2018 november 14., szerda
Berszán Lajos atya

A ”papbácsi”, aki jövőt adott a gyimesi csángó fiataloknak – Berszán atyával beszélgettünk

Share

Mikor Berszán Lajos atya nevét emlegetem, biztos vagyok benne, hogy majdnem mindenki hallott már róla. Igaz, nincs egyfolytában reflektorfényben, de ennek ellenére sokakhoz eljutott az a nem mindennapi történet, hogy Berszán atya a mesebeli gyimesekben iskolát alapított a csángó fiataloknak, s ezzel mérhetetlenül sokat tett megmaradásukért.

A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum alapítóját az ott tanuló gyermekek mind a mai napig csak „papbácsinak” szólítják hiszen Berszán atya valóban olyan, mint egy második apuka vagy jóságos nagypapa, aki nevén szólítja a több, mint négyszáz tanulót, s mindegyikükhöz van egy jó szava egy kedves gondolata.

A nagy létszám ellenére mégis, mikor beléptünk a szépen faragott székelykapun, meghallgattuk a reggeli szentmisét, majd az épületet körbejárva megérkeztünk Berszán atya lakrészébe, rögtön éreztem, hogy itt a szeretet mindent átjár és vezérelvként van jelen. Nem beszélve, hogy az atya rögtön betessékelt és egy-két szorgos segítő által azonnal pompás reggelivel és forró teával kínált bennünket. Nem mondom, jól esett a szíverősítő is a hajnali kelést követően, a sötét, hideg, télies időben a hegyek között megtett hosszú út után.

A beszélgetésünk során az addig tapasztalt pozitív érzések még jobban megerősödtek bennem. Az atya erős kézzel, mégis mérhetetlen szerénységgel, alázattal és rengeteg szeretettel végzi munkáját, ami nem más, mint Isten szolgálata és a gyermekek terelgetése a boldogulás útján.

Márton Áron szentelte pappá, s még a kommunista érában került plébánosként Gyimesfelsőlokra. Már akkor is sokat foglalkozott a gyermekekkel, hittanóráin a tiltás ellenére száz százalékos volt a jelenlét. Mikor két kisleány elsírta bánatát, hogy nincs anyagi lehetőségük a továbbtanulásra, az atyában megszületett az iskolaalapítás gondolata, melyet a mustármagról szóló példabeszéddel szemléltetett: „Az iskola gondolata egy kicsike mustármag volt, amely hatalmas fává nőtt.” Mivel az indulástól érezte, hogy mindezt Isten akarja, mikor elkészült a központi épület, a tetejére a következő felirat került: „Hála és dicsőség Istennek”.

A csángó népviseletet könnyű felismerni, de az, hogy olyan sok helyen láthatjuk a fiatalokat beöltözve, nagyrészt szintén Berszán atyának köszönhető, aki meggyőzte gyermekeit a hagyományok ápolásának fontosságáról, de ez sem hétköznapi módon történt… A távolról érkezettek szemének kuriózum a látvány, mikor bérmálkozás vagy kicsengetés alkalmával több, mint négyszáz fiatal népviseletben vonul fel, a papbácsi szavaival élve, akár egy virágos mező.

Nem csoda, hogy „ha elmennek is szerencsét próbálni, a szívük mégis visszahúzza őket…”

Zana Diána

Berszán atyával készített videoriportunk:

 

A videót készítették: Zana Diána és Mészáros Péter

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Zana Diána

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végeztem Kommunikáció és Médiatudomány szakon először Közéleti és Egyházi kommunikáció, majd Multimédia szakirányon. Intézményi sajtósként dolgozom, emellett a PolgárPortál szerkesztő-újságírójaként tevékenykedem.
Share

Esetleg más?

Lélek Sándorné: Adjon az Isten áldott vasárnapot mindenkinek!

“Embertelen lelkivilág volt, amibe minket belekényszeríttettek, amikor magunk se tudtuk, hogy most már emberek vagyunk, …

5 hozzászólás

  1. SZÉKELY HIMNUSZ, MINT SZÉK HEJ! TÁNC!
    NE HAGYD ELVESZNI ERDÉLYT ISTENÜNK!
    SZATMÁRI ORSI, CSER GYURI ÉS PÁLOS TREND
    http://www.4shared.com/mp3/dnII6YDQ/12__Szekely_tanc.html?cau2=403tNull&locale=af

  2. Én három papot-szerzetest ismerek, akik követhetők, és megmutatták, hogy minden lehetséges. A Papbácsi, a Böjte atya, és a Kozma atya. Értük, becsületsgükért a tűzbetenném a kezemet.

  3. Isten ővja, és éltesse Őket nagyon sokág.

  4. Mi bajom van hát a vallásos emberekkel?

    A válasz egyszerű. Az a baj velük, hogy vallásosak. A vallásosság szimptómája a szolgalelkűségnek, az önállótlanságnak, a megvezethetőségnek. A vallásos ember alaptermészete olyan, hogy igényli az irányítást, és keresi a tekintélyt, hogy behódolhasson neki. Nem szívesen marad „egyedül”, vágyik a társai elismerésére és retteg attól, hogy kiközösítik. Tetteit valójában ez a sóvárgással vegyes félelem határozza meg. Nem az fontos számára, hogy jó irányba tartson, hanem hogy megmondják neki, merre menjen.

    Amikor vallásosakkal beszélgetek vallásról, gyakran eljutunk addig, hogy nem értik: ha én nem hiszek semmiféle felsőbbrendű, természetfölötti hatalomban, és nem is számítok halál utáni, túlvilági létre, akkor miért élek erkölcsösen. Ugyan mi tart vissza engem attól, hogy a közösséggel mit sem törődő őrültként tomboljak és pusztítsak, hogy jártamban-keltemben elvegyem, ami éppen megtetszik és megsemmisítsem, ami nem tetszik?

    Ilyenkor úgy érzem magam, mint valami utolsó ember a földön, aki körül mindenki más már kannibál zombivá változott. Nehezemre esik elfogadni, hogy mennyire sokan vannak, akiket tényleg csak a közvetlen és elkerülhetetlen megtorlástól való félelem tart vissza a bűnözéstől. 2000 éves babona, mint megélhetés? A nép hülyités örök, államilag támogatott?

  5. Amit nem mondtak el egyetemén hölgyem!

    Sajtóbandita:

    Mérget karmol a szívekre, gyilkolható hazugságokat köp a lelkekbe, gyilkol, de gyilkossága másoknak lesz tragédiája, rabol, de erkölcsbíró marad, hazudik, de igazság bajnokának ünneplik, s a tömegek népszerűsége öleli körül. Ez az ezerarcú véres bohóc, mérhetetlen arányú zsivány: a demokratikus tömegszerelem legcirógatottabb kedvence: a sajtóbandita!
    Újságíróink igen nagy részének nincs meg a kellő kultúrája, s az ezzel járó morális felelőssége! Erkölcstelen, imfámis, és őrült dolog, hogy erre a pályára rászabadulhasson minden analfabéta, morális hulladék, bomlott idegzetű szerencsevadász. Szabó Dezső Virradat 1921. 02. 06.
    Sajtó: olyan nyilvánosház, hol bérelhető férfiak igyekeznek eladni a politika torzszülött bájait, magukat, és árujukat kelletve. A megrontás fogalmát kimerítve. Ahol bűnözni lehet, büntetlenül, szeméremsértés szemérmetlenül, de nem véletlenül, hanem kizárólag pénzért!
    Hej, de elkapnám a nyakát minden koszos firkásznak, minden rohadt liberális sátánfajzatnak! Gogol

    A sajtó Szabó Dezső író véleménye!
    Ha egyetlen élő képbe tudnánk összetömöríteni mindazt, amit a demokrácia sajtója száz év óta termett, a hazugságnak, perverzitásnak, őrültségnek: az emberi piszoknak olyan minden képzeletet túlrontó arányú eposza hemzsegne előttünk, hogy könnyen az a kérdés támadna föl bennünk, vajon nem az egyéni demokrácia volt, e a világtörténelem legőrültebb hallucinációja!
    Babits: 1917. március. Aki üvölt: megfizetik. Aki hódol: emelkedik. Aki tapsol: kitüntetik. Aki becsületes: hallgat.

    A gasztronómia csodája: A Sivár-pusztai- sajt ó!

    A kelet magyarországi sajto(t) német tejből eresztik. Ti. a német megvette a tehenet. Így mi tehe(n)etetlenül vagyunk. A magyar füvet (le)le-gelő német tehén tejéből készített sivár pusztai sajt ó különlegesen pikáns illatú lágy sajt. Mondhatnám a világon és a hazugságban egyedülálló!
    A demokrácia híreit Moszkvából, a diktatúra híreit Párizsból, a szicíliai maffia híreit Rómából, a szociliai maffia híreit Tévedésből jelentik. Hírmagyarázóik kar inti módjára magyarázzák a bizonyítványt, küldve nekünk a ló leányka álmát. Kommentárt csak az ellenzék tevékenysége érdemel, vastagon kormozva.
    A mindenhonnan küldött munkatársak hűségesen tudósítanak a maguk előítéleteiről. Soha nem jönnek zavarba, mindig lekésnek. Fontos dolgokra csak Angliában bukkannak, ott nem ismerik a kilogrammot. De Angliát sem szeretik, mert jobb oldali a kormánya még a gépkocsinak is! Ők annyira (párt) semlegesek, hogy semmiről nem mernek írni, amiről még más el nem mondta a (z irányadó) véleményét. Titkon baloldaliak, annyira, hogy mindig ballábbal kelnek fel, és nem szeretik a jobb sorsra érdemes embereket sem.
    Belföldi híreket csak az MTI-től, és közlekedésit közölnek. A karambolnál soha nem beszélnek a kormányzás hibáiról. Arról, hogy ketten próbálnak kormányozni, a féket folyton rángatják.
    A sivár-pusztai sajtot hagyományosan, lefölözött, savanyú tejből készítik. Beoltják marhabendőből készített hamis oltóval. Kicsapják belőle az Írót. A megmaradt túrót „csavaros”-sajtóval sajtolják, mint az olvasót az állam adóval. 1997.

    Pontosan értelmező szótár! Kossuth Rádió=Kurva ostoba semmitmondó silány utálatos túlzó hazugságok

    Romlott szellemi táplálék

    A ló nem iszik piszkos vizet. Az ember még kényesebb, a tápláléka minőségére. Akkor mi magyarázza, a szellemi táplálék iránti igénytelenséget?
    Az emberek mindennapi szellemi tápláléka a sajtó. Mit tálal nekünk? Száraz, lapos, emészthetetlen közhelyeket. (Kenyérből meg ennénk-e?!) Mellé a híreket, a TV, rádió által ötször elmondott csontját! Tálal még zsíros panamákat (sovány, száraz körítéssel), mert a lap lekötelezettje az elkövetőnek. De muszáj róla írni, a látszatot fenntartandó! Aztán vannak vértől csepegő, nyers-húsba vágó gyilkosságok edzett gyomrúaknak. Hozzá salátának, zöldségek-baromságok. Az egész hazugság szósszal leöntve, a félrevezetés pikáns módszereivel fűszerezve. Kényes gyomrúaknak bizony nehéz étel. A jó szeműekre hánytató hatással bír. Másoknak, csak később üli meg a gyomrát.
    Egy biztos: a főszerkesztőnek székrekedést okoz. Úgy megreked a széken (-ben), hogy felállít-
    hatatlan, akkor is ha a lap eladhatatlanná válik! A székrekedés egészség romboló, belülről rothasztó hatásáról sokat tudnánk beszélni, külsőleg a beteg hízása, anyagi gyarapodása látható, és bűzös lehelete a lapból is kiárad.
    Az, hogy Ő maga szenved-e, arról nincsen tudomásunk, de világfájdalmas, gyötrődő arc kifejezése, több mint árulkodó jel.
    1996. március

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.