2018 augusztus 15., szerda
Forrás: portfolio.hu

Mezőhegyi Gyula: Kampány előtti csend

Share

Magabiztos fölénnyel fordultak rá a kormányzó pártok a 2018-as évre. Az első januári közvélemény-kutatások eredményei nem okoztak nagy meglepetést. Az adatok alapján elmondható, hogy pár hónappal a választások előtt a kormánypártok előnye az ellenzékkel szemben változatlanul stabil.

Bár a választási kampány során természetesen még sok minden változhat, de tekintettel arra, hogy Áder János köztársasági elnök a lehető leghamarabbi időpontra, április 8-ára tűzte ki a választás időpontját, nem lesz nagy az időbeli mozgástere a változást óhajtóknak.

2018. Januári kutatási eredmények a teljes felnőtt népesség körében. / Forrás: Publicus Intézet.

A Publicus Intézet január 10. és 16. közötti időszakban készített – a Vasárnapi Hírek megbízásából – reprezentatív közvélemény kutatása alapján, a Fidesz szavazóinak aránya, míg az előző hónapban egy százalékponttal csökkent, addig a januárban vizsgált időszakban változatlanul 26 százalék; a biztos pártválasztók körében támogatottsága pedig 49 százalékon áll. Mivel a kampány még hivatalosan nem kezdődött el, semmilyen olyan esemény vagy változás nem történt, amely erre okot adott volna, a párt szavazóinak aktivitása átlagosnak mondható a kutatás szerint.

A Jobbik támogatottsága – az előző hónapban tapasztalt csökkenéshez képest – január hónapban 2 százalékponttal emelkedett, ennek köszönhetően jelenleg 11 százalékon áll. A biztos szavazó, pártválasztók körében 16 százalékpontot mértek. A párt szavazóinak aktivitása az előző hónapokéhoz hasonlóan továbbra is alacsonynak mondható. Ugyanakkor a jelenlegi mérések még nem mutatják az elmúlt napokban nagy port kavaró 1300 menekült ügyével kapcsolatos esetleges hatásokat, melyek akár aktivizálhatják is a meglévő szavazótábort.

Az MSZP támogatottsága míg a múlt hónapban nem változott, addig ebben a hónapban növekedett 2 százalékpontot, így jelenleg 11 százalékon áll. A Jobbikot ismét megelőzve, a pártválasztók körében az MSZP támogatottsága 17 százalék. A korábban mért időszakokhoz képest a párt aktivitása meglehetősen magasnak mondható. Ennek feltehetően az lehet az oka, hogy hosszú idő után, Karácsony Gergely – kezdeti kaotikus – megjelenését követően, a párt szimpatizánsai látnak némi szervezettséget és irányt a párt mozgásában. Erre lehet példa, hogy bár nehezen, de meg tudtak állapodni 106 körzet egyéni indulójában a DK-val.

Az LMP támogatottsága januárban 5 százalék, amely érték megfelel az elmúlt időszak értékeinek, a biztos szavazó, pártválasztók körében 7 százalék. A DK támogatottsága 1 százalékponttal csökkent a korábbiakhoz képest, így jelenleg 3 százalékon áll, a biztos pártválasztók körében pedig 5 százalék. Januárban 1 százalékon áll az Együtt és Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága. Az 1 százalékot azonban nem sikerült elérne a Momentumnak, a Párbeszédnek és a Magyar Liberális Pártnak sem.

Mindenképpen érdemes külön vizsgálni a választási kampányt megelőző időszakot és azt a bizonyos ötven napot, amikor a kampány tart. Ugyanis a két időszakban alapvetően eltérhet a választók közélethez való viszonyulása. Ezt a különbségtételt érdemes elsősorban a kisebb pártoknak szem előtt tartaniuk. Ugyanis, ha csak az elmúlt egy év politikai folyamatait szemléljük, akkor világosan látható, hogy míg az aktív, cselekvő ellenzéki pártok – a Jobbik és az MSZP – gyengültek és erodálódtak, addig azok a pártok, ha nem is nagy mértékben, de növelni tudták a bázisukat, akik kimaradtak a jelentősebb politikai botrányokból és csatározásokból. A választási időszakban viszont érdemes lehet változtatni ezen a stratégián, ugyanis a kampányban a szavazók jellemzően mindig az aktív, cselekvő pártokat honorálják.

Végül még egy nagyon fontos dolog, amire rávilágít a vizsgált januári kutatás – 2 százalékkal csökkent a bizonytalanok aránya. A választások előtti időszakban természetes, hogy minden politikai erő ilyenkor igyekszik mobilizálni a saját szavazóit, és lehetőleg még azokra is hatást kíván gyakorolni, akik az utóbbi években nem érdeklődtek a közélet iránt, mégis ebben a rövid időszakban hajlandóak élni a szavazati jogukkal. Ennek következtében ebben az időszakban elmondható, hogy a pártok támogatottsága általánosságban is növekedhet majd. Ez pedig akár – a várható politikai akciók mellett is – okozhat változásokat a jelenlegi helyzethez képest. A kampány előtti utolsó hónap tehát könnyen lehet, hogy maga a vihar előtti csend. Épp ezért kulcsfontosságú, ha úgy tetszik, életbe vágó minden politikai párt számára a mobilizáció, mert a választásokat jó eséllyel nem csupán a legtöbb, hanem a legtöbb aktív szavazóval rendező párt fogja megnyerni.

A felmérés 1023 fő megkérdezése alapján készült, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. Az adatfelvétel ideje: 2018. január 10-16.

A szerző politológus

Mezőhegyi Gyula

 

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.
Share

Esetleg más?

A vádbeli cselekmények az ügyészség szerint háborús bűntettet valósítanak meg. / Fotó: pestisracok.hu

Geib Hajnalka: Néhány szó a Gulág magyarországi áldozatairól – A bűnösök felelősségre vonását célzó törvényjavaslatok

Hogyan lehet megfelelni Tacitus történészekhez intézett gondolatának: sine ira et studio, azaz harag és részrehajlás …

Egy hozzászólás van

  1. Dékány Ilona

    KIKBŐL ÁLLHAT A 42 % ? Miféle emberek azok , akiknek még most is minden mindegy ? Hol élnek , hogy nem tudják eldönteni mi lenne Magyarország népének az érdeke ? Mindíg elgondolkoztam ezen közömbösséget mutató rétegen . Mi motíválja őket abban , hogy nem tartják fontosnak a jövőt ?
    Ők lesznek aztán azok , akik a piacon és a buszon szidják a ” rossz ” helyzetük miatt a vezetőket ?
    KIK HIBÁZNAK és MIBEN , hogy ennyi a közömbös polgár ?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.