2018 augusztus 15., szerda
Fotó: Magyar Hírlap

Nagy Ervin: Ami Lovas Istvánról eszembe jutott

Share

Emlékszem, mikor először találkoztunk személyesen. Én 22, te 54 voltál. Én egyetemre jártam, te pedig már legendás újságíróként dolgoztál itthon. Olvastalak, ittam szavaidat. Hallgattalak téged, mikor csak tehettem, mert ugye voltak nehéz idők a mi politikai közösségünkre nézve… Pironkodva megvallom, kicsit próbáltalak utánozni is, mikor először írogattam, de talán ez így volt természetes. Példakép voltál egy egész nemzeti érzelmű generáció szemében. És ami igazán meglepett akkor, hogy először te kérdeztél. A kérdésed pedig az volt, hogy milyenek a húszévesek, mi van az egyetemeken. Mert aggódó és persze kíváncsi voltál, mert érdekelt az utánad jövő generáció gondolkodása.

Pista, ugye hallasz most minket valahol a végtelenben, valahol az angyalok közt, Isten mellett, kezedben ceruzával és klaviatúrával?

Aztán emlékszem, mikor néhány hónap múlva a súlyzóidat mutattad meg. Nehéz volt… mint a szakma és a küldetés, amit választottál. Engem a könyveid ugyan jobban érdekeltek, de láttam, hogy te mindig és mindenben erős akartál lenni – testileg és lelkileg egyaránt.

Harcban edződtél és harcban éltél – a szavak és gondolatok fegyverével, a hazádért, a magyarságért. Ugye, emlékszel még rá, hogy mit mondtál a testi és a lelki erőről a húszéveseknek? Én igen, és adom is tovább.

Később többször voltunk együtt fórumon, előadáson, könyvbemutatón. Én szerényen mögötted a színpadon. Kérdeztelek Németországról, Amerikáról és a számomra akkor még igencsak titokzatos nemzetközi sajtó természetéről. És nem volt sosem olyan, hogy ne segítettél volna megérteni egy-egy fura folyamatot.

Mint egy iránytű nyelve a homályos üveg alatt – mutattad a helyes irányt nekünk!

Köszönöm, köszönjük, hogy velünk voltál! Hallod, ugye? Próbálom egyre csak hangosabban mondani… Nehéz. Most nagyon nehéz.

Mikor később találkoztunk, te mindig és minduntalan feltetted a kérdést, hogy milyenek a fiatalok, mit gondolnak a világról, mennyire restek vagy éppen mennyire érzékenyek a nemzeti értékekre… Mert érdekelt, mert aggódtál a jövő miatt. És mert szeretted volna, hogy az utánad jövő generáció is éljen, haljon Magyarországért és a magyarságért.

Most itt állunk… Nélküled. Az utánad jövő generáció iránytű nélkül maradt. De mondom, és hiszem, hogy hallod Pista azt, hogy jönnek a nemzetben gondolkodó, hazaszerető fiatalok. Nem kell már aggódnod… Hallod, ugye? Sokan vagyunk.

Mikor utoljára beszéltünk – nem oly régen – egy kávé és egy-egy krémes mellett, kérdezted, hogy tanítok-e még, vagy milyen más kapcsolatom van a fiatalabbakkal. Mondtam, hogy a PolgárPortál oldalán egyre több nemzeti érzelmű fiatal bontogatja szárnyait, lehetőséget adok nekik publikálni, segítem őket és kicsit hasonlóan érzem magam, mint te, mikor először találkoztunk. Persze hol voltam én attól a teljesítménytől!

De te, ismét (mint mindig, még akkor is, mikor egy percre futottunk csak össze az EchoTv folyosóján), arra voltál kíváncsi, hogy mit tudok a fiatalok nemzeti irányultságáról. Milyen lesz a jövő?

Jelzem Pista, hogy én egyre bizakodóbb vagyok! Hallasz, ugye?

Most még nehéz nekünk nélküled, de hiszem, hogy valamikor a megrendülés után, méltón tudunk majd rád gondolni, emlékedet ápolni.

Most azzal kezdeném ezt (több nem jön még elő a szomorúság érzetén túl), hogy büszke vagyok rá, hogy ismertelek, hogy tanulhattam tőled, és hogy évekig voltunk egy-egy újság ugyanazon oldalán. Felül a te, alul az én írásom.

Hallasz ugye? A szomorúságon túl dereng már a köszönet és a büszkeség érzete…

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.
Nagy Ervin filozófus-politológus, a Polgár Portál felelős kiadója, állandó szerzője. Közíróként rendszeresen publikál más blogjain (http://nagyervinfilozofus.blogspot.hu/), az Aracs Délvidéki Közéleti Folyóiratban, illetve a Magyar Hírlapban. Megbízott egyetemi előadó, számos felnőttképzéssel foglalkozó iskola tanára. A liberalizmus illúziói (Attraktor, 2014) és az Omladozó téveszmék (Attraktor 2016) című könyvek szerzője.
Share

Esetleg más?

A vádbeli cselekmények az ügyészség szerint háborús bűntettet valósítanak meg. / Fotó: pestisracok.hu

Geib Hajnalka: Néhány szó a Gulág magyarországi áldozatairól – A bűnösök felelősségre vonását célzó törvényjavaslatok

Hogyan lehet megfelelni Tacitus történészekhez intézett gondolatának: sine ira et studio, azaz harag és részrehajlás …

7 hozzászólás

  1. Huszti- Buda Edit

    Bár nem ismertem személyesen, csak e-mail útján … Nem hiszem, hogy én vagyok az egyedüli, aki közölte is Vele, hogy pótolhatatlan… Napi 18 órát dolgozott… Még szombat este elküldtem egy anyagot neki, 3 perccel késōbb megköszönte… Egy video volt, és hozzá viccbōl jó utat kívántam Neki… Az utolsó útjára indult 😥 ✝

  2. Huszti- Buda Edit

    Bár nem ismertem személyesen, csak e-mail útján … Nem hiszem, hogy én vagyok az egyedüli, aki közölte is Vele, hogy pótolhatatlan… Napi 18 órát dolgozott… Még szombat este elküldtem egy anyagot neki, 3 perccel késōbb megköszönte… Egy video volt, és hozzá viccbōl jó utat kívántam Neki… Az utolsó útjára indult 😥 ✝

  3. Volt egy rossz érzésem,amikor nem találtam friss írásokat a Lovas István.hu-n.
    Béke poraira.

  4. Peterdi Péter

    Magasra tette a mércét, követendő példát mutatott. Sokat köszönhetünk neki. Nyugodjék békében.

  5. Tisztelt Nagy úr ez egy nagyon szép megemlékezés volt.

    A karc fm rádión is volt egy nagyon szép megemlékezés ebből szeretnék egy rövid részt idézni.

    “Megosztó volt.Nem mint ember hanem mint publicista .Ahogy minden publicista az .De a puiblicistának nem feladata tesseni.
    Feladata vitatni és gerjeszteni a vitát .Akár saját maga célponttá válása árán is….”

  6. Megszülettünk és elmegyünk . Mert ez a világ rendje . Csak a hiányérzet ne lenne oly’ erős , amikor szeretteink távoznak .! Ma reggel megdöbbentett a gyászhír . Hisz még egy hete oly ‘ kedvesen , mosolyogva reagált dolgokra . /Majd megtudjuk , hogy miért a hirtelen távozása . /
    Valamikor rendszeres olvasója voltam a Magyar Nemzetnek , és elsőnek az Ő cikkét olvastam el .
    Az Echo TV- ben elhangzottakat mindíg másnap néztem meg az interneten . Szerény embernek ismertem Őt , aki csak akkor szólalt meg , ha volt mondanivalója , amire oda kellett figyelni .Hiányozni fog !
    Legyen békés az álma !

  7. Dávid Szaniszla

    Nagyon fogsz hiányozni kedves Pista. Gyanus volt, hogy nem voltál ott a hétfő esti Sajtó Klubon. Megdöbbentem, amikor az ECHO TV-ben kedd reggel bemondták, hogy elmentél. Nem akartam elhinni. Első gondolatom egy fohász volt: “Adj Uram neki örök nyugodalmat!” Eggyel kevesebben vagyunk megint, de ott fent is lehet szavad, kérd Istent, hogy segítse Hazánkat ezekben a nehéz hetekben, hónapokban. Szükségünk van a te szavaidra is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.