2020 december 6., vasárnap
Budapest, 1919. november 16. Horthy Miklós kormányzó bevonul Budapestre. MTI Fotó / Reprodukció

Nem sokkal élte túl az ’56-os forradalom bukását Horthy Miklós

Share

Hatvan éve, 1957. február 9-én halt meg Horthy Miklós, a két világháború közötti Magyarország kormányzója. A politikust – akinek személyi és történelmi megítélése máig ellentmondásos – a portugáliai Estorilban érte az 1956-os forradalom kitörésének híre. A szabadságharc bukása után apátiába zuhant, azt csak néhány hónappal érte túl.

Horthy István nemesi család sarjaként látta meg a napvilágot 1868. június 18-án, Kenderesen. Gimnáziumi tanulmányait Sopronban végezte német nyelven, majd 1882-től a fiumei tengerészeti akadémia növendéke lett. A fiatal tiszt gyorsan haladt fölfelé a ranglétrán, 1909-től már az általa igen tisztelt Ferenc József szárnysegédje volt.

Novara, Otrantó

Sorhajókapitányi rendfokozatban kinevezték a Habsburg csatahajó parancsnokává az első világháború kitörésekor, majd a flotta legkorszerűbb hajóját, a Novarát irányította.

1917-ben, az otrantói ütközetben – áttörve a tengeri zárat –,komoly sebesüléseket szenvedett. Ehhez a momentumhoz kötődik “az otrantói hős” képe. Az 1918-as háborús vereséget már ellentengernagyként, a flotta parancsnokaként érte meg.

Elismerte a fehérterror bűntetteit

A szegedi ellenforradalmi kormány nemzeti hadseregének fővezére lett a tanácsköztársaság idején, majd a kormány lemondása után Siófokon rendezte be főhadiszállását, önálló katonai igazgatást vezetve be a Dunántúlon. A “fehérterrort” nem támogatta – de nem is tett ellene semmit.

Ezzel kapcsolatban emlékirataiban úgy ír: elismeri a bűntettek tényét, de nem vonja kétségbe létjogosultságukat.

Horthy Miklós, fehér lovon

A román megszállás után, 1919. november 16-án fehér lovon vonult be a fővárosba. A mögötte álló haderő és az antant nyomására a nemzetgyűlés 1920. február 27-én bevezette a kormányzó intézményét, március 1-jén pedig megválasztották a tisztségre Horthyt – ezzel létrejött a király nélküli királyság.

Budapest, 1919. november 16. Horthy Miklós kormányzó bevonul Budapestre. MTI Fotó / Reprodukció

IV. Károly, miután lemondott a trónról, 1921-ben kétszer is megkísérelte a visszatérést, ám Horthy – jóllehet hűséget esküdött neki – a kisantant fenyegetései miatt nem volt hajlandó átadni a hatalmat.

Bethlent nevezte ki kormányfőnek

A nemzetgyűlés a második királypuccs után, 1921. november 6-án kimondta a Habsburgok trónfosztását, ezzel Horthy helyzete végleg megszilárdult, megkezdődhetett az igazi konszolidáció. Horthy kinevezte Bethlen Istvánt a kormányfői tisztségbe.

A nagy gazdasági világválság megroppantotta Magyarországot is, Bethlen 1931-ben távozni kényszerült, őt Károlyi Gyula, majd 1932-ben a feltétlen Mussolini-barát, a náci Németország felé nyitó Gömbös Gyula követte.

Trianon, Trianon és Trianon

A harmincas években – habár Horthy el akarta kerülni – felerősödtek a szélsőségesek, a politikai rendszer pedig a parlamentarizmus keretei ellenére is egyre inkább jobbra tolódott.

Szatmárnémeti, 1940. szeptember 6. Horthy Miklós kormányzó megtekinti a bevonuló katonák díszfelvonulását. MTI Fotó: Reprodukció

Az egymást követő kormányok a trianoni határok revíziójának teljesülését a német és az olasz tengelytől remélték. Átmeneti sikerrel, hiszen a bécsi döntések nyomán jelentős területek kerültek vissza.

Nem voltak jóban Hitlerrel

Horthy többször járt Németországban, de Hitlert nem szívelte – az érzés kölcsönös volt.

A második világháború kitörése után Magyarország a fegyveres semlegesség politikáját követte, de miután a revíziót is szem előtt tartották, a mozgástér egyre szűkült. 1941 tavaszán a fegyveres konfliktus vállalása már nem volt elkerülhető, júniusban belépett az ország a háborúba, és a szovjet frontra küldte a tragikus sorsú magyar 2. hadsereget.

Egyik fia meghalt, a másikat elrabolták

A hadseregben szolgált a kormányzó fia, Horthy István kormányzó-helyettes is, aki 1942 nyarán repülőgépével – máig hivatalosan nem tisztázott körülmények között – meghalt.

Budapest, 1930-as évek. Horthy István kormányzó-helyettes, repülő főhadnagy egyenruhában. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen. MTI Fotó: Reprodukció

A németek a kormányzót Klessheimbe hívták tárgyalni, hogy ne tudja megakadályozni az ország 1944. március 19-i német megszállását.

Budapest, 1938. augusztus 20. Horthy Miklós kormányzó Németországba utazik a Keleti pályaudvarról, ahol Miklós fiával beszélget a peronon. A vagon ajtajánál áll a kormányzó felesége.
MTI Fotó: Bojár Sándor

A nyár folyamán leállította a vidéki zsidók deportálását. Támogatta az 1944. októberi elvetélt kiugrási kísérletet, de miután a Gestapo elrabolta Miklós fiát, október 16-án aláírta lemondását, és átadta a hatalmat a nyilas “nemzetvezető” Szálasi Ferencnek.

Amerikai fogság

Másnap családjával együtt a bajorországi Weilheimbe internálták. 1945 májusában amerikai fogságba került, s még az is felmerült, hogy háborús bűnösként bíróság elé állítják – ez teljesen megdöbbentette.

„Megvárta”, míg az oroszok elmennek

Később családjával a Lisszabonhoz közeli Estorilban telepedett le, itt írta meg emlékiratait.

Az ’56-os forradalom új reménnyel töltötte el, ám a szabadságharc eltiprása megviselte, apátiába esett.

Horthy Miklós portréja az egykori kormányzó magyarországi újratemetésének 20. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Kenderesen, a Horthy-ligetben, 2013. szeptember 1-jén.
MTI Fotó: Bugány János

Néhány hónappal később, 1957. február 9-én halt meg, végakaratához hűen hamvait csak a szovjet csapatok Magyarországról való kivonulása után, 1993-ban hozták haza s temették újra Kenderesen. Ma is ott nyugszik.

Forrás: hirado.hu / MTI

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Kutatók Éjszakája, 2019

Idén, rendhagyó módon, a Kutatók Éjszakáján egy intézmény 3 helyszínét kerestük fel: az Óbudai Egyetem …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.