2018 augusztus 18., szombat
Fotó: hirado.hu

Meglepő a svédek kiállása Brüsszel mellett

Share

Nem szokványos eset, hogy egy tagállam beavatkozzon az Európai Bizottság oldalán egy másik állam ellen indított perben – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára az M1 Ma reggel adásában. Hozzátette: a svéd politikai vezetés újra bizonyítja, hogy bevándorláspárti.

Brüsszel a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó jogszabály miatt indított eljárást Magyarország ellen.

A bizottság által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásokban a tagállamok jellemzően egymás oldalán avatkoznak be, nem a bizottság oldalán – fogalmazott.

A svéd kormány döntése szerinte azért is meglepő, mert Svédország a „ transzparencia éllovasa”, míg a bizottság által kifogásolt magyar jogszabály is az átláthatóságot hivatott biztosítani.

Az MTI-nak adott közleményében az IM államtitkára hangsúlyozta: bevándorláspárti erők akarnak beavatkozni Magyarország belügyeibe. Hangsúlyozta: Amennyiben a svédek be akarnak fogadni migránsokat, megtehetik, de fogadják el azt, hogy Magyarország nem szeretne.

Az eljárás során a magyar kormány kifejtette, hogy a szabályozás nem korlátozza sem a külföldről támogató jogát a támogatásra, sem a támogatást elfogadó magyarországi civil szervezet jogát a támogatás elfogadására és annak felhasználására a létesítő okiratban meghatározott tevékenység ellátására – mondta az IM államtitkára.

Néhány szervezet tiltakozik

A 60 ezer civil szervezetből néhány tucatnyit érint a szabályozás, és azok a szervezetek  ágálnak a leghangosabban a törvény ellen, amelyek nyílt politikai tevékenységet folytatnak és nem akarják, hogy láthatóvá váljon, hogy támogatásuk  anyagi gyökerei külföldre nyúlnak – fogalmazott.

Az eddig is tudható volt, hogy a „külföldről finanszírozott, bevándorláspárti szervezetek a saját érdekükben lobbiztak is a magyarországi svéd nagykövetnél.”

A kormány elutasítja azt a feltevést, hogy a külföldi támogatás tényének közzététele önmagában megbélyegző lenne, hiszen az értéksemleges, puszta jogi tényt közöl, ahogyan a bírósági nyilvántartásban szereplő egyéb adatok, mint a közhasznú jogállás léte vagy nemléte, vagy az egyesületi forma típusa – közölte.

Völner Pál képtelen felvetésnek nevezte azt a svéd érvet, hogy a szabályozás a tőke szabad áramlását korlátozná egy utólagos bejelentési kötelezettség. A jogszabályt egy éve fogadta el a Parlament és még egyetlen esetet sem jelentettek, amikor egy átutalás elakadt volna.

Az eljárás menete

A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvénnyel kapcsolatban az Európai Bizottság által indított eljárásban a kormány mind a pert megelőzően, mind a bíróság előtt kifejtette érveit, amelyekkel cáfolta a bizottság által felvetett kifogásokat – áll az államtitkár közleményében.

Svédországnak most egy írásbeli dokumentumot kell előterjesztenie, amelyre a Bizottság és a magyar fél is válaszolni fog. Magyarországnak augusztus 15-ig van viszontválaszra lehetősége az Európai Bizottság felé.

Völner Pál nem számít érdemi döntésre 2019 tavasza előtt.

Forrás: M1/MTI / hirado.hu

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Sadiq Khan a rendőrségre mutogat az újabb terrortámadás miatt

Sadiq Khan sokadszorra bizonyította be, hogy teljesen alkalmatlan London vezetésére. Szerdán a keddi terrortámadásról kérdezte …

Egy hozzászólás van

  1. Bocs,de ezek annyira svédek,mint a nídermüllerbergerék Magyarok.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.