2020 augusztus 4., kedd
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke felszólal a Rákóczi Szövetség és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet közös, A felvidéki magyar oktatás című konferenciáján a fővárosi Magyarság Házában (MTI-Fotó: Koszticsák Szilárd)

Németh Zsolt: nincs jó magyar-szlovák viszony felvidéki magyar iskolák nélkül

Share

Nem lehetséges a jó viszony Magyarország és Szlovákia között a felvidéki magyar iskolák fennmaradása nélkül – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke csütörtökön A felvidéki magyar oktatás című konferencián.

 

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke felszólal a Rákóczi Szövetség és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet közös, A felvidéki magyar oktatás című konferenciáján a fővárosi Magyarság Házában (MTI-Fotó: Koszticsák Szilárd)

 

A Rákóczi Szövetség és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által rendezett budapesti tanácskozáson Németh Zsolt kiemelte: bár a magyar-szlovák kapcsolatok jelenleg történelmi összehasonlításban valóban nagyon jók, “sok üröm” is vegyül ebbe, a kisebbségi jogi szabályozás szempontjából ugyanis továbbra is Szlovákia az a szomszédos ország, ahol a legkedvezőtlenebb a magyarok jogi helyzete.

 

Magyarország azt várja el, hogy a nemzetközi egyezmények és a jószomszédi kapcsolatok szellemében Szlovákia tartsa be a magyar-szlovák alapszerződésben vállaltakat, vagyis a magyarok identitásának védelmét, és a magyar iskolák megőrzésére és megerősítésére törekedjen a felszámolásuk helyett – hangoztatta a politikus.

 

Németh Zsolt szerint a felvidéki iskolabezárás jelenleg az egyik legjelentősebb veszély, amely a határon túli magyar közösségeket érinti. Persze “a migráns kisebbségek árnyékában” ez ma nem hír, de a mostani konferencia célja, hogy hírré tegyék ez az ügyet – közölte.

 

Véleménye szerint a szlovák oktatási reformmal “újból jót lendítenének” a szlovák nacionalisták a felvidéki magyarság asszimilációján, és éppen ezt akarják. Az asszimilációt tekintve Szlovákia a “legeredményesebb” szomszédsági összehasonlításban – mondta.

 

A képviselő hangsúlyozta: a szlovák kormány nem zárhat be magyar iskolát a magyar közösség akarata ellenére. E cél elérése szempontjából is fontos a Magyar Közösség Pártjának (MKP) bekerülése a pozsonyi parlamentbe, hiszen ez a párt politikai témává teszi a küzdelmet a magyar iskolák bezárása ellen. Ugyancsak lényeges feladat a magyar oktatást felvállaló civil mozgalmak bátorítása – magyarázta.

 

Németh Zsolt hangsúlyozta: az elmúlt években stabilizálódott, sőt nőtt a magyar iskolákba beiratkozott felvidéki gyerekek száma, mivel egyre többen ismerik fel, hogy a több nyelv és kultúra ismerete többlettudást jelent, és ez a közösségként fennmaradás záloga is.

 

Berényi József, az MKP elnöke kiemelte: az utóbbi években úgy érezték, hogy kevesebb figyelem jut a felvidéki magyarokra, a visegrádi együttműködés, a magyar-szlovák kapcsolatok mindent felülírnak. Olyan oktatási törvény született a pozsonyi parlamentben, amelyet el kell törölni, nem szabad egyezkedni a hatalommal – vélekedett.

 

Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)

 

Emlékeztetett: nem új dolog a magyar iskolák elleni küzdelem Szlovákiában. A pozsonyi törvényhozásban mindeközben nincs magyar érdekképviselet, és ezen változtatni kell, hiszen 1920 óta most először úgy néz ki, hogy nem tudják megvédeni az iskolákat, ha a törvény nem változik – mutatott rá. Hozzátette: nagy összefogásra van szükség, és ebben az MKP “csak egy eszköz”, hogy újra megállítsák az asszimilációs nyomást.

 

Berényi József közölte: felajánlotta az együttes indulást a választásokon a Most-Híd pártnak, és nem az MKP-n múlt, hogy nem valósult meg.

 

Czunyiné: Meg kell őrizni a magyar iskolákat a Felvidéken!

 

A magyar iskolák megtartásának fontosságát hangsúlyozta a Felvidéken a köznevelési államtitkár a témában csütörtökön a fővárosban rendezett tanácskozáson.

 

Czunyiné Bertalan Judit a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Rákóczi Szövetség konferenciáján felidézte a magyar iskolarendszer több mint ezeréves múltját, és azt mondta: a magyar iskola mindig a nemzet bölcsője is egyúttal. Az iskola a nemzetmentés helye is a Kárpát-medencében – fogalmazta meg az államtitkár, hozzátéve: az oktatás nem csupán szakmapolitikai, hanem nemzetstratégiai kérdés. Az iskola nemzeti ügy, minden magyar felelős minden magyarért – összegzett az államtitkár, aki azt kérte: az iskola ügy legyen olyan közös ügy, ami mellé odaállnak.

 

A magyaroknak nem róhatja fel senki, ha a magyar gyerekek a legfontosabbak nekik, és ez igaz az anyaországon belül és a kívül is – mutatott rá, és az egyetlen lehetséges útként a magyar nyelv megtartását említette. Sajnos bizonyos szórványterületeken ebben nem állnak jól, és közel száz iskolában veszélyben van a magyar nyelvű oktatás az alacsony gyermeklétszám miatt – hívta fel a figyelmet. Fontosnak nevezte a beiratkozási ösztöndíjakat, emellett képessé kell tenni az iskolákat arra is, hogy biztosítsák: nem kerül versenyhátrányba a gyermek, ha oda íratják. Kitért arra is: egy erős identitású közösség könnyebben vészel át gazdaságilag nehezebb időszakot is.

 

Grezsa István miniszteri biztos az alkotmányt idézte, amely rögzíti: kötelezettséget vállalnak minden magyarért. A szlovákiai magyar oktatás esetleges negatív változásai katasztrofális eredménnyel járhatnak – figyelmeztetett, és arra is kitért: a minőség javítása elengedhetetlen. Az is kulcskérdés, hogy magyar etnikai pártként a Magyar Közösség Pártja ott legyen a szlovák törvényhozásban – tette hozzá.

 

Felemlítette még, hogy 258 alapiskolában mintegy 29 ezer diák tanul, s idén 3575 elsős gyermek kezdte tanulmányait magyar iskolában. A magyar államnak minden segítséget meg kell adnia, akár iskolabusz, akár iskolaépítés formájában – jelentette ki a miniszteri biztos.

 

Bárdos Gyula, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok) elnöke (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)

 

Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke azt mondta: a magyar-magyar párbeszédre nagyon nagy szükség van. Kiemelte: nem csupán szakmai kérdésről van szó, hanem a felvidéki magyarság megmaradása tét. Az utolsó két népszámlálás adatai riasztóak, ha nem fognak össze, ha máshol nem, az oktatásban, beláthatatlan következményekkel kell számolni – mutatott rá. Kijelentette: aki komolyan gondolja, minden magyar felelős minden magyarért, és hogy az utolsó órában vannak, az részt vesz az összefogásban.

 

Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke kiemelte: a magyarság jövője elsősorban attól függ, sikerül-e a magyar oktatást megtartani és megerősíteni. A szülőket arról szeretnék meggyőzni, hogy gyermekük jövőjét akkor szolgálják a leginkább, ha magyar iskolába íratják őket. Az is fontos, hogy a magyar iskolába járó diákok tanulmányaik során folyamatosan élvezzék az anyaország segítségét, támogatását – fejtette ki az elnök.

 

A Rákóczi Szövetség legfontosabb célja, hogy a magyar iskola melletti döntésre bírják a szülőket, ennek egyik fő eszköze a beiratkozási program, amelyet igyekeznek folyamatosan bővíteni és ma már nem csak a Felvidéken biztosítják, hanem Erdély bizonyos részeire és Kárpátaljára is kiterjesztették – mutatott rá Halzl József, aki jelezte: idén 250 önkormányzat csatlakozott a programhoz, és igyekeznek minél több civil szervezetet is mozgósítani.

 

Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)

 

Kántor Zoltán a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója rámutatott: az oktatáspolitika területe a politikai kérdésektől nem választható el, együtt kell kezelni. Szavai szerint összehangolt politikára van szükség a magyar iskolák, magyar hallgatók megtartásához, ugyanakkor az autonómia számos eleme megvalósítható, különösen az oktatás területén.

 

MTI / hirado.hu

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Szilágyi Péter: a külhoni magyar oktatásnak szívüggyé kell válnia

A külhoni magyar oktatás megmaradása mindenekfelett azon múlik, hogy igazán szívüggyé tud-e válni – jelentette …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.