2017 június 24., szombat
Orbán Viktor miniszterelnök az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulója alkalmából rendezett állami ünnepségen a Magyar Nemzeti Múzeum előtt 2017. március 15-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Orbán: Brüsszelt meg kell állítani!

Share

Brüsszelt meg kell állítani, és a kormányzati felelősséget továbbra is a nemzeti erők kezében kell tartani – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumnál rendezett március 15-i díszünnepségen.

“Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít sem a magyar nemzet múltja, sem a magyar jövő. De nekünk számít. Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít az európai emberek biztonsága. De nekünk számít. Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít, hogy megmaradunk-e magyarnak. De nekünk számít” – fogalmazott a kormányfő. Ez a mostani európai lázadás tétje. Függetlenségünk és nemzeti önállóságunk védelmében az előttünk álló csatákat bátran meg kell vívnunk, Brüsszelt meg kell állítanunk, határainkat meg kell védenünk – emelte ki.

Orbán Viktor kitért arra is: a betelepítést meg kell akadályozni, a külföldi pénzből kitartott hálózatot átláthatóvá kell tenni, az adók, a bérek és a rezsi szabályozásának jogát pedig itthon kell tartani. Ebben csak magunkra számíthatunk, ezért a kormányzati felelősséget továbbra is a nemzeti erők kezében kell tartani – jelentette ki a miniszterelnök. Kiemelte azt is: minden nemzet csak olyan módon lehet boldog, ahogy azt a természete megszabja. A magyarok a boldog élethez csak úgy juthatnak el , ha a szabadság és a függetlenség útját követik – mondta Orbán Viktor.  “Nekünk szabadság és függetlenség nélkül nem igazi otthon a haza. És a mi magyar fajtánk nem lehet boldog olyan hazában, amely nem az otthonunk” – fogalmazott.

Arról is beszélt, hogy a nemzet nemcsak közös nyelvet, kultúrát és múltat jelent, hanem azoknak a pillanatoknak az összességét is, amikor a történelem próbatételei egybekovácsolják a szíveket. “Ezért váltunk újra erős nemzetté az elmúlt években”: egybekovácsolta ugyanis a szíveket a nemzeti és keresztény alkotmányért vívott harc, az adósrabszolgaság elleni lázadás, a gazdasági függetlenségért folytatott küzdelem, valamint az is, hogy “lefogtuk a kapukat belülről nyitogatni akaró brüsszeli kezeket” – sorolta a kormányfő. “Saját lábunkon állunk, a saját kenyerünket esszük, nem vagyunk szolgái se magyar, se idegen hatalmasságoknak. Munkát adtunk emberek százezreinek, a családokat megerősítettük, átléptük osztály, származás, életkor, vallás és politikai hitek határait, és valódi nemzeti egységet teremtettünk”, az “álszentek szövetségének” fenyegetése ellenére – mondta. Hangsúlyozta azonban, hogy nincs olyan egység, amelynek fenntartásáért ne kellene nap mint nap megdolgozni, nincs olyan eredmény, amely megvédené önmagát.     “Nekünk kell azokat megvédenünk” – jelentette ki a kormányfő.

Azt is mondta, hogy soha sincs kész ország, soha semmit nem adnak ingyen, és a versenytársak nem adnak át jószántukból semmit, sem helyet, sem lehetőséget, sem munkát, sem hasznot, sem jólétet. A végre valahára megteremtett egységet nekünk kell működtetni, és minden nap tovább- és újraépíteni – fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök a díszünnepségen arról is szólt: 2061 évvel ezelőtt ezen a napon egy merénylet rázta meg az ókori Rómát, 1848 tavaszán forradalmak törtek ki, és most is a lázadás állapotában vannak Európa népei.  “Jelek, amelyek mindig ugyanazt üzenik: baj van a birodalomban” – jegyezte meg.

Az elmúlt évben a nemzetek újra fellázadtak “a brüsszeli bürokraták, a liberális világmédia és a feneketlen bendőjű nemzetközi tőke álszent szövetsége” ellen. Először az angolok, aztán az amerikaiak – mondta, hozzátéve: ebben az évben jön a folytatás.

A kormányfő szerint ma ismét ’48-as szelek fújnak Európában, és ma még lehetőség van arra, hogy a lázadás felszabadító energiáit “alkotmányos kereteken belül tartsuk, és az európai birodalmat mélyen, de békésen és rendezetten alakítsuk át”. Mindenekelőtt Brüsszelben le kell dobni “az álszentség maskaráit”, egyenes beszédre és a jövő nyílt megvitatására van szükség, “a szép elvek mögé bújtatott machinációknak véget kell vetni” – szorgalmazta. Szavai szerint “lehet még a magyarból valami, ha megértjük a 12 pont velejét, amely így hangzik: Legyen béke, szabadság és egyetértés. Igen ám, de mit kezdjünk azokkal, akik nem békét, hanem békétlenséget, nem egyetértést, hanem megosztottságot akarnak? (…) Akiknek egyetlen örömük, mint ma is, ha mások örömét elronthatják. Könnyű lenne tréfát űzni belőlük, mondhatnánk, bolond lukból bolond szél fúj. De ne tegyük, mert az erő, a sokaság kötelez” – mondta.

Orbán Viktor úgy értékelte: “nekünk nem a pártocskák lökdösődésében, hanem a nemzetépítés horizontján kell helyt állnunk”. A magyar nemzet horizontjáról nézve két út közül választhatunk: választhatjuk azt, amely a nemzeti nagyság tágas kapujához, és azt is, amelyik a gyűlölködés lehúzó ingoványába vezet. Az idő igaz, és eldönti, ami nem az – fogalmazott.

A 169 évvel ezelőtti forradalmat méltatva Orbán Viktor azt mondta: 1848 fontossága nemcsak abban áll, hogy megtörtént, hanem, hogy azóta is történik. 1848 belső mércénkké és erkölcsi iránytűnkké vált – mutatott rá a miniszterelnök. “A ’48-as mérce és iránytű megmondja ma is, ki mennyit ér a haza mérlegén. Ki a hű, a hazafi, az odaadó, ki a bátor” – fogalmazott a kormányfő, kiemelve: megmutatja, mi a nagyság. Hozzátette: megmutatja azt is, mi a kisszerűség, az álnokság és az álomgyilkosság, mi az országépítés, és mi az országrombolás.

1848 mércéje meghatározza mindannyiunk személyes helyét a nemzet soraiban. És 1848 meghatározza nemzetünk helyét is a nemzetek soraiban – mondta a kormányfő, aki hozzátette: erre a bennünket megillető helyre büszkék lehetünk. Orbán Viktor szerint 1848 nem áll magányos szigetként a magyar történelem folyamában.

1848 kapocsként fogja össze Rákóczi szabadságharcát és 1956 októberét – jelentette ki a miniszterelnök. “Mi itt, a Kárpát-medencében, kultúrák, birodalmak, civilizációk ütközőzónájában a lehető legnagyobb diadallal büszkélkedhetünk. A háborút, a haza megmaradásáért és a nemzet fennmaradásáért vívott háborút végül mindig megnyertük. (…) Mindenki akarata ellenére itt vagyunk” – fogalmazott a kormányfő. Szavai szerint “a mi családi szelfink egy győztes nemzetet mutat. Bennünket nem győztek le, igaz, sok fontos csatát elvesztettünk”. De akik csatát és hadjáratokat nyertek a magyarok ellen, a háborút végül elvesztették: a tatároknak nyomuk veszett, az ottomán porta elenyészett, a Habsburg Birodalom köddé vált, a szovjet kolosszus pedig egyszerűen kimúlt – fejtette ki, feltéve a kérdést: “hatalmas birodalmak, hol a ti fullánkotok”?” Szerinte március 15. a cáfolhatatlan bizonyíték, hogy mi voltunk, vagyunk és leszünk, “ez a mi diadalunk”.

Orbán Viktor, aki köszöntötte az ünnepre Lengyelországból érkezetteket is, úgy fogalmazott: “fontos nekünk, hogy mint ’48-ban, ma is itt vannak velünk”. Azt is mondta: minden nemzet úgy ünnepel, ahogyan jelleme adja, van, aki fesztivált rendez, és van, aki partit ad. Hozzátette: “a mi tavaszköszöntő magyar ünnepünket körüllengi valami derűs komolyság”.

Végül arról beszélt, hogy a magyar nemzet erősödik, emelkedik, és ki fogja érdemelni a tehetsége és szorgalma alapján őt megillető elismerést az európai nemzetek közösségében. A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! – zárta ünnepi beszédét a kormányfő.

 

MTI

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

A Keleti-pályaudvar aluljárója. / Forrás: index.hu

Tízből közel kilenc magyar ellenzi a kvótát

A magyarok 87 százaléka ellenzi a bevándorlási kvótákat, az elképzelést mindössze a teljes felnőtt népesség …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.