2021 március 2., kedd
Orbán Viktor miniszterelnök a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2015. július 25-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Mernyó Ferenc: Tusványos anno – 2. rész

Share

A következő néhány napban átvesszük Orbán Viktornak az elmúlt években elhangzott tusványosi beszédeit – a előző választásoktól napjainkig. Ajánlom mindenki figyelmébe ezeket a beszédeket – őszintén ajánlom azoknak is, akik egyébként nem kedvelik az épp regnáló miniszterelnököt.

Mert lehet fikázni ezt a fickót. Meg diktatúraépítéssel vádolni – egy olyan országban, ahol egy ellenzéki miniszterelnök-jelölt úgy indulhat el büntetlenül a választásokon, hogy előre bejelenti, nem tesz esküt az Alaptörvényre… de nem ismétlem meg az előző beszéd teljes bevezetését, aki kíváncsi rá, megnézheti a linken a szöveg végén.

Térjünk inkább rá a 2015-ös tusványosi beszédre!

Ennek felvezetőjében a miniszterelnök a maga fanyar humorával visszautalt az előző, 2014-es beszédére, annak is a liberális államok összeomlását vizionáló részére, merthogy egy éven át az ellenzék, ha éppen más dolga nem akadt, az illiberális állam orbáni víziójával foglalkozott. Úgy értelmezve Orbán Viktor gondolatait – a baloldal rendre jeleskedik Orbán szavainak erőltetett félreértésében –, mintha a politikai liberalizmus egyenlő volna az általános emberi szabadsággal, következésképp Orbán az emberek szabadságát akarja elvenni.

Egy lószart, mama! – hogy egy klasszikust idézzek. De most ne is ragadjunk le a politikai liberalizmus haldoklásánál, hiszen az azóta eltelt idő ebben is Orbánt igazolta.

A 2015-ös beszéd idején már tetőfokra hágott a Szerbia felől érkező illegális migránsáradat, naponta akár ezer ember is átlépte a határt, s ez még messze volt az ősszel mért napi tízezres adattól, de már igen fenyegetőleg hatott. Ekkor szembesültünk azzal – fogalmazott Orbán Viktor –, hogy Európa képtelen megvédeni magát. Az Európai Unió nem állam, nincs szuverenitása, nincsenek határőrei és így nem is tudja megvédeni a határait sem – foglalta össze a migránsválság lényegét a miniszterelnök.

Akkor még nem tudtuk, hogy megszületik a Soros-terv és a migránsokat úgynevezett civilek, Soros zsoldjában álló emberi jogi szervezetek szállítják be tömegesen Európába, éppen a nemzetállamok fellazítására. Még nem tudtuk, hogy Brüsszelben kiagyalják a híres kvótarendeletet, és azokra is rá akarják tukmálni az illegális migránsokat, akik nem kérnek belőlük.

A keresztényi szolidaritás jegyében. Később már fenyegetéssel és politikai zsarolással is.

Ám ekkor már a kormány asztalán volt a déli kerítés terve – Hende Csaba honvédelmi miniszter bele is bukott, mert nem tudta vagy nem akarta vállalni, hogy szeptemberre megépíti –, és haladtak az előkészületek. Valamikor ekkortájt történt, hogy az épp a Jobbik irányváltására készülő Vona elmondja hatalmas ívű – utólag pályafutása egyik legnagyobb politikai baklövésének bizonyult – beszédét arról, hogy még meg sem épült a kerítés, de már csúfosan meg is bukott.

Mert a kerítés végül megépült, Simicskó István frissen kinevezett honvédelmi miniszter jól teljesített, és Vona jövendölésével ellentétben nem is bukott meg. 2015-ben a kerítés felépüléséig mintegy félmillió illegális migráns trappolt át az országon nagyjából ellenőrizetlenül, legfeljebb irányított transzportokban a csellengők kordában tartására. Manapság pedig évi pár ezres próbálkozás történik, és a próbálkozók jelentős részét el is kapják a rendőrök.

Az őszre megépült kerítéssel Magyarországot sikerült annyira biztonságossá és nyugalmassá tenni, hogy végül az emberek jelentős része tényleg el is hitte és elhiszi ma is, hogy az illegális migráció csak álprobléma (by Kunhalmi Ágnes).

Pedig nem tudjuk, mi lenne, ha nem lenne kerítés a szerb határon. Valószínűleg egy darabig még folytatódott volna a beözönlés és a legvalószínűbb, hogy nem sokkal később az osztrák-magyar határon épült volna fel egy hasonló védmű. Nálunk pedig itt rekedt volna pár tízezer, ha nem százezer illegális migráns. És vakarhattuk volna a fejünket…

Melyik a jobb, kedves Olvasó? Vagy kérdezhetem úgy is, hogy melyik a kevésbé rossz?

Azt hiszem, a legjobb, ami 2015-ben történhetett – és ez a miniszterelnök politikai bölcsességét dicséri –, hogy minden anyagi és emberi áldozatot és politikai konfliktust vállalva felépítettük a déli védvonalat.

A beszéd további érdekessége, hogy néhány fontos megállapítás nem is az előadás törzsében hangzik el, hanem az azt követő, a hallgatók által feltett kérdésekre adott válaszokban. Valamint elhangzott pár hangzatos, azóta is idézett gondolat.

Az egyik:

A világon az ész van a legjobban elosztva; mindenki úgy gondolhatja, hogy neki egy kicsit több jutott.

A második, amely azóta is a kormány krédója:

Meg akarjuk őrizni Magyarországot magyar országnak.

Végül pedig az ismert székely vicc ma is aktuális átfogalmazása:

Nem csak a medve nem játék, de a parlamenti választás sem az.

Így gondoljatok hát április 8-ra!

Az első rész ITT olvasható.

Folytatjuk!

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.
Share

Esetleg más?

Kutatók Éjszakája, 2019

Idén, rendhagyó módon, a Kutatók Éjszakáján egy intézmény 3 helyszínét kerestük fel: az Óbudai Egyetem …

Egy hozzászólás van

  1. Köszönöm , hogy megkaphattam ezt a videót is !

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.