2018 augusztus 19., vasárnap
Fotó: Magyar Identitás Generáció

Mezőhegyi Gyula: Tévedni genderi dolog

Share

Szinte hetente érkeznek azok a felkavaró hírek Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból, melyek joggal borzolják mindazok kedélyeit, akik valamilyen módon még ragaszkodni szeretnének a hagyományos értelemben vett nyugati kultúrához, a tradíciókhoz, sőt az úgynevezett normalitáshoz. A gender-elméletek gyakorlatba való átültetése nyugaton már javában zajlik. Eredményeképpen bizonyos oktatási intézményekben már a nemek, mint szavak használata is lassan tiltottá válik. Az orwelli újbeszél a szemünk láttára kezd megvalósulni.

Hogy ez a jelenség Magyarországon is gondot okozhat, akkor vetődött fel először, amikor az ELTE bejelentette, hogy 2017 őszétől úgynevezett társadalmi nemek tanulmánya mesterszakot indít. A hírt nagy felháborodás fogadta, több jobboldali orgánum is tiltakozott a szak elindítása ellen.

2018.02.13-án pedig a Magyar Identitás Generáció az ELTE Társadalomtudományi Karának épületén, „Tévedni genderi dolog” címmel molinós akciót hajtott végre.

„Célunk, hogy az egyetemi diákok józan többségének értékalapú alternatívát kínáljunk a gender ideológiával szemben, és az áltudományos narratíva helyett, a nemeket érintő valódi társadalmi problémák megoldására hívjuk fel a jövő értelmiségét.” – írják.

Bódi Ábelt, az Identitás Generáció egyik vezetőjét kérdeztük.

Mit kell tudni Magyar Identitás Generációról?

A Magyar Identitás Generáció a Nemzetközi Identitás Generációnak a magyar ága. Egy új-jobboldali alapokon dolgozó szervezet. Az 1968-as diáklázadásokra tett reakcióként szellemi alapjait az Alain de Benoist-féle GRECE think tank rakta le. Majd a 2000-es években Franciaországban alakult meg az Identitás Generáció, hogy egyfajta választ képezzenek az ottani identitásvesztésre és a tömeges bevándorlásra. Nyugaton a két fő probléma az iszlamizáció és a bevándorlás kérdése. Magyarországon más pontokon kell képviselni ezt az új jobboldali gondolatkört. Ezért is voltunk ma az ELTE-n.

Mi volt a mai akció célja? Mire szeretnétek ezzel felhívni a figyelmet?

Arra, hogy Magyarországon több kutatóintézet és szak is foglalkozik a genger-elmélet kutatásával és oktatásával. Az utóbbi időben Nyugaton elterjedt egy kifejezés, a great replacement, amely azt jelenti, nagy kicserélődés. Ezt ott elsősorban az iszlamizáció térnyerése kapcsán használják. Ennek a folyamatnak a megfordítását elsősorban a fejekben kell megtenni, elsőként ott kell rendet tenni, szembehelyezkedve a baloldali maradványideológiákkal és a Magyarországra is begyűrűző új baloldali ideológiákkal. A gender-elmélet pont az utóbbi áramlathoz tartozik. Az ilyen és ehhez hasonló irányzatok pedig alapjaiban rengethetik meg társadalmunk és identitásunk alapjait. Ezek a folyamatok elsősorban az egyetemeken zajlanak, ezért is mentünk el az ELTE-re; nekünk fiataloknak ott van dolgunk, az egyetemeken.


Fotó: Magyar Identitás Generáció 

A genger-elméletet egyfajta kultúrmarxista tanként határozzátok meg. Alapvetően mi a probléma a kultúrmarxizmussal?

Több probléma is akad vele. Elég csak a Nyugaton hódító kultúrrelativizmusra gondolni. Ennek például egy nyugat-európai gyakorlata, amikor az alapvető különbségekről nem tudomást véve próbálják egy szintre emelve kényszerűen egyenlősíteni a nyugati és az iszlám kultúrát. Ez pedig a természetellenességéből fakadóan is számos problémát eredményez. Ezáltal olyan dolgok elől veszi el a figyelmet és olyan utakat zár el, amelyek viszont valódi megoldásokat jelentenének a problémákra. De sajnos ezekről a problémákról már beszélni sem lehet.

Tehát a politikai korrektség mint beszédmód is ide tartozik?

Igen, idetartozik. Az egész kultúrmarxista szellemi irányzatnak ez az egyik eszköze.

Mi az alternatíva?

Az identitarianizmus az, amely gyakorlatilag mindezzel szembehelyezkedik. Mert amíg a kultúrmarxizmus termékei megrengetik az identitásunkat, addig mi ezt erősíteni szeretnénk. Egy, a tradíciókra és a valódi jobboldali értékekre épülő gondolatkör, amely semmit sem kíván átvenni a 20. század nagy izmusaiból. Jelentős magyar identitárius gondolkodó például Molnár Tamás, aki Benoist-al együtt is publikált a témában.

Mi az új jobboldali aktivizmus lényege?

Ennek az alapjait szintén Benoits-ék fektették le. Ez a metapolitikai aktivizmus, amelynek a lényege a mindennapi politikai csatározásokból való kivonulás. Inkább a társadalmi folyamatokra fókuszál és reagál, ebből a pozícióból igyekszik tematizálni a közéletet. Elsősorban nem a politikai elitre, hanem a közvéleményre kíván hatást gyakorolni. Egyik eszköze pedig a Trump elnökké választását is segítő, úgynevezett memetikai hadviselés, amely lényege, hogy a különböző politikai mémekkel próbálnak hatást gyakorolni a közvéleményre.

Mik a hosszabb távú tervek, célkitűzések?

Először is az, hogy Magyarországon is ismertté váljon az identitárius gondolat és mivel ez egy ifjúsági mozgalom, így az egyetemeken szeretnénk ezt meghonosítani. A baloldal gyakorlatilag kétszer veszített Magyarországon. Egyszer, amikor a szocialista rendszer véget ért, egyszer pedig 2010-ben, a Fidesz hatalomra kerülésekor. Az egyetemeken a baloldali, liberális szellemiség még a mai napig erősen jelen van. Az ott felnövő új generációk pedig be tudják hozni, fel tudják támasztani azt a fajta baloldali politizálást, amelyet Nyugat-Európában is láthatunk. Mi ezt a folyamatot szeretnénk megakadályozni, épp ezért be kell vonni a magyar ifjúságot a valódi, aktív jobboldali politizálásba. Jelenleg elsősorban Budapestre és Debrecenre koncentrálunk, de hosszú távú célunk egyfajta polgári civil attitűd kialakítása, mert ma ez hiányzik a közéletből.

A szerző politológus

Mezőhegyi Gyula

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.
Share

Esetleg más?

Villax Richárd: „Fáj a fejem” – néhány gondolat a pa-dö-dő jelenségről jubileumuk kapcsán

Az Állatkertben (!) ünnepelték a napokban a Pa-Dö-Dő lányok együtt éneklésük harmincadik évfordulóját. Bizony, már …

3 hozzászólás

  1. HeroesNeverDie

    Nagyon tetszett és javasolnám egyúttal valamikor a kultúrmarxizmusról kissé részletesebben is értekezni, mert sokan beszélnek róla, de csak kevesen ismerik a lényegét. Azt hiszem egy hálás téma lenne 🙂

  2. Dékány Ilona

    A jövő nemzedékének oktatása és nevelése mindenkor komoly kihívást jelentett . DE: Az újabbnál újabb “irányzatok ” , az ifjúságért felelős tanító–tanárok hihetetlenül eltávolodtak a Szt. István–i tanoktól .
    Hogy erre hatással van a technika fejlősése is , nem kétlem . A túlzott egyenjogúság , amely az anyákat szinte teljesen a karrierjük ápolása felé tereli , így a gyermekeik nevelésére nincs idejük , energiájuk . Kereshetünk “kibúvót” , az okokat próbálhatjuk megkeresni . Egy biztos : A mai oktatásügy magára maradt . / PERSZE NEM NÉHÁNY ÉVTIZEDRŐL VAN SZÓ !/
    A gyerekek amikor ovodába kerülnek , nem hoznak magukkal kellő mértékben olyan alapot , amire az ovodai nevelést építeni lehetne . Miközben a “korszerű” oktatás–nevelés követelményei várnak rájuk .
    Az iskolába kerülők ugyancsak nem “érettek” az iskolára még . Innentől kezdve aztán a tudás–és neveltségi szint mérhetetlen különbségűvé válik , ami végig kitart .
    Felesleges a hiányokért csak az oktatásügyet elmarasztalni . A családi neveléssel kezdődik mivé lesz a gyermek ha felnő ! Annak a diáknak szerencséje lesz , aki lelkiismeretes tanító—tanár keze között kapja meg a “muníciót” az élethez ! Szerintem a gyerek 10 éves koráig a legfogékonyabb , ezért a szülők és a nevelők feladata ekkor a legfontosabb . Ezen a téren kell javítani !

  3. Legalább valaki tett valamit.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.