölszámolta az első zsidó törzset, majd később a másodikat és a harmadikat is; ezt követően pedig egy tisztán muzulmán közösséget hozott létre – hangsúlyozta a professzor.

A filmből kiderült, hogy azokat a területeket, ahol a keresztények őshonosak voltak, a muszlimok elfoglalták és a keresztényeket zimmi státusba kényszerítették. Mindebből következik az, hogy a muszlimok önképük szerint toleránsnak, de arról már hallgatnak, hogy minden konfliktushelyzetnél jókora vérengzést rendeztek. A keresztény kisebbség tehát a muszlimok számára biztonsági kockázatot jelentett, s ezért morzsolódott föl a történelem során, mára pedig a szemünk előtt tűnik el, a mi teljes részvétlenségünk mellett – tette hozzá az akadémikus. A keletiek megőriztek valamit abból a korai keresztény szellemből, amit mi elvesztettünk. Ők hisznek abban, hogy újraélednek és hisznek a nyugati segítségben – amelyben hatalmasat fognak csalódni, ám az önmagukba és Jézusba vetett hit miatt mégis túlélhetik a tragédiát.

Maróth Miklós kiemelte, hogy Európában a keresztény államok szervezésének alapja a jog, de az iszlám egyre inkább követeli a saría bevezetését, azzal indokolva, hogy annak idején, az ő területükön a keresztények és a zsidók is a saját jogrendjük alapján élhettek. Csak épp azt nem veszik észre, hogy amikor államainkat a közös jog alkotja, nem lehet bevezetni egy másik jogot, mert az fölborítaná a jogrendet; lesznek, akikre vonatkozik a törvény és lesznek akikre nem. A másik probléma pedig, hogy a saría nem olyan jog, mint a római, hanem olyan, mint a mi kánonjogunk. Ilyen alapon a keresztények is követelhetnék a kánonjog bevezetését, ami abszurdum lenne és a jogállamok végét jelentené.

Forrás: youtu.be/Atpho_K9X38

Európában az iszlám ma olyan embereket talál, akik nem tudnak érvelni velük szemben, nincs hitük, sem kultúrájuk, mert mindent föladtak. A Balkánon reiszlamizáció zajlik, egyelőre ugyan nem katonákat küldenek, hanem mecseteket építenek és ellátják azokat iszlám vallástudósokkal, így jönnek létre a muzulmán sejtek. Szaúd-Arábia versenyt fut az oszmán törekvéssel a térítés tekintetében, ők is mecsetet építenek. Vajon miért ígérte Szaúd-Arábia támogatásként 1500 mecset fölépítését, amikor 2015-ben bejött 1,5 millió muzulmán? Mert szellemi hódításról is szó van. Ezzel szemben Európa mit kínál? A homoszexuális házasságot, mint európai értéket. És azt, hogy a gyerekeinket összezavarjuk a nemüket illetően, pedig ők pontosan tudják, fiúk-e, vagy lányok. Ez az a kultúra, amivel hódítani akarunk? Van egy markáns ortodox és egy szintén erős muszlim kultúra, de mi csak ezt tudjuk velük szembeállítani? – tette föl a kérdést az akadémikus.

Azt hiszem, miközben látjuk a keleti keresztények tragikus sorsát, nekünk kellene tőlük tanulnunk, mégpedig azt az erőt és önfeláldozást, amellyel élik hétköznapjaikat az iszlám gyűrűjében, kereszttel templomuk külső falán. Mi nem merjük a hitünket megvallani Európában, ezzel szemben ők egy ellenséges környezetben megvallják. Az Our Last Stand a tragikus sorsú keresztények sorsán át üzeni, hogy szolidárisnak kellene lennünk velük szemben, erőt kellene merítenünk mindabból, amit láttunk, ellenkező esetben a film készítői sajnos hiába fáradtak – zárta előadását Maróth Miklós.

 

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Polgári Szilvia

Polgári Szilvia író, publicista, szerkesztő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán diplomázott történelemből és szerkesztésből, előtte pedig grafikát és tipográfiát tanult. 2009-ben publikálta kisregényét, Én, Marcus címmel; ezt követően számos történeti dolgozata jelent meg online. 2016-ban az Aetas Történettudományi Folyóirat közölte Hamvasztás Magyarországon című tanulmányát.
Share

Esetleg más?

Varga-Bíró Tamás: Kapcsoljátok le a Nyugati Fényt!

Kapcsoljátok le a Nyugati Fényt! Bántja a szememet. Pontosan azóta, amióta a „Liberté, Égalité, Fraternité” …

Egy hozzászólás van

  1. Dipl.Ing.Tibor Gutay

    A liberális politika zsidó fegyver és keresztényellenes. A zsidók mindig harcoltak a kereszténység ellen. A zsidók által kirobbantott Nagy Francia Forradalom vallásellenességének következménye az ateizmus tömeges elterjedése. A zsidók mostani célja pedig a keresztény Európa elpusztitása. Ezért küldik a nyakunkra a mohamedánok tömegeit.Tehát védekezni kell a zsidók keresztényellenes mesterkedései ellen.Amen.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.