2017 december 14., csütörtök
Merénylet Tantában, 2017. Virágvasárnapján / Forrás http://cdn1.spiegel.de

Miért kell(ene) a koptokért imádkozni?

Share

Mennyi gúnyos és méltatlanul fröcsögő cikk jelent meg, amikor a magyar kormány jó egy éve bejelentette a keresztényüldözés elleni államtitkár-helyettesi poszt létrehozását az Emberi Erőforrások Minisztériumának keretei között. E tény tálalása a – mint tudjuk – már szinte betiltott és naponta vegzált, magát haladónak tekintő sajtóban csak egyetlen egy dolgot nem vett figyelembe: a kereszténység mostanság világszerte a legüldözöttebb vallások egyike. Ma, a Krisztus utáni 2017. évben, ott tartunk, hogy öt vallásáért üldözött emberből négy keresztény… Kedves hirtelen pápa-megértők, kvázi naponta bérmálkozók, hogy is van ez?

Egyiptom és Alexandria őshonos lakóit hívták kopt-oknak, qubt, ami arabul szimplán „egyiptomit” jelent. A kopt nyelv, írás az ősi egyiptomi kultúrából származik, amely legutolsó fázisában (új egyiptomi) kr. u. 3. század környékén alakult ki, mint az ős-egyiptomi nyelv önálló, legfiatalabb változata. A római, bizánci és a korai iszlám kultúrák idején ez a megnevezés az egyiptomi népességet jelentette, függetlenül a felekezeti hovatartozástól. Relatív fiatalsága miatt azonban sose volt államigazgatási nyelv, mert a bizánci fennhatóság alatt görög, majd később az arab lett a hivatalos nyelv. A kopt (qubti), mint hétköznapi beszélt nyelv, Egyiptom arab dominációja és iszlamizációja folytán a 17. századra gyakorlatilag kihalt és már csak a kopt-keresztény egyház liturgiájában használták. Ehhez valószínűleg hozzásegített az a szokás is, hogy néhány arab uralkodó a nyilvánosan koptul beszélők nyelvét kivágatta. A kopt idiómák ismerete nélkül lehetetlen lett volna például az egyiptomi hieroglifák megfejtése. Az egykori többségi keresztény Egyiptom eltűnése miatt a kopt megjelölés jó ideje a megmaradt kopt ortodox-keresztény egyház követőire vonatkozik. Az elmúlt évtizedben tanúi lehettünk a kopt nyelv újraéledésének, mert a vallás fiatalabb követői ezzel akarják származásuk, identitásuk különlegességét az arab közegben igazolni.

Az arab hódítás után, a 12. század végére kerültek többségbe a muszlimok és a lassan kisebbségbe szoruló keresztények elleni több évszázados erőszak, diszkrimináció eredményeként ma már Egyiptom népességének csak kb. 10 %-a (10-13 millió ember) nevezi magát koptnak és a retorziók miatt egyre többen hagyják el az országot. Ez azt jelenti, hogy a világ kopt népességéből, beleértve a Líbiában élőket is, 2 millióan a diaszpórában, tehát külföldön élnek, elsősorban az Egyesült Államokban. Az iszlám radikalizálódása következtében az 1970-es évek óta figyelhető meg a keresztény kisebbség és a muszlimok közötti együttélés drámai megnehezülése. Annak dacára, hogy az alkotmány egyenlőként kezeli a többségi társadalmat és a kisebbséget, a joggyakorlat mégis az iszlám saría törvényeit is alkalmazza a keresztényekre, amelyek szöges ellentétben állnak egy szekuláris jogrendszerrel. Egy muszlim nem hagyhatja el vallását és válhat kereszténnyé, ezért gyakorlatilag halálbüntetés jár. Nem feltétlenül állami részről, de azokat a fanatikusokat nem büntetik meg, akik konvertáltakat megölnek. Magasabb állami beosztásban például nem nagyon lehet koptokat találni, viszont muszlim vállalkozók sokszor mégis kisebbségi pénzügyi szakembereket foglalkoztatnak, mert a koptok arról híresek, hogy nem korrumpálhatóak.

A mecseteket, az iszlámoktatást az állam finanszírozza, míg a keresztény templomok építéséhez speciális engedélyek és magántőke kell. Hasonló a helyzet a hitoktatással is. Az elmúlt évtizedekben a keresztények és a turisták ellen elkövetett terrorakciók mozgatórugója mindig is a hitetlenek elleni radikális, erőszakos fellépés volt, amely egyúttal az állami apparátus tekintélyét is igyekezett lerombolni. A korábbi elnök  Murszi, aki a Muszlim Testvériség prominens vezetője volt  hívei régóta infiltrálták a regionális politikát, ezért a jelenlegi elnök, Abdel Fattah el-Sziszi tábornok és kormánya nem képes teljes irányítása alatt tartani a hatalmas országot. Itt kell kihangsúlyoznom, hogy ez a cikk definitív NEM a jelenlegi egyiptomi elnök tevékenységével foglalkozik. A koptok részére mégis egy baráti gesztusnak tűnt, amikor a szunnita el-Sziszi, mint első egyiptomi elnök 2015. január 6-án, a kairói Szent Márk Katedrálisban a kopt misén megjelent és beszélt a keresztény hívőkhöz. Ugyanitt 2016. decemberében, a katedrális melletti Szent Péter és Pál templomban bomba robbant, amelynek következtében több, mint 25 ember vesztette életét és 35  megsebesült.

Az egyiptomi nők helyzete a muszlim radikalizálódás óta egyre romlott. A keresztény nőké még súlyosabban. A már ismert öltözködési elvárások mellett, a különböző fatvákat kiadó imámok (fatva = vallási határozat, átok) elsősorban a kopt nők jogait ejtették túszul. A fanatikusok az egyedülálló, özvegy és elvált nőket megerőszakolható prostituáltnak tekintik, továbbá szerintük minden megerőszakolt nő eleve bűnös és nem áldozat. Szinte naponta rabolnak el 14-16 éves kopt kislányokat, akiket muszlimokkal kényszerházasítanak. Ennek célja a lányok és születendő gyerekeik iszlamizálása. A legtöbb szülő fél a gyerekrablást feljelenteni, mert a helyi hatóságoktól nemhogy segítséget nem várhatnak, de még esetleges megtorlásokkal is számolniuk kell. Egyes, nem feltétlenül bizonyítható adatok szerint (Cairo Center for Development and Human Rights) Egyiptom ma a nő- és gyermekkereskedelem világszerte második legnagyobb központja; a cél: kényszer-prostitúció és rabszolga-kereskedelem. Számtalan, mélyszegénységben élő egyiptominak némi jövedelemforrást jelent kiskorú gyermekét  házassági ügynökök közreműködésével  gazdag arab országokból odalátogató kliensek részére „egy nyaras menyasszonyként” eladni.

Az Afrikában és a Közel-Keleten, valamint Ázsia egyes részein hagyományos női nemi szerv megcsonkítást (female genital mutilation, FGM) ugyan a kopt egyház elvben tiltja, de a hívők tradicionálisan mégis alkalmazzák. Egyiptomban a 15-49 éves nők 91 %-a megcsonkított, ami itt még az antik kultúrából származó infibulációt (infibuláció, a hüvely majdnem komplett bevarrása) is tartalmazza. Ennél magasabb számban csak Szomáliában (98 %),  Guineában (96 %) és Dzsibutiban (93 %) élnek örök életükre megnyomorított nők. Az egyiptomi kopt egyház újabban felvilágosító kampányokat kezdeményezett ez ellen a barbár szokás ellen, templomai környékén elhelyezett táblákkal.

Nem sorolom fel a koptokat ért újkori terrortámadásokat, mert a lista hosszú lenne, ezért a függelékben megtalálhatja az érdeklődő angol és/vagy német nyelven. A 2017-es Virágvasárnapi bombatámadások alkalmával a Kairótól északra fekvő Tantában (Szent György templom), valamint az alexandriai Szent Márk templomban összesen 37 ember halt meg és 100-an sérültek meg. Szintén 2017. május 26-án, al-’Idva nevű helységnél dzsihádisták támadtak meg egy kopt zarándokokkal  teli autóbuszt, amelynek 28 halálos áldozata volt, köztük gyerekek is.

A koptok a közel-keleti kereszténység egy részét képezik. Figyelemre és csodálatra méltó, hogy a még megmaradt hívők Egyiptomban, de akár Irakban, vagy Líbiában és a többi országban is, milyen odaadóan próbálják megőrizni szellemiségüket az egyre ellenségesebb környezetben. Természetesen számos olyan oldalt is lehet találni, amely a közel-keleti keresztények túlzott jogait reklamálja. Tény viszont, hogy ma, 2017-ben sokszor veszélyesnek tűnik kereszténynek lenni, akár néhány nyugat-európai nagyvárosban, vagy az úgy nevezett „menekült szállásokon” is. De ez már egyik másik történet.

Szerző: HeroesNeverDie

Függelék:

A koptok üldözése német és angol nyelven.

További források ITT és ITT és ITT.

 

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Fülöp Attila: Ha egy civil szervezet elbújik kötelezettsége elől, takargatnivalója van

Péntektől elérhetővé válnak a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) jövő évi pályázati kiírásai, melyekben összesen 2,8 …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.