2020 július 8., szerda

#Muzej2019 – Az esthajnalcsillagon túl az Óbudai zsinagógában

Share

A Múzeumok Éjszakáján legutoljára a zsinagógák nyitották meg kapuikat, meg kellett várni az Örökkévalónak szentelt nap, a szombat elmúltát.

A Múzeumok Éjszakáján a zsinagógák és templomok nekem mindig is idegen testnek tűntek, a programok UFO-inak, hiszen a templomok és a zsinagógák nem az ember tudományos vagy művészi teljesítményéről szólnak, hanem az Istenre figyelő lélekről.

Egy Istennek szánt épületnek lehetnek művészi értékei, történelmi jelentősége, azonban ha ezek az elsődlegesek, nem más, mint egy üres csigahéj. Bevallom, az Óbudai zsinagógába is ezekkel a gondolatokkal mentem el: az eleven hitet és nem a múlt művészetét szerettem volna meglátni.

A zsinagóga kívülről is impozáns, egyszerű vonalakkal vázolták fel, de puritánsága nem válik nyomasztóvá.

A zsinagóga története a pusztulás és az újrakezdés állandó körforgása. Néhány szó és ellentétpár ebből a körforgásból:

1738: felépül az első zsinagóga – kinőtték.

1769: felépül a barokk zsinagóga – a nem megfelelő talajviszonyok és alapozás miatt megrepednek a falak.

1821: újjáépítik klasszicista stílusban – szerencsésen túlélte az 1838-as nagy árvizet (a víz szintjét jelző követ jelenleg Esztergomban őrzik)

1944: ehhez nem kell és nem is lehet megjegyzést írni…

1946-47: az épület sérüléseit kijavítják – 1948: bezárják a zsinagógához kapcsolódó zsidó iskolát

1949: az óbudai hitközség elveszíti önállóságát.

1960-as évek: megszűnik a hitélet, a zsinagóga épületét a Magyar Izraeliták Országos Képviselete eladják.

1972: az épületben kap helyet a Textil Műszaki Múzeum

1978: a Magyar Televízió veszi használatba az épületet

2009: a Magyar Televízió felhagy a műsorgyártással a zsinagóga épületében

2010: az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség bérleti szerződéssel birtokba veszi a zsinagógát… ezek a száraz adatok, ezeket el lehet olvasni az útikönyvekben is.

Amikor belép az ember, akkor önkéntelenül is felsóhajt: „Mily szépek sátraid, Jákob, hajlékaid, Izrael!”. Nem az építészeti értékek miatt, nem a csillogás és fény teszi széppé ezt az épületet, hanem azért, mert érezni, hogy akik építették, akik felújították, akik gondozták, minden hitüket és szeretetüket beleépítették a falakba.

Mégis, ha csak egy szép épület lenne, talán nem írnék róla, de az Óbudai Zsinagóga, ennél több: közösségi tér. Ne féljünk ettől a szótól, hiszen maga a szó, „zsinagóga” gyülekezetet jelent. Pont ez ragadott meg Óbudán: a látogató érezhette, hogy a rendezvény megnevezésével szemben (Múzeumok Éjszakája) nem egy múzeumban van, hanem egy élő helyszínen. Miközben a zsinagóga történetét mesélték, megismerhettük a zsidó élet mindennapjait, a közösségi életet, kóstolót kaphattunk a zsidó finomságokból, megtudhattuk, hogy melyik üdítőital kóser és melyik tréfli.

Néhány apróságot szeretnék elmesélni.

Az első, hogy a programok meglehetősen későn kezdődtek: a Múzeumok Éjszakája szombaton volt, meg kellett várni az esthajnalcsillag feljöttét. Minden közösség számára fontos tanulság: nyitottnak kell lenni a külvilág felé, de sohasem szabad feladni önmagunkat. Lehet, hogy ha a többi helyszínhez hasonlóan itt is már délután megkezdődnek a programok, több látogatót tudtak volna bevonzani, azonban ez a Törvény elárulása lett volna, pont a lényeg veszett volna el, amit be akartak mutatni.

A második egy tábla volt a kapuban: fegyverrel tilos a belépés. A felirat tartalma valahol félelemkeltő, azonban furcsamód senki sem félt. Talán közhely, hogy Nyugat-Európában félnie kell azoknak, akik meg akarják élni a hitüket, de boldog tudat, hogy Magyarországon sem a zsidókban, sem a keresztényekben nincsen félelem. Maradjon ez így! De nem árt, ha egy tábla emlékeztet minket arra, hogy ez nem egy magától értetődő állapot.

Ahogy járom a régi Magyarország településeit, főleg, a határon túl, mindig örül a szívem, ha egy-egy új életre kelő régi épületet látok. Ilyenkor mindig megpróbálok utána nézni, milyen forrás, milyen erő építette újjá a falakat? Sokszor a Magyar Állam, vagy az elszármazottak nyomára jutok. Ilyenkor az egyik szemem sír, a másik nevet: örülök, hogy valami él, ami pusztulásra ítéltetett, de szomorú is vagyok, hogy a helyi közösségnek már nincs ereje a teremtéshez. A zsinagógát járva, az egyes üléseken kis tábla jelezte, hogy kinek az adományából épült. Bár nem készítettem statisztikát, de szemmel láthatóan többségében voltak a magyar nevek, magyar rend szerint írva – egy újabb jele annak, hogy itt valóban egy élő közösség lát vendégül minket.

A program végén a kapuban a rabbi búcsúztatott el minket. Néhány barátságos szó mindenkihez, egy mosoly, ezt az ajándékot vittem magammal ezen az éjszakán. És egy igazságot, ami szerintem mindenkihez szól, függetlenül attól, hogy milyen hitben él: a szeretetet és a hit mindig erősebb, mint a gyűlölet és a rombolás!

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

#Muzej2019 – Gül baba türbéje

Már többször is kénytelen voltam megállapítani, hogy mi magyarok, furcsa egy nép vagyunk. Most éppen …

Egy hozzászólás van

  1. SZÉGYEN ÉS GYALÁZAT, HOGY MA MAGYARORSZÁGON A 13 KISEBBSÉG KÖZÉ MAGÁT FÖL NEM VETETŐ ZSIDÓSÁG A MAGYAR ADÓFIZETŐK PÉNZÉN ÉLŐSKÖDIK ÉS PÁVÁSKODIK MÁRIA ORSZÁGÁBAN!!!
    EGYET VISZONT MINDÖRÖKRE TUDNIUK KELL HA MÁR ITT SZÍVJÁK 1.5 MILLIÓNYIAN A TÖBBSÉGI TURÁNI NAP=NÉP VÉRÉT!!!
    MÉG-PEDIGLEN:
    A TEREMTŐ ISTEN MAGYARUL TEREMTETTE MEG EME VILÁGUNKAT ITT A TEREMBURA ALATT!!!
    KUS FIA A MAGYAROK ŐSAPJA!!!.
    Nagyon fontos megemlíteni, hogy Kanaán kiátkozása és kiüzetése után Hámnak ujabb fia születik, akinek neve Kos volt.
    Ez a Kos nemzette a Magyarok számára oly fontos személyt Nimródot.
    Érdemes megjegyezni, a történelem nem ismer több Nimródot. Márpedig ez a Nimród az a személy akinek az elsõszülött fia a Hunor, a másodszülött fia pedig Magor!
    Mielőtt elkezdenénk Nimród Ősapánk történetét, tudni kell, (bár a Biblia Ószövetsége mindenkinek írja a nemzetségét, de Nimródról nem ír semmit!) pedig tudni kell, hogy volt nemzetsége, méghozzá Szent István Királyig vezethető!
    Ősi családfánk Nimródtól I. Istvánig
    Nimród (Nimrud/Ménrót) és Ankisza (Enéh) nemzette Hunort és Magort, Hunor nemzette Bort, Bor nemzetségéből származott Dama,Dama nemzetségéből származott Keled, Keled nemzetségéből származott Kear (Kér), Kér nemzetségéből származott Belér, Belér nemzetségéből származott Kedár, Kedár nemzetségéből származott Otumor, Otumor nemzetségéből származott Tarkas, Tarkas nemzetségéből származott Bendefard, Bendefard nemzetségéből származott Bokány, Bokány nemzetségéből származott Csanád, Csanád nemzetségéből származott Buda, Buda nemzetségéből származott Beztur, Beztur nemzetségéből származott Mike, Mike nemzetségéből származott Mikes, Mikes nemzetségéből származott Ombud, Ombud nemzetségéből származott Kölcse, Kölcse nemzetségéből származott Levente, Levente nemzetségéből származott Lél, Lél nemzetségéből származott Zámur, Zámur nemzetségéből származott Zombur, Zombur nemzetségéből származott Balug, Balug nemzetségéből származott Bulcsu, Bulcsu nemzetségéből származott Zulta, Zulta nemzetségéből származott Berend, Berend nemzetségéből származott Kadicsa, Kadicsa nemzetségéből származott Upas, Upas nemzetségéből származott Ethei, Ethei nemzetségéből származott Szemény, Szemény nemzetségéből származott Torda, Torda nemzetségéből származott Bendeguz, Bendeguz (Bende-khus) nemzette Etelét, azaz Atilla királyt,
    Atilla király nemzette Csaba királyfit, Csaba (Chabad meghalt 514-ben) fiai Ogurd és Muagyer, Ogurd uralkodott 514-től haláláig 518-ig, Muagyer uralkodott 519-től, meghalt 568 körül, Balug (Balakh) uralkodott 570-től, meghalt 610 körül, Upas, Muagyer dédunokája, uralkodott 710-től, meghalt 750 körül, Csaba (Upas fia) uralkodott 750-től, meghalt 782 körül,
    fiai: Ed (kvorezni nőtől) uralkodott 784-től, meghalt 790 körül, Edemen uralkodott 790-től, meghalt 809-ben, Ügek uralkodott 810-től, meghalt 844 körül, fiai: Előd (Eleud) uralkodott 845-től, meghalt 861 körül,
    fia Emesétől: Álmos, született 819-ben, uralkodott 862-től, meghalt 893-ban, fia: Árpád, a honvisszafoglaló, született 840 körül, uralkodott 892-től, meghalt 907-ben,
    Árpád fiai: Levente, Tarhos, Üllő, Jutas, Zolta, Zoltán fejedelem nemzette Taksonyt, Taksonytól származott Géza (Geysa) fejedelem, Géza Gyula leányával, Sarolt-tal nemzette Vajk fiát, Akit Istvánnak kereszteltek át, és 1000-ben római keresztény királlyá koronázták…
    Nimród dagi – Nimród hegye, az Istenek trónja
    A 2134 méter magas Nemrut-hegy (más néven Nemrud-hegy; törökül: Nemrut Dağı, kurdul: Çiyayê Nemrûd; örményül: նեմրութ) Törökország keleti részén található Adıyaman közelében.
    Most pedig Nimródról amit tudni kell !
    A Magyar történelem és monda világból csak annyit tud az átlag ember, hogy volt neki két fia: Hunor és Magor, akik a szarvast üldözték.
    Így ír róla a Biblia:
    Kús nemzé Nimródot; ez kezde hatalmassá lenni a földön. Ez hatalmas vadász vala az Úr elõtt, azért mondják: “Hatalmas vadász az Úr elõtt, mint Nimród.”
    Nimród mezopotámiai király a Bibliában. Az õ birodalmának kezdete volt Bábel, Erekh, Akkád, és Kálnéh a Sineár földén. E földrõl ment aztán Assiriába, és építé Ninivét, Rekhoboth városát, és Kaláht. És Reszent Ninivé között és Kaláh között: ez az a nagy város. De õ építtette a Bibliában is szereplõ Bábel tornyát.
    Középkori magyar krónikák – Gesta Hungarorum, Kézai Simon – szerint a magyarok elsõ õse, Enéh feleségétõl született Hunor és Magor, akiktõl származnak a hunok és a magyarok.
    Nimród a Bibliában meglehetõsen homályos körvonalakkal felrajzolt alak, a késõbbiekben azonban, mint Josephus, illetve a Midrást összeállító rabbik szerint számtalan legenda vette körül.
    Nimród Isten által megbízott elsõ király volt a földön. Sõt azzal is megbízta, hogy tengertõl , tengerig “vadássza be” azaz téritse meg a nemzetségeket, ill. vigye el számukra az Isten szavát.
    Igazolásképpen sorakozzon itt a bizonyíték arról, hogy történelmünket ellopták, meghamisították, és most is ezt teszik az ún. szemita Isten és szűzleány gyilkosok!!!

    MAGYAROK A BIBLIÁBAN
    A Bibliában, mind az Ó- mind az Új- szövetségben, meglepően sok magyar névvel, szólás-mondással találkozhat az ember. Ezeket a neveket, idegen írásmódban is fel lehet ismerni, magyarnak. Pl Csilla-Tshilla, Csaba-Shaba.
    A külföldiek azonban, idegen kiejtésükkel eltorzítják a szavakat, így lesz a Csillából Tije (Ehnaton fáraó anyja), Csabából Sába (Sába város királynője)! A következő néhány példa, a Bibliában szereplő magyar hangzású nevekből, csak ízelítő : Csilla ( I.Móz.4,22)
    Árpád (Ésaiás 36,19; Ésaiás 37,13; Jeremiás 49,23; II.Kir.19,13)
    Magóg ( I.Krón.1,59), Nimród ( I.Krón.1,10)
    Béla (I.Krón.7,6; I.Krón.5,8; IV.Móz.26,40; I.Móz.36,32; IV.Móz.26,40;)
    Góg ( I.Krón.5,4), Réka ( I.Krón.4,12)
    Újszövetségből : Piroska (egyes fordításokban Priszka vagy Priscilla, Pál II. levele Timóteushoz 4,19.) Akvilla, ugyan ott, Attila !Bár Szent Pál apostol, vallásilag zsidóból megtért keresztényeknek mondja őket, akiket Rómából űztek el, fajilag szkíták lehettek, hiszen szkíta-magyar nevet viseltek !
    Magyar helynevek az Ó-Szövetségben : Hattusa ( I.Krón.3,22 Hat-tusa=6 –tusa, nem 5 tusa mint a sport), -Szalka (V.Móz.3,10)Magyaro.-on, Szabolcs megye : Máté-Szalka
    -Marót (Mikeás 1,12) Pilismarót, Pest-megye, -Arad ( IV.Móz.21,1; Bírák 1,16) –Erdély
    Hogyan kerülhettek ezek a magyar nevek és település elnevezések a Bibliába?
    Ki foglalta bele a Szentírásba? Nyilván a zsidó papok, akik a Babilon-i fogság alatt (Kr.e.600 körül) kezdték lejegyezni az Ó-Szövetséget. De a zsidók, magyar neveket viseltek volna? Magyarul beszéltek volna, vagy egy magyarral rokon nyelvet? Sokkal inkább elképzelhető az, amit Rózsa Huba Ószöv kutató történész theológus is állít könyvében, a Kezdetkor teremtette Isten-A Biblia-i őstörténet magyarázata címűben, hogy a zsidók, a Babilon-i fogságban, hozzáfértek Babilon-i, sumér iratokhoz, amelyekből másoltak, összeollóztak történeteket átformálva. Természetes, hogy az átvett szövegben, sumér eredeti elemek is maradtak, ezért hasonlíthat kísértetiesen a Biblia-i és Babiloni-sumér teremtés és vízözön mítosz is. A Babilon-i királyok, könyvtárakban gyűjtötték a sumér ékírásos agyagtáblákat, műveltségük a sumér tudományokon alapult. A Babilon-i iskolákban sumér nyelvet oktattak, és a sumér teremtés történetet, az Enuma Elis-t, és a vízözön történetet is magába foglaló Gilgames eposzt tanultták. Így a 70 évig Babilon-i fogságban tartózkodó zsidók, könnyen kapcsolatba kerülhettek az említett művekkel.
    A sumér-magyar rokonságot pedig alátámaszthatja az, hogy a sumér nyelvből Bibliába átkerült szavak, 4-5000 év távolságból, magyarul olvashatóak !
    Az Ószövetség, még rokon népeinket is megemlíti !
    kun- I.Krón.18,8. (III.Béla király idején hazánkba betelepedő rokon nép)
    úz-(úz, besenyő) Jób 1,1; Jeremiás siralmai 4,21
    Mielőtt az Egyiptomból kivándorló zsidók elfoglalták volna a Szentföldet, a kánaánita népek laktak e területen. A Kánaán-i 9 nemzet, egymásnak, és a sumérknek is rokonai voltak. Vallásuk is hasonló volt. A Kánaán-iak, és honfoglaló magyarok vallási szokásaiban, hasonlóság fedezhető fel ! A Kánaán-ba betelepedő zsidók, elítélték a ’pogány vallást’ mégis sok elemet átvettek belőle. Az Ószövetségen nagyon sok olyan rész található, ahol a zsidó próféták, kárhoztatják a kánaán-i pogányságot, és intik a zsidókat, hogy ne utánozzák őket.
    Ezékiel 20,32 : „…leszünk olyanok, mint a pogányok, mint a tartományok nemzetségei, szolgálván fának, és kőnek.”
    Tudnillik, a kánaán-iak,számukra szent fáknál és köveknél áldoztak, ételt, italt. Így tettek a honfoglaló magyarok is, mutatja ezt, Szent.László magyar király 1.törvénykönyvének a 22. Fejezete is. Büntetést szab ki azokra, akik kutak, folyók mellett áldoznak, ajándékot ajánlanak fának, kőnek.
    A magyarokról szóló történeti források feljegyezték, hogy halottaikat nagyon megsiratták, tort ültek, levágott hajfonataikat a sírgödörbe dobták, az elhunyt mellé. Így cselekedtek egykor a kánaán-iak is, az Ószövetség tanúsága szerint. V.Móz.14,1: „…ne vagdaljátok meg magatokat, se szemeitek közt ne csináljatok nagy kopaszságot a halottért.”
    A magyarok, ismerték az emberáldozatot is, és építmények alapozásánál,alkalazták is. E szokás kései változatát ismerhetjük meg, a Déva vára – Kőműves Kelemen balladájából : „Megint tanakodott tizenkét kőmíves, / falat megállítani hogy lesz lehetséges.
    Míg elvégre ilyen gondolatra jöttek, / egymást között szoros egyeszséget tettek,
    kinek felesége legelőbb jő ide, / szép gyengéden fogjuk meg, dobjuk bé a tűzbe,
    keverjük a mészbe gyenge teste hamvát, / azzal állítsuk meg magas Déva várát.”
    A zsidók sem haboztak emberáldozatot hozni, egyes fontos ügyek érdekében.
    Bírák 11,30-31 : „És fogadást tőn Jefte az Úrnak és monda : Ha mindenestől kezembe adod az ammon fiait, akkor valami kijövend az én házamnak ajtaján előmbe, mikor békével visszatérek az ammon fiaitól, legyen az Úré, és megáldozom azt egészen égőáldozatul.” És lánya ment elsőként, Jeftét köszönteni…
    Mindezen példák, bizonyítani látszanak azt, hogy a magyarok kultúrája éppoly régi, ha nem idősebb, mint a zsidóké, s ehez a Biblia a tanú !
    Befejezésképpen álljon itt egy Jézusi mondás, amit a Tamás apokrif evangélium tartalmaz : „Lehetetlen, hogy egy ember két lovat üljön meg és két íjjat feszítsen…”
    ’Kissé’ hasonlít egy magyar közmondásra, nem ?
    „ Egy fenékkel két lovat nem lehet megülni.”
    SZÓ RAGOZÁSHOZ v. szórakozáshoz:
    https://kinoprofi.vip/15429-skif-2018.html
    A film mottója: a korrupt, mocskos és hitszegő “keresztények” és a “tiszta erkölcsű” szkíták közt van némi (sémi!!!…:DDD) különbség!!!

    Szerrel és tettel: Turi Béla és PLS TRND.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.