2017 június 24., szombat
Fotó: facebook

Össztűz Bukarest kisebbségpolitikája ellen a FUEN kongresszuson

Share

Élesen bírálták az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) 62-ik, kolozsvári kongresszusának megnyitóján az erdélyi házigazdák a román kormány kisebbségpolitikáját.

Vincze Loránt, a FUEN erdélyi elnöke köszöntő beszédében sérelmezte, hogy – noha Románia példaértékűnek tartja a kisebbségpolitikáját – a román állam meghívott képviselői mégis távol maradtak a rendezvényről.

Sajnálatosnak tartotta, hogy olyan országként kell beszélnie Romániáról, amely elutasítja a párbeszédet, amikor kollektív jogokról, egy közösség zászlóhasználatáról, vagy az anyanyelv-használati esélyegyenlőségről van szó.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kijelentette: a NATO-, majd EU-csatlakozás idején tapasztalt kisebbségbarát román intézkedések kora lejárt, és elkezdődött egy visszarendeződési folyamat.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – a kongresszuson felolvasott üzenetében – gratulált a FUEN-nek a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéshez, és nyomatékosította: itt az ideje annak, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét európai szinten is megtárgyalják. “Az Európai Bizottság is belátta, hogy ez egy közös ügy, amely nemcsak a kisebbségekre tartozik, hanem minden uniós polgárt és minden tagállamot érint” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt arra biztatta az európai kisebbségeket, hogy használják ki a polgári kezdeményezés aláírásgyűjtő kampányát a kisebbségek helyzetének a megismertetésére, hogy “a nemzeti kisebbségek ügye súlyának megfelelően jelenjen meg az európai politikai napirenden”.

A kongresszust köszöntő Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár azt hangsúlyozta, hogy Magyarország kiáll a nemzetközi fórumokon a kisebbségeket megillető jogokért. Ezért vett részt a kezdeményezők oldalán az Európai Bizottság elleni pereskedésben, mely végül a polgári kezdeményezés bejegyzéséhez vezetett.

Az államtitkár megerősítette, Magyarország és a határain kívül élő nemzetrészek kiveszik a részüket az egymillió aláírás összegyűjtéséből. Hozzátette: az európai identitás része a kulturális sokszínűség. Nyomatékosította: az EU hatvanmillió kisebbségi polgára azt várja el, hogy az unió ne csak az alapszerződésében deklarálja értékként a sokszínűséget, hanem szabályozással teremtsen kedvező feltételeket a kisebbségi identitások megőrzéséhez, ahhoz, hogy a kisebbségek boldoguljanak a szülőföldjükön.

,,A kisebbségbarát román intézkedések kora lejárt.”

Vincze Loránt, a FUEN erdélyi elnöke köszöntő beszédében sérelmezte, hogy – noha Románia példaértékűnek tartja a kisebbségpolitikáját – a román állam meghívott képviselői mégis távol maradtak a rendezvényről. Sajnálatosnak tartotta, hogy olyan országként kell beszélnie Romániáról, amely elutasítja a párbeszédet, amikor kollektív jogokról, egy közösség zászlóhasználatáról, vagy az anyanyelv-használati esélyegyenlőségről van szó.

“Azt szeretnénk, ha a romániai magyar közösséget államalkotó tényezőként ismernék el, a magyar nyelvet pedig regionális nyelvként” – jelentette ki a FUEN elnöke. Hozzátette: ez nem lenne szokatlan Európában, és Románia szomszédait is pozitív példaként említette. “Szerbiában a kisebbségek széleskörű kulturális autonómiával rendelkeznek, Magyarországon kulturális és oktatási önkormányzatokkal, a Moldovai Köztársaságban a gagauz közösség területi autonómiával” – sorolta a példákat.

Megemlítette: Olaszországban a német és a ladin nyelvi kisebbség is területi autonómiát élvez, Belgiumban a németül beszélő kisebbség a föderális állam egyik alkotóeleme, entitása, Németországban a dánok, a szorbok és más kisebbségek kulturális autonómiával rendelkeznek, a német közösség Dániában hasonlóképpen, Finnországban pedig a svédül beszélő közösségnek kollektív és területi autonómiája van Aland szigetén.

“Mindezen államok fejlődnek, kisebbség és többség egyaránt elégedett abban az intézményes keretben, amelyikben él. Ezek az államok nem estek szét, a kisebbségi lakosságot nem telepítették át a szomszédba. Éppen ellenkezőleg: az alkalmazott megoldások gazdasági növekedést, kiegyensúlyozott társadalmakat és lojális közösségeket eredményeztek” – fogalmazott a FUEN elnöke.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kijelentette: a NATO-, majd EU-csatlakozás idején tapasztalt kisebbségbarát román intézkedések kora lejárt, és elkezdődött egy visszarendeződési folyamat. “Nincs ellenőrzés, már nem figyeli senki, hogy mit kellene betartani. Közben olyan eszközöket vezettek be a jogok megnyirbálására, a közéleti vezetők megfélemlítésére, amelyek ellenszerét ma még nehezen találjuk. (.) Az igazságszolgáltatást, és az erőszakszervezeteket vetik be ellenünk. A korrupcióellenes harc ürügy, hogy személyeket és intézményeket tiporjanak el” – fogalmazott Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke sérelmezte, hogy a román külügyminisztérium bajkeverőnek próbálja beállítani az erdélyi magyarokat és a FUEN-kongresszust. “Rossz hírünket keltik, valótlanságot állítanak rólunk és szándékainkról. Úgy is mondhatnám, hogy hazudnak. Azt is hazudták, hogy a Minority SafePack (európai polgári kezdeményezés) szándéka az etnikai szeparatizmus, és mi arra törekszünk, hogy Románia területi egységét veszélybe sodorjuk. (.) Minden törekvésünkről elmondtuk, hogy azokat kizárólag Románia határain belül kívánjuk megvalósítani, és kizárólag a parlamenti politizálás eszközeit használjuk” – jelentette ki Kelemen Hunor.

Kulcsszó: identitásmegőrzés

A politikus nyomatékosította: nem az erdélyi magyarság képviselői, hanem a román külügyminisztérium állítja, hogy Románia megoldotta a kisebbségi kérdést, és a román kisebbségpolitika modellértékű. “Mi ezzel szemben azt mondjuk: szinte semmi nincs rendben” – jelentette ki.

Biró Zsolt a FUEN-be nem rég felvett erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke arra emlékeztetett, hogy Románia számtalan esetben felemelte a hangját a többsebességes Európa ellen. Úgy vélte, a kisebbségpolitikában sem megengedhető a többsebességes Európa, és az erdélyi magyarok ugyanazokat a jogokat kérik, amelyekkel például a dél-tiroli osztrákok rendelkeznek Olaszországban.

A román kormánynak alárendelt Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának az államtitkári rangú, tatár nemzetiségű vezetője a romániai kisebbségekkel foglalkozó hivatal munkáját ismertette. Azt is megemlítette, hogy a román kormányprogramnak kisebbségi fejezete is van, és a kabinet figyelmet fordít az anyanyelvhasználat kiszélesítésére, és az identitásmegőrzésre. Üdvözölte, hogy a FUEN Kolozsváron rendezte kongresszusát, hiszen – mint fogalmazott – itt a résztvevők “összevethetik a valóságot azzal, amit egyesek állítanak a román kisebbségvédelemről”.

MTI

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Nincs egyetértés a migránsok elosztását illetően az EU-csúcson

Nincs egyetértés az uniós tagországok között a migránsok elosztását illetően, mivel a nyugatiak úgy akarnak …

Egy hozzászólás van

  1. Dávid Szaniszla

    Csak gratulálni lehet a FUEN véleményéhez. RTeméljük nem csak iediglenes lesz ez a téma, hanem véglegesen rendeződik a román-magyar kisebbségi vita. Köszönet érte az illetékeseknek!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.