2018 február 22., csütörtök
Forrás: nagyvazsonyma.hu

Nagy Ervin: Bálint-napra

Share

A naptárunk és a csillagok ritka csodás együttállása, mikor Hamvazószerda és Szent Bálint napja egybeesik. Persze, sokan ilyenkor is csupán a cuki Valentin-napot tartják fontosnak megünnepelni, egy-egy csokival, vagy egy szál virággal, ami nem feltétlenül baj. Aranyos játék ez a szerelmesek között. De muszáj ilyenkor a Bálint-napról másképp is szólni. Mert Szent Bálint neve, és nekünk magyaroknak Balassi Bálint versei bele vannak varrva kultúránk szövetébe és mélyen vésve a kollektív emlékezetünkbe.

Platón szerint a szerelem nem más, mint egyfajta „szent megszállottság”, egy „mánia”, amelynek végső célja, hogy világra hozza, megszülje a jót és a szépet. Az ógörög filozófus szerint e kettő fogalom elválaszthatatlan egységben létezik csupán. Csak az lehet szép, ami jó; és ami nem jó, az nem is lehet szép – véli Platón.

Manapság nem így gondolkodunk. Minket sokszor hamis trendek, divatok, a tömegek csalóka vélekedései nyomasztanak. Szépek akarunk lenni, mert úgy gondoljuk, hogy az a jó. Valahogy elvált a két fogalom egymástól, és a felszínen látszódó szép megelőzte a mélyben rejtőző jót. Épp ezért a „beautizmus” terjedésének korában érdemes egy kicsit visszatekinteni a múltunkba! Keresgélni a jó után. Talán közelebb is kerülhetünk a jó, a szép és a szerelem megértéséhez; és biztos, hogy kevésbé szoronganánk.

Szent Bálint a szerelmesek, a lelki betegek védőszentje. Talán az utóbbi sem véletlen… Történeti személyként is ismert, bár egyes kutatók szerint több vértanú élettörténetének “összekeveréséről” van szó. A 3. században II. Claudius római császár uralkodása alatt ugyanis három Valentinus nevű keresztény mártírhalálát is feljegyezték. Egy római papot, egy Interamnában kivégzett püspököt, s egy Africa provinciai vértanút találunk a forrásokban. Először I. Gelasius pápa hivatkozik konkrétan a püspökre és rendeli el 496-ban Szent Bálint ünnepét.

A 14. századi feljegyzésekben már megkérdőjelezhetetlenül az ókori Interamna városában mártírhalált halt püspök jelenik meg, akit attól kezdve a jegyesek védőszentjeként tisztelnek. Ő volt az első az egyház történetében, aki egy pogány férfit és egy keresztény nőt esketett össze. Később, egy Kratón nevű ógörög származású filozófus meghívására Rómába érkezett, hogy a tudós beteg fiát meggyógyítsa. Miután a szent, a hit erejével kigyógyította bénultságából a fiút, Kratón, az egész családjával és tanítványaival együtt felvette a kereszténységet. A prefektus ezért börtönbe záratta őket, majd Valentinust hite miatt halálra ítélte. A legenda szerint a börtönben sínylődő püspök, az egyik őr vak lányának visszaadta látását. Végül február 14-én végezték ki, de mielőtt mártírhalált halt, búcsúüzenetet küldött a gyógyult lánynak, amelyet így írt alá: „A te Bálintod.”

Interamna (ma Terni) városában találhatóak máig Szent Bálint ereklyéi. Minden év február 14-én szerelemes párok ezrei zarándokolnak egész Olaszország területéről ide, felajánlva szerelmüket és leendő házasságukat az isteni gondviselésnek.

(De érdemes arról is megemlékeznünk röviden, hogy az ókori római püspök ma az epilepsziások védőszentje is. A Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda (IBE) 1997-ben hirdette meg Szent Bálint napjára az epilepsziások világnapját.)

A második világháború után, az Egyesült Államokból már egy egészen másfajta szellemiségű fogyasztói kultusz áramlott szerteszét a világban, melynek köszönhetően a keresztény értékeket már figyelmen kívül hagyó Valentin-nap (angolul Valentine’s Day) ünnepe került előtérbe, amelyet voltaképp nevezhetünk a virág- és az ajándékkereskedők ünnepének is, a megnövekedő bevételek miatt; a fogyasztói társadalom mellékterméke, amely a kilencvenes évek óta minálunk is nagy divat lett.

Pedig a magyarországi reneszánsz második korszakának költőfejedelmét is Bálintnak hívták, így érdemes róla is megemlékezni ilyenkor. Szerelmes, vitézi és „Istenes” versei a magyar nyelvű irodalom első klasszikus alkotásai. Máig nagy hatással vannak kultúránkra.

Versei egykor a magyar irodalmi nyelv megszületését; ma, amerikanizálódó világunkban, anyanyelvünk védelmének igényét jelképezik. „Nyelvében él a nemzet”. Épp ezért anyanyelvünk védelme egyenlő nemzetünk, illetve kultúránk megőrzésével.

Így ha a szerelmünk megajándékozását is választjuk e napon, tegyük ezt esetleg stílszerűen Balassi soraival:

„Ez világ sem kell már nékem
Nálad nélkül, szép szerelmem,
Ki állasz most énmellettem,
Egészséggel, édes lelkem!

Én bús szívem vidámsága,
Lelkem édes kívánsága,
Te vagy minden boldogsága,
Véled Isten áldomása. ”

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.
Nagy Ervin filozófus-politológus, a Polgár Portál felelős kiadója, állandó szerzője. Közíróként rendszeresen publikál más blogjain (http://nagyervinfilozofus.blogspot.hu/), az Aracs Délvidéki Közéleti Folyóiratban, illetve a Magyar Hírlapban. Megbízott egyetemi előadó, számos felnőttképzéssel foglalkozó iskola tanára. A liberalizmus illúziói (Attraktor, 2014) és az Omladozó téveszmék (Attraktor 2016) című könyvek szerzője.
Share

Esetleg más?

Zászlóvivők kerestetnek az 1848 méter hosszú Nemzet Zászlójához!

A MAGYAR ZÁSZLÓ ÉS CÍMER NAPJA alkalmából 2018. március 16-án egy 1848 méteres magyar zászló …

Egy hozzászólás van

  1. Dékány Ilona

    Kedves Ervin ! A “szent megszállottság — mánia ” egész jó dolog . Állítom én vén fejjel .
    Különösen jó lehet azoknak , akik együtt élik meg a “végét” ősz fejjel .
    DE: Ha ez nem így történik , akkor is van mire emlékeznie az elhagyónak —vagy elhagyottnak .

    EZÉRT MÁR MEGÉRI MÁNIÁS LENNI —-IDŐBEN ! BOLDOG BÁLINT NAPOT KÍVÁNOK !

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.