2018 május 23., szerda
Fotó: Maszol

Mezőhegyi Gyula: Mérlegen a közvélemény-kutatók.

Share

Összességében elmondható, hogy a közvélemény-kutató intézetek jól vizsgáztak – vélekedett a kozvelemenykutatok.hu nevű internetes portál, miután összevetették az intézetek választások előtt publikált utolsó szakértői becsléseket az eredményekkel. Annak ellenére igaz ez, hogy az olyan újságírói és elemzői következtetések, mint hogy a magas részvétel az ellenzéknek kedvez majd, kétségkívül megbuktak. Bár a figyelem elsősorban mindig a választás nyerteseire és veszteseire összpontosul, az eredmények tükrében azért érdemes a jóslatokat adókat is mérlegre téve megvizsgálnunk.

A kozvelemenykutatok.hu munkatársai a pártok listás szavazatarányára adott szakértői becsléseket és méréseket hasonlította össze a választás eredményével. Ahogy az az utóbbi hetekben elég sokszor felmerült, a választások előtti szakértői becslésre vonatkozó versenyt egyértelműen a Medián nyerte meg. Hiszen egyedül ők jelezték előre, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség várhatóan kétharmados eredményt is elérhet. Habár sokkal nagyobb volt az előrejelzések közti szórás, mint négy évvel ezelőtt, számos ponton nem tudták megjósolni a valós eredményeket. De ha csak a nyertes-vesztes dimenziót és ezek arányait nézzük, akkor mégis elmondhatjuk, hogy jól vizsgáztak a közvélemény-kutatók.

Szakértői becslések

Szakértői becslések esetén az intézetek a választási aktivitást, a rejtőzködők arányát, választástörténet és bizonytalanok pártpreferenciáját is figyelembe véve prognosztizálták a listás szavazatok megoszlását.

Szakértői becslékes alapján tett mérések 2018. március-április / Forrás: Nézőpont Intézet

Az első konzekvencia, hogy az intézetek általánosságban alábecsülték a Fidesz-KDNP népszerűségét. Ez az elmúlt két választás előtt sem volt másképp. Most viszont megállapítható, hogy ez a sok esetben akár 6 százalékpontot is elérő differencia volt a legnagyobb tévedés. A Jobbik és az MSZP-Párbeszéd listás eredménye kapcsán azonban sokkal pontosabb becslések születtek. A kisebb pártok népszerűségét pedig hibahatáron belül sikerült előre jeleznie szinte az összes kutatóintézetnek.

A Fidesz-KDNP eredményének esetén 5,36 százalékpontot tévedtek átlagosan a szakértői becslések. A Jobbik  esetében az eltérésátlag 2,2 százalékpont volt. Az MSZP-Párbeszéd kapcsán pedig ugyanez 2,92 százalékpontos arányt ért el. A kisebb pártok esetében átlagosan 1 százalékponton – tehát hibahatáron belül – vagy még annál is pontosabban találták el a kutatócégek a végleges eredményeket. Összességében elmondható, hogy jók voltak az előrejelzések, még annak ellenére is, hogy a kormánypártok várható eredményeit egyedül a Medián intézet tudta igazán pontosan bemérni.

Rekordok és megdőlt elméletek

Az okokat vizsgálva kijelenthetjük, hogy minél nagyobb egy szavazói bázis, annál nehezebben lehet pontosan meghatározni annak jövőbeli mozgását és aktivitását. A kormánypártok esetében azonban akadt még egy olyan tényező, amivel a legtöbb kutatócég nem számolt. Nevezetesen az, hogy a pártszövetségnek –  hiába már több mint nyolc éve a legnépszerűbb – még bőven voltak  a választás napján aktivizálható tartalékai.

Ugyan korábban konszenzus volt a kutatócégek között abban, hogy a Fidesz támogatottságának határa körülbelül 2,2-2,3 millió szavazó lehet, ez a tézis azonban látványosan megdőlt április 8-án. A Fidesz-KDNP összesen több mint 2,8 millió szavazatot szerzett és koránt sem biztos, hogy bizonyos körülmények között ne tudná még ezt az eredményt is felülmúlni. Mindenesetre ez egyértelmű rekord, hiszen a rendszerváltás óta párt vagy pártszövetség még soha nem szerzett ennyi szavazatot.

Évtizedes jelenség, hogy a hazai baloldal fellegvára Budapest. Viszont az, hogy ilyen mértékben elvesztették a kapcsolatukat és a támogatottságukat szinte az összes vidéki kis-, és nagyvárossal valamint a falvakkal, az a kutatóintézeteket is meglepte. Az ellenzéki pártok értékelhető eredményt szinte csak Budapesten tudtak elérni. Ez a jelenség persze nem teljesen újkeletű. Az előzmények már a 2014-es választásokkor is láthatóak voltak, de ezek mértéke még soha nem volt ilyen szembetűnő.

Sokan a médiaviszonyokkal próbálják megmagyarázni az eredményeket. Ugyanakkor van egy kevésbé hangoztatott, mégis annál inkább releváns szempont, ami a pártok aktivista-hálózatának állapota.

Elsőként az MSZP-nek volt az egész országra kiterjedő hálózata, mely hálózat a 2006-os krízis után vidéken szinte teljesen felszámolódott. A töréspont utáni sem a párt arculatát, sem a szavazóbázisát nem sikerült megújítani, és egyre inkább visszaszorultak Budapestre. A Jobbiknak is volt egy meghatározó aktivista ereje, hiszen a párt az első eredményeit jelentős média-ellenszélben érte el, így szinte csak erre támaszkodhatott. A választási eredmények tükrében jól láthatóan a néppártosodással pont az ellentétes hatást érték el. Az alapszervezetek feloszlatása intő jel volt, viszont az, hogy ez a folyamat valójában mekkora károkat kozott a pártnak, csak április 8-a után vált láthatóvá.

A kisebb, liberális pártok ugyan próbálkoztak az elmúlt években különböző fórumokkal és rendezvényekkel jelen lenni a vidéki közéletben is, de valójában sosem tudtak Budapesten kívül érdemi hálózatot kiépíteni. Mindez pedig abban a tekintetben fontos, hogy a magas választói részvétel mindig annak a pártnak kedvez a leginkább, amelyik rendelkezik egy ilyen hálózattal országos szinten is. Látva az utóbbi évek ellenzéki retorikájának evolúcióját, sokan úgy gondolták, hogy a közösségi és egyéb médiafelületeken való aktív jelenlét elegendő lesz majd a győzelemhez. A választási eredmények tükrében azonban a személyes emberi kapcsolatok és beszélgetések ezt az elképzelést erőteljesen felülírták.

Mérlegen a közvélemény-kutatók

Választások előtt rendszerint mindig magas az érdeklődés a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban. Miután véget ér egy országgyűlési választás, a választópolgárok túlnyomó részét már nem foglalkoztatják annyira a mérések, mint pár héttel ezelőtt. Mégis, a prognózisok és a választási eredmények tükrében nem árt leszűrnünk néhány fontos tanulságot a magas választói részvételről, a pártok vélelmezett üvegplafonjáról és a politikai aktivizmus jelentőségéről. Ami pedig a kutatócégek méréseit illeti, még ha sokan kételkednek is a pontosságukban vagy akár a hitelességükben, sok esetben mégis csak ezek a közvélemény-kutatások jelenthetik az egyetlen objektív kapaszkodót, az indulatokkal és érzelmekkel átitatott, szubjektív politikai közbeszédben.

Módszertan

A kozvelemenykutatok.hu a pártok listás szavazatarányára, a választásokat megelőző időszakban utoljára adott szakmai becsléseket és méréseket egy szóródási mutató, a végeredmény és a becslések közötti négyzetes eltérések átlagának négyzetgyöke alapján rangsorolta. Ez azt jelenti, hogy minden intézet esetében megnézte, hogy adott pártra adott becslése és a választási végeredmény között mekkora volt az eltérés, majd ezt négyzetre emelte és ebből gyököt vont (annak érdekében, hogy a különbségek összege pozitív legyen), végül ezeket az eltéréseket összeadta. Ezáltal egy olyan mérőszám jött létre, ami megmutatja, hogy adott cég átlagosan hány százalékpontot tévedett egy párt esetében. A választási eredmény esetén a Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező állampolgárok által leadott szavazatok arányait vettük figyelembe, mivel a közvélemény-kutatások a hazai népesség demográfiai kategóriái szerint reprezentatívak. A Tárki sem szakértői becslést, sem pedig a választások előtt közvetlenül pártpreferencia adatokat nem közölt.

A szerző politológus

Mezőhegyi Gyula

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.
Share

Esetleg más?

Ambrus Csaba: Múlt és jelen a Balkán tükrében

Bevallom férfiasan, kezdem elveszíteni a fonalat. Ülök a laptopom előtt, böngészgetem a nagyvilág híreit, közben …