2017 május 26., péntek

Mi a baj a „civilekkel”?

Share

A magyar közélet egyik most vitatott témája, hogy a kormány „nekiment” „a civileknek”. Valójában arról van szó, hogy egyes, magukat civil szervezetnek álcázó, valójában politikai és ideológiai elkötelezettségű, külföldről finanszírozott szervezetek tevékenységével van baja a kormánynak és a jobboldalnak, ezért különböző, leginkább sértettségből és bosszúvágyból fakadó ötletek merülnek fel velük kapcsolatban. Ezek az ötletek legfeljebb bosszantásra, kellemetlenkedésre jók, a szervezetek tevékenységének módosítására vagy visszafogására semmiképpen. A baloldal mégis en bloc „a civilek” elleni háborúról, hadjáratról rémüldözik. Sajnos a kormány nem képes értelmesen és egy jogállamban elfogadható módon megmagyarázni, kivel és mi is a gondja. Ennek pótlására teszek kísérletet.

Kik is a civilek?

Annyian nevezik magukat civilnek, hogy magát a fogalmat kell mindenekelőtt tisztázni. Alapértelmezésben olyan polgárok, akik ideológiai, világnézeti, politikai különbségre tekintet nélkül, a saját szabadidejük terhére, saját pénzükön a saját környezetük jobbításával foglalkoznak. Önképző körök, városszépítő egyletek, jótékonysági egyletek, dalárdák, önkéntes tűzoltók jutnak először az eszembe. Mára ettől nagyon eltávolodtunk. Az ilyen szervezetek tagjai önzetlenségük és a közügyek iránti elkötelezettségük miatt ugyanis köztiszteletben álltak. Erre a hitelességre mások is szemet vetettek, természetesen a személyes áldozathozatal nélkül. Éppen ellenkezőleg: a “civilség” megélhetési forrássá vált, pontosan tudható, kihez és milyen tartalommal kell pályázniuk ahhoz, hogy a megélhetésük biztosítva legyen.

A politikai, ideológiai, világnézeti különbségekre nem semleges szervezeteket pártnak vagy pártok háttérszervezeteinek nevezzük. Mára az ilyen háttérszervezetek is előszeretettel nevezik magukat civilnek, ami szándékosan megtévesztő, a közvéleményt félrevezető, mások önfeláldozásán és hitelességén élősködő magatartás. Ez tehát az első ellenvetés azokkal a szervezetekkel szemben, amelyek tevékenységét jelentős mértékben Soros, külföldi kormányok (pl. a norvégok) vagy az Európai Unió finanszírozza. Külföldön nem is civilnek, hanem NGO-nak, nem kormányzati szervezetnek nevezik őket, ami meglehetősen nevetséges külföldi kormány vagy külföldi államfők által irányított testület által finanszírozott szervezet esetében.

A kormánykritikus baloldal egyik érve, hogy mindenki politizálhat és szabadon bírálhatja a kormányt. Persze, csak a hatalom megragadására törekvést ne álcázza jogvédelemnek, jótékonyságnak, korrupcióellenességnek stb. Vállalják nyíltan a politikai elkötelezettségüket!

A külföldi szál

A fenti szervezetek hatalmas károkat okoztak Magyarországnak azzal, hogy külföldön hamis színben tüntették fel az ország közvéleményének állapotát (rasszista, homofób, xenofób, antidemokratikus), valamint a kormány tevékenységét (korlátozza a sajtószabadságot, rasszista, homofób, korrupt, putyinista). A baloldal erre azt fogja válaszolni, hogy dehát ez mind igaz. Meghaladná ennek a dolgozatnak a terjedelmét minden egyes pont cáfolata, itt csak néhány lényeges dolgot jegyzek meg: a vádak egy része mindenképpen eltúlzott, valóságos tények mérhetetlenül aránytalan felnagyítására épít. Tény például, hogy a közszolgálati médiumok nem pártatlanok, de az is tény, hogy nézettségük, illetve hallgatottságuk miatt ennek nem akkora a jelentősége, mint ahogy azt beállítják, és minden nézet találhat nyilvánosságot. Vannak korrupcióra utaló jelek, de az is tény, hogy nagyon kevés esetben tettek feljelentést. A néhány jól dokumentált esetre nagyságrenddel több csúsztatásokkal, sejtetésekkel „alátámasztott” vádaskodás, gyanúba keverés zajlik pl. az Átlátszó részéről. Az USA kormánya a civilszervezetekre is hivatkozott az ún. „kitiltási botrány” megindokolásakor.  A magyar tisztviselők kitiltása méltatlan volt egy demokratikus országhoz: titkosították mind az eljárást, mind a kitiltottak nevét, fair eljárásra, védekezésre nem kaptak lehetőséget. Az ügy utóélete, a magyar nyomozás azt mutatja, hogy a civil szervezetek által felhozott, alátámasztatlan korrupciós vád valójában csak kapóra jött az USÁ-nak a politikai nyomásgyakorláshoz. A korrupciós vád egyébként nem csak Magyarországon, hanem más, civil szervezetek felhasználásával célba vett országban is hatékony fegyver. Pl. Izraelben vagy Ukrajnában is ezzel deligitimálták a kormányt. Ez jól bevált módszer a világ közvéleményének a megdolgozására – anélkül, hogy valódi tényekkel kellene alátámasztani. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a magyar kormánynak ne lennének súlyos adósságai a vádaskodások megválaszolásában vagy a korrupció visszaszorításában.

A külföldi sajtó megnyerése azt a célt szolgálja, hogy amit belföldön nem sikerült elérni – a közvélemény meggyőzését és így a választáson a kormány megbuktatását –, azt külföldi gazdasági és politikai nyomással érjék el. A cél az, hogy a kormány a saját választói helyett külföldi kormányok és transznacionális szervezetek igényeinek legyen kénytelen megfelelni. Ez mélyen antidemokratikus törekvés, nemcsak a népfelség elvét, hanem a nemzeti szuverenitást is sérti. A baloldali válasz erre az, hogy csak az „európai elveknek” való megfelelésre akarják rászorítani a kormányt, amire nem volna szükség, ha a kormány az EU-ban vállalt kötelezettségeinek eleget tenne. Vannak részletkérdések, amiben a baloldalnak igaza van. Lényegi kérdésekben ugyanakkor pl. az EU olyan dolgokat akar a kormányra erőltetni (pl. a melegházasság törvényesítése, az ellenőrizetlen és tömeges migráció befogadása, a rezsicsökkentés visszavonása), amik egyáltalán nem következnek semmilyen szerződéses kötelezettségből, hanem ideológiai hátterük van. Máskor meg Magyarország gazdasági érdekeit sértik (törekvés a paksi atomerőmű bővítésének megakadályozására, Magyarország belekényszerítése az Oroszország ellen szankciókba), és mindezt a túlzott Putyin-barátság értelmetlen vádjával leplezik – miközben pl. Németország sokkal nagyobb üzleteket köt Putyinnal, mint mi. Az Amnesty International a nemzetközi nyomással azt akarja elérni, hogy a terrorizmussal vádolt Ahmed H.-t engedjék szabadon. A büntetés mértékén lehet vitatkozni (mint minden bűncselekménynél), de a határ erőszakos, felfegyverzetten történő áttörése egyik irányítójának a szabadonengedését kierőszakolni a jogállam megcsúfolása, a magyar igazságszolgáltatás semmibevétele.

Összefoglalva: a nagyrészt Soros, a külföldi kormányok és az EU által finanszírozott „civil” szervezetekkel az a baj, hogy idegen zászlóval álcázva, a közvéleményt megtévesztve alapvetően politikai tevékenységet fejtenek ki, a demokratikusan megválasztott magyar kormányt akarják megdönteni, vagy a politikája megváltoztatására bírni, vagy legalábbis a mozgásterét lényegesen beszűkíteni, és ehhez a külföldi közvéleményt is félrevezetve, külföldi nyomást is igénybe vesznek.

Nem vitatom, hogy tényleges jogvédő vagy jótékony vagy oknyomozó tevékenységet is fel tudnak mutatni, de ez csak olyan, mint amikor a bíróság előtt a rabló a példásan nevelt gyermekeire hivatkozik, illetve része az álcázásnak.

Mit lehet tenni?

A Fidesz eddig nyilvánosságra került javaslata a kötelező vagyonbevallásról értelmetlen. Egyrészt azért, mert a politikusok esetében sem vált be, másrészt azért, mert mi van, ha egy „civil” vezető gyarapodik? Tilos neki?

Értelmes és logikus Stumpf Andrásnak a Mandineren közzétett javaslata, hogy a civilek – így, idézőjel nélkül – csak az 1%-os felajánlások arányban kaphassanak mind közpénzt, mind külföldi támogatást. A magyar adózók döntsék el, mely szervezetek tevékenységére van szükségük! Csak az a baj, hogy az adományozók szabadságát nem lehet így jogszerűen korlátozni.

Nem nagyon látok más lehetőséget, mint a politikai választ a politikai tevékenységre: a „civilek” hirdetett céljainak és a tényleges tevékenységének folyamatos szembeállítását és leleplezését. Ja, és az sem ártana, ha minél ritkábban lenne igazuk a kormánnyal szemben…

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Miért reménykedtem Trump győzelmében?

Az amerikai elnökválasztási kampány európai szemmel elviselhetetlenül ízléstelen, harsány és alantas volt. Az ellenfelek bűncselekményekkel …

Egy hozzászólás van

  1. Toperczer Mariann

    Mikor lesz végre VALÓDI RENDSZERVÁLTÁS erre tud válaszolni?
    Kik a felelősök hogy a ez SOHA nem történt meg, a németek, a csehek megcsinálták,
    nálunk még idáig nem volt.
    Ön szerint miért??
    Most lehet szidni az egyházat a civileket és mindenkit aki egy szabad országot akar.
    A politika átvette a józan ész fölött az irányítást, mindenre rátelepedett mint egy lián és elszívja az életerőt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.