2018 június 25., hétfő
Nógrádi György - Fotó: Polgárportál

Nógrádi György: Az európai emberek már nem akarnak több migránst (riport)

Share

Az Európaba tartó illegális és tömeges bevándorlási hullám megfékezésében Orbán Viktornak, kormányának és Magyarországnak meghatározó, sőt történelmi szerepe és érdeme volt, illetve lehet a jövőben is – mondta el ‘Sigmond Bertalan, a Polgárok Háza kulturális munkatársa köszöntőjében. Épp ezért a Polgárok Házában, március hónapban négy előadás is megrendezésre kerül a téma jeles szakértőivel. Elsőként Nógrádi György szólt a jelenleg legnagyobb veszélyekkel járó globális kihívásról.

  • Mezőhegyi Gyula riportja

A világnak jelenleg három komoly globális “játékosa” van – kezdte Nógrádi tanár úr az előadását – USA, Kína és Oroszország. Európa viszont már nagyon régóta nem tartozik ezek közé. Jelezte, hogy jelenleg három nagy globális válságot lát Európában. A migráció kérdését, Nagy-Albánia potenciális létrejöttét – amit 10-15 éven belül esélyesnek is lát- valamint azt, hogy bármelyik pillanatban megindulhat Európa irányába több millió fehér keresztény ukrán, akik gazdasági migránsok lesznek.

A három globális játékos közül a leginkább meghatározó az Egyesült Államok. Ezzel kapcsolatban három dolgot tartott megjegyezni Nógrádi György. Az egyik, hogy helye és szerepe a világban évről-évre csökken. A másik, hogy egy generáció múlva az USA-ban “fehér kisebbség” lesz, ennek politikai hatásai pedig egyelőre beláthatatlanok. A harmadik fontos kérdéskör, hogy melyek voltak az elmúlt években Amerika legfontosabb külpolitikai súlypontjai. Az Obama adminisztráció alatt ugyanis a külpolitika főként egyetlen térségre koncentrált, ez pedig Kína volt, Európa csak az orosz-ukrán konfliktus miatt volt érdekes. Nógrádi György megjegyezte, hogy jelenleg az Ukrajna nyugati részén lévő ukrán erőket nyugati fegyverekkel erősítik meg. Modern amerikai technológiát kapnak, amivel nincs is gond, de ha ezt áttolják Ukrajna keleti részére, és ez esetleg orosz áldozatot is követel majd, akkor az orosz hadsereg számára nem lesz más lehetőség, mint a közbeavatkozás. Ebből pedig egy súlyos nemzetközi válság is kialakulhat, amit az oroszok jelenleg el akarnak kerülni. Ugyanis tökéletesen látják azt, hogy a 21. század második felében a világpolitika súlypontja Ázsiába tolódik át.

Továbbra is fontos külpolitikai súlypont Amerika számára a Közel-Kelet, Izrael és az őt körbevevő országok helyzete. Ahhoz, hogy a térségben béke legyen, Nógrádi György szerint négy dolognak kell teljesülnie. Jeruzsálem sorsában való megállapodásnak, valamint megegyezésnek a határok, az ivóvízelosztás és a menekültek visszatelepítésének kérdésében, de ezen feltételrendszerek kialakítása még el sem kezdődött.

A második és egyben talán a legfontosabb globális játékos: Kína, ahol komoly politikai változást okozhat, ha a parlament elfogadja azt a módosítást, melynek értelmében az államfő és az államfő-helyettes bármeddig hivatalban maradhat. (Eddig összesen kettő ciklust maradhattak – szerk.)

A Kínai politikában vannak állandó elemek. Ilyen például a határok rendezetlenségének ténye. Például Kína, míg a jelenlegi szárazföldi határait India kivételével elfogadja, addig a tengeri határait nem. A mai napig több, a térségben lévő kisebb sziget esetében nincs tisztázva, hogy azok melyik országhoz tartoznak. Ezen kívül az ország szeretné, ha Japánon és Indián át ki tudna jutni a tengerekre. Természetesen nem katonai erővel akar átjutni, de igényt tart bázisokra Japánon és Indián túl is. Erre jó példa a Seychelle-szigetek, hol polgárháborús helyzet van. Jelenleg is harcolnak egymással a kormánypárti és az ellenzéki erők. A kormánypárti erőket India, az ellenzéket Kína támogatja. Kína tehát megpróbál terjeszkedni. Emellett fontos azt is megjegyezni, hogy a világ valutatartalékainak egyharmada szintén Kínai kézben van. A jüan, a kínai nemzeti pénz gőzerővel tőr felfelé. Mivel ekkora az ország valutatartaléka, komoly törekvés van annak irányába, hogy a jüan lehessen az új világpénz. A külkapcsolatokat összegezve Kína „főellensége” a XX. században Japán volt, ma az USA, de történelmileg Oroszország. Ezért Szibéria birtoklásának kérdése is egy nagyon kényes téma. Az ott élő lakosság 40%-a ugyanis már kínai, és csak a pillanatot várják, visszaszerezzék Szibériát.

Nógrádi György – Fotó: Polgárportál

A harmadik globális játékos messze elmaradva az első kettőtől, Oroszország. Az oroszoknak két erejük van. Az egyik a kőolaj és a földgáz, a másik pedig az orosz hadsereg. Putyin népszerűsége jelenleg 80% felett van. Főként azóta ilyen népszerű, mióta anektálta a Krím-félszigetet.

Ugyan kevésbé jelentős szereplő mint az eddig említettek, de a migráció kérdését tekintve kulcsfontosságú és megkerülhetetlen Németország. 2015 volt a migráns válság legsúlyosabb éve, amikor tömegek jöttek be Európába. A willkommenskultur-nak köszönhetően rövid időn belül kilencszer többen mondták magukat aleppóinak, mint ahányan összesen élnek Aleppoban. 2015-től kezdve minden évben négyszer annyi migráns jött be Németországba, mint az azt megelőző években. Pontosan azóta sem tudni, hogy összesen hány migráns került be az országba.

Mindenesetre árulkodó adat, hogy A CDU-CSU-SPD 177 oldalas koalíciós dokumentumában feketén-fehéren benne van, hogy évi közel 300.000 pótlólagos munkaerő kell ahhoz, hogy a német gazdaság működni tudjon. Ezt a döntően harmadik világból érkező bevándorlókból szerették volna pótolni. Viszont ugyancsak beszédes, hogy a beérkezett migránsok nem tudtak integrálódni a német munkaerőpiacba.

Nógrádi György megjegyezte „Nem minden migráns terrorista, de a migránsokkal együtt bejöttek a terroristák is”.Jelenleg 1100-ra becsülik a Németországban tartózkodó terroristák számát.

És ha már a migráció kapcsán szó esett a fontosabb szereplőkről, végezetül a „főszereplő” is terítékre került. Nógrádi hangsúlyozta, hogy az Iszlám Állam komoly veszélyt jelent, ugyanis kalifátus akar létrehozni Marokkótól Indonéziáig. Emellett fontos célja, hogy a világ minden terrorszervezetét maga alá gyűrje, és az is, hogy a világ minden országában legyenek olyan alvó sejtjei, amelyek parancsra robbantanak. Ebben a helyzetben pedig felértékelődik az éppen a rohamos léptekben iszlamizálódó Törökország szerepe. Érdekesen próbálják kihasználni azt a geopolitikai előnyt, amivel most sakkban tudják tartani Európát. Nógrádi hangsúlyozta, hogy a törökök ugyan döntően zárják a balkáni útvonalat, de a menekültek közül gyakorlatilag a fogyatékosokat küldik tovább Svédországba, az analfabétákat pedig Luxemburga. Viccesen megjegyezte, hogy Luxemburgban, ahol még a „hülye” is három nyelven beszél, ott egy analfabéta bizonyára aranyat ér majd , hihetetlen érték lesz.

Végezetül megjegyezte, hogy az EU államaiban a többség nem akar több migránst, mert szinte sehol nem tudnak integrálódni. Párhuzamos társadalmak alakultak ki. Németországban korábban egy muszlim és egy keresztény gond nélkül összeházasodott. Ma már körülbelül ezer muszlim férfiból egy hajlandó elvenni egy keresztény nőt. A legfontosabb pedig, hogy Merkel végre elismerte, a 16 német tartományból 15-ben no-go zónák vannak. Ahova a rendőrség a tűzoltóság és a katasztrófavédelem sem mer már bemenni. Tehát változik a német politika is. Európa pedig fokozatosan jobbra tolódik. Elég csak megnézni az olasz vagy az osztrák választásokat. A magyar választási kampányba nem szeretett volna belemenni, ugyanakkor a fentiek fényében egyértelműen hangsúlyozta, hogy számára április 8-nak egyetlen egy üzenete van: Bejönnek-e a migránsok Magyarországra? Igen vagy nem.

A szerző politológus

Mezőhegyi Gyula

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Dr. Zsebők Csaba: Vörös diktatúrák a Kárpátok alatt – 38. rész – Tízezernyi 56-os új otthona Franciaországban

Az oroszországi bolsevik hatalomátvétel 100. évfordulóján górcső alá vesszük, milyen hatást gyakorolt a kommunizmus az …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.