2019 április 18., csütörtök
Migránsok által feltört tanya a Vajdaságban - Fotó: hirado.hu

Összefogtak a vajdasági gazdák a bevándorlók miatt

Share

Miközben egyre kritikusabb a helyzet Boszniában, most már a szerb-magyar határon is érződik az újabb balkáni bevándorlóhullám. A vajdasági településeken nemcsak letapossák, megdézsmálják a termést, de van, ahol arra panaszkodnak, hogy zaklatják is a helyieket. Ezért összeálltak a helyi gazdák, akik kutyákkal próbálják elijeszteni a bevándorlókat – közölte az M1 Híradója.

Szanaszét hagyott edények, felhalmozott ruhák és rengeteg szemét – ezek jelzik a vajdasági Hajdújárás határában a migránsok jelenlétét. Innen alig néhány kilométerre van a magyar határ, ezért a bevándorlók sokszor itt gyülekeznek, mielőtt megpróbálnak Magyarországra jutni. A helyiek azt mondják, a migránsok folyamatosan megdézsmálják a termést, de ennél súlyosabb gondok is vannak velük. Néhány napja például hárman a falu központjában zaklattak egy nyolcadikos kislányt.

A történtek miatt a helyiek is akcióba léptek. Az M1 információ szerint az egyik éjszaka nagy testű kutyákkal próbálták elijeszteni és szétzavarni a migránsokat a házaik közeléből. A kutyákon azonban végig szájkosár volt, így senkinek nem okoztak sérülést.

Közben továbbra is sokan próbálkoznak teherautókban elbújva Magyarországra jutni Szerbiából. Hajnalban például a tompai határnál ellenőriztek a rendőrök és a pénzügyőrök egy belépő szerb kamiont, amelynek rakterében két afgán férfit találtak a dobozok között. Nem voltak papírjaik, ezért visszakísérték őket az ideiglenes biztonsági határzárhoz.

Az utánpótlás pedig folyamatos, Boszniában ugyanis napról napra rosszabb a helyzet. Görögországból Albánián és Montenegrón keresztül megállás nélkül érkeznek a bevándorlók az országba, mert azt remélik, hogy onnan át tudnak jutni Horvátországba. Emellett Szerbia felől is nagyon sokan érkeznek.

A horvát határhoz közeli Velika Kladusa külvárosban már több mint 60 sátrat állítottak fel a migránsoknak, de ez sem volt elég, ezért mintegy 30-an a földön töltötték az éjszakát. A tábortól fél kilométerre van egy kisebb sátortábor, oda is folyamatosan érkeznek az illegális bevándorlók, emellett a magánszállásokon is rengetegen vannak. Az M1 stábja a napokban a helyszínen forgatott, és azt tapasztalta, hogy a migránsok minden lehetséges úton megpróbálnak Horvátországba jutni.

A Szarajevótól mintegy 120 kilométerre fekvő Salakovacban lévő befogadóközpontban közben összeverekedett két migránscsoport. Egy őr is megsérült, aki meg akarta akadályozni az incidenst. Sajtóhírek szerint a befogadóközpontban folyamatosak a verekedések és az afgán, pakisztáni, valamint szíriai bevándorlók közötti leszámolások.

Idén eddig több mint négyezer migráns érkezett Boszniába, háromszor annyi, mint tavaly egész évben. A védelmi minisztérium azt közölte: szükség esetén csaknem 10 ezer katonát tudnak mozgósítani a határok védelmére. Emellett rendőröket is átcsoportosítottak a szerbiai és montenegrói határhoz, akik csak a hétvégén több mint 150 migráns bejutását akadályozták meg az országba.

forrás: M1 Híradó / hirado.hu

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Lullázás 26.: A magyar meteóra, avagy a tihanyi barátlakások (Tihany)

Világszerte ismertek a görög meteórák, a sziklák között élő, ortodox szerzetesi közösség. Egy külön kis …

2 hozzászólás

  1. Jó ég, ekkora marhát mint maga…

  2. Emlékezzünk régi, előző “bevándorlóinkra
    A valóban nemzeti érdekű orosz cár üldözötteire!
    “Egyetlen ország sem engedheti meg magának a tömeges és ellenőrizetlen bevándorlást, amely megrengetheti a társadalom alapjait. Fizikailag és másként is veszélyes. Joby Warrick, a Washington Post”
    Széchenyi „ez a népcsoport a jogtalanság „minden mindegy” hangulatában folyamodott csalásokhoz, amely a jobbágyság eladósításához, tömeges elárverezéséhez! (Lásd deviza hitel kormányzati kényszer rásegítéssel!) Úgy látja nem lett volna szabad az elmúlt évtizedekben olyan hatalmas tömegekben beengedni őket, amelyikre egyik országban sincs példa!
    Az adózó nép szegénységének veszedelmesebb forrása nem lehet, mint a zsidók szemlátomást való szaporodása. Mely országban a zsidók megszaporodnak, az vagyoni végromlás szélén áll. (A szatmári adózó nép állapotárul, 1830)*** “Kölcsey Ferenc: Országházi beszédéből!
    Ez az újonnan felduzzadt népcsoport, annyira idegen még a magyarságtól, másrészt akkora nagy gazdasági erő van a kezében, nagy részük német névre cseréli fel a galíciait!
    Nagy Magyarország, az ő tíz %-al éri el a lakosságban 51% magyarul beszélők arányát! 1920 idegen ajkú tömegek levágásra kerülnek! Magyarok is! Városi vállalkozó nép nyakunkon marad, arányuk egyből minimum meg duplázódik!
    “El fog jönni az a nap, amikor minden olyan népnek, akik között zsidók laknak, fel kell tennie a kérdést, hogy mindannyiukat kiutasítja; ez a kérdés az élet és halál kérdése lesz, az egészség vagy krónikus betegség kérdése, a békés létezés vagy az állandó szociális láz kérdése.” Liszt Ferenc
    “A zsidót felszabadítják, Magyarország az ő birodalmuk lesz, az új Paradicsom négy folyóval, három heggyel és a kettős kereszttel. És az Apokalipszisben én, szerencsétlen, főszerepet játszom.” Széchenyi

    Oroszország kegyetlenül nyomta a maga kazárjait. A galíciai kormányzat is fölébredt arra a tudatra, hogy a kazárt nem vallási szektának kell tekinteni, hanem antigazdasági elemnek. És ezen az alapon kezdte kezelni. Ellenőrzés alá vette, a kocsmát, a boltot, a hitelt, az üzérkedést. Szervezkedett társadalmilag. Védte a parasztot az élősdiektől. A hol csak lehetett, boykottálta a kazárt. 92. old
    Közvállalatban nem részesítette. Üzérkedésének a körmére nézett. Intézményeket alkotott
    a bennszülöttek ellenállási képességének fokozására.
    Oroszország tehát üldözte őket, Galiczia pedig húzogatta ki a gyékényt lábaik alól.
    Amott maradásuk nem volt, itt pedig az élet- feltételeket vonták meg tőlük.
    Mert nálunk minden meg van engedve, mihelyt a vétek magára öltheti a szabadság, palástját. Más népeknél a szabadság a nemzeti izmok kifejtésére szolgál. Tehát erőforrás. Nálunk a szabadság: gyöngeség. Mások okosan ragaszkodnak a szabadsághoz; mi majom-szeretettel viseltetünk iránta. Magunkat nem féltjük semmitől. A szabadságot féltjük mindentől. Korlátot, ki mert volna emelni a bevándorlásnak? Hiszen gyér népességünk szaporodik csak, ha bejönnek. Az uzsorát sem korlátozta akkor semmi. Vezéreink a szabadság elméletének véd pajzsa alá helyezték az uzsorát. Liberalizmusunk irtózott attól a gondolattól, hogy a forgalom szabadságát bármily enyhe uzsora törvénnyel meggátolja. Összefügg ezzel a felfogással, hogy a csalás és hamisítás mai napig is csak magánvádra üldöztetik. Összefügg a földbirtoknak közönséges áruvá minősítése és ekként való szertelen mozgósítása. Összefügg a végrehajtásoknak és az árverezéseknek az, az istentelensége, mellyel a legnagyobb érték is potom áron csavarható ki a tulajdonos kezéből. Egán Ede Kazárföld szociográfia Kárpátaljáról.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.