2019 július 15., hétfő
Batthyány-Strattmann László szobra Körmenden

Mit őriznek az Őrségben? – 11. a boldog herceg, akinek Szent József volt a pénzügyminisztere

Share

Azt hiszem, mindenki ismeri Oscar Wilde meséjét A boldog hercegről. A mese szép, de ne feledjük, hogy nekünk, magyaroknak, is van egy boldog hercegünk, aki Isten és embertársai szolgálatát legalább olyan önfeláldozóan végezte, mint a mesebeli herceg: boldog Batthyány-Strattmann László (1870-1931).

Ha van valaki, akinek indulása nem a szentség felé vezet, hát az övé ilyen volt: grófi családba született (márpedig tudjuk, hogy mint mondott Jézus a gazdag emberről, a tevéről és a tű fokáról). Édesapja elhagyta családját, s hogy újra házasodhasson, áttért az evangélikus hitre, csoda, hogy a későbbi boldog ifjúkora zűrösen alakult? Nem találta hivatását, nem tudta, mivel érdemes foglalkoznia, sőt életének ebben a szakaszában még egy törvénytelen gyermeke is született (akiről természetesen gondoskodott). Később így írt ezekről az évekről: „Isten kegyelméből megtaláltam a Hozzá vezető helyes utat. Persze tévutakon át…

Tudom, most sokan azzal fognak vádolni, hogy beszennyezem a boldog herceg emlékét ezeknek az éveknek az említésével, de úgy gondolom, hogy ebben Isten különös kegyelmét kell látnunk, aki még egy ilyen fiatalember lelkébe is el tudta vetni a szentség magvait.

Megtérése után a szegények szolgálatának szentelte életét: orvos lett, kórházat alapított, először Köpcsényben, majd, amikor megörökölte a hercegi címet, családjával Körmendre költözött és a kastély egy szárnyában szemészeti klinikát rendezett be, ahol a nincsteleneket ingyen kezelte (sőt, sokszor még fel is ruházta őket!), így lett a „szegények orvosa”. Minden betegének egy szentképet adott, ezzel a felirattal: „Nyisd fel a szemeidet és láss!

Az a típusú orvos volt, akinek a beteg nem csak egy megjavítandó teste jelentett, hanem a test és a lélek egységét. Egyszer egy síró kislányhoz így szólt műtét előtt: „Ne sírj! Ketten fogjuk elvégezni a műtétet. Te megfogod könyökömnél a kezemet, amelyben ez a csipesz van, aztán segítesz nekem kivenni a vasreszeléket a szemedből. Ha fájdalmat érzel, megszorítod a könyököm és mindjárt megállunk. Egyet pihenünk, és máris készen vagyunk.

Isten útjai azonban nem mindig simák és kényelmesek, nem kímélték a tragédiák sem: Ödön fia 21 évesen hunyt el, nála pedig 59 éves korában hólyagrákot állapítottak meg. Majd kétévnyi betegség után, 1931-ben halt meg.

Csodálatos azonban az a hit, amivel mindezt megélte. 1926-ban ezt írta naplójába: „Mindenszentek. Kedves nap: hisz legszűkebb családunkban is három gyerek van, aki Isten jóságából a mindenszentekhez számít”.

Hit és humor: a kettő tökéletes harmóniában volt a lelkében. Szintén 1926-ban írta: „A legnehezebb időkben vagyonom pénzügyminiszteréül Szent Józsefet választottam. Magyarországból semmi bevétel. Ausztriában minden bank zárva, és én 11 gyermekkel a bécsi lakásban… mikor azt mondták, hogy kb. 35 milliárdot kell fizetnem Ödön után örökségi adóul, megbeszéltem Józsival, akinek Szent József a védőszentje, ostromolja meg a nagy Szentet, faragja le nagyon az összeget, mert ez tönkretesz! És íme, tegnap írta a hivatalnokom, hogy az összeg előreláthatólag 4 milliárdot fog kitenni!

Oscar Wilde meséjében a herceg mindenét odaadta a szegényeknek és szívét a szeméttelepre dobták. Batthyány-Strattmann László is mindenről lemondott, de emléke él: a Katolikus Egyház 2003-ban boldoggá avatta (ez a szenttéavatást megelőző lépcsőfok), díjat neveztek el róla, Körmenden szobrot állítottak neki, egykori kastélyában igényes kiállítással emlékeznek meg róla, mert ahogy az Írás mondja a Példabeszédek könyvében: „Az igazak emlékét áldva emlegetik”.

Bővebben boldog László gondolatai: http://tiszta-szivvel.blogspot.hu/2013/01/a-szegenyek-orvosa-kilenced.html

Korábban:

Zöld-e az Őrség aranya?

A táj gyönyörű, a sors keserű…

És mi is az az Őrség?

Szentmise Felsőszölnökön

Perben a történelemmel: Őriszentpéter, az “átjárók”

Majom a lovon, középkori szelfi, a hely, ahová sohasem süt be a Nap… Velemér

Táncoló színek – Veleméri katolikus templom

“Nemesmedvesig” és az erdőn át

Az ezeréves pechszéria margójára, Rönkfalva

Szalafő, Felsőszer és Pityerszer

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Nagyszombati csend

  Csend van, nem történik semmi sem, a Messiás sírjában pihen, az apostolok ajtók mögött …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.