2020 augusztus 4., kedd
A névváltoztatás a kormány álláspontja szerint sértené a településekről és az államnyelvről szóló törvényt

Pered feliratúra cserélték Tesedíkovó helységnévtábláját felvidéki aktivisták

Share

A névváltoztatás a kormány álláspontja szerint sértené a településekről és az államnyelvről szóló törvénytPeredre cserélték a felvidéki település helységnévtábláján a hivatalos szlovák Tesedíkovó feliratot vasárnap a Kétnyelvű Dél-Szlovákia civil aktivistái – közölte az MTI-vel a szervezet hétfőn.

 

A jelentős többségében magyarok lakta településen tavaly tavasszal népszavazáson döntöttek arról, hogy az 1948-ban a kommunista közigazgatás által Tesedíkovóra átnevezett város hivatalos neve ismét a történelmi magyar megnevezés, a Pered legyen, ám a névváltoztatásra mégsem kerülhetett sor, mivel azt a szlovák kormány két héttel ezelőtt elutasította.

 

A döntés – amelyet azzal indokolt a kormány, hogy a névváltoztatás álláspontjuk szerint sértené a településekről és az államnyelvről szóló törvényt – negatív reakciók sorát váltotta ki, főként felvidéki magyar szervezetek részéről. Borsányi Gyula, a településnek a Magyar Közösség Pártja (MKP) listáján megválasztott polgármestere a népakarat lábbal tiprásának nevezte a döntést, és kilátásba helyezte, hogy nemzetközi fórumokhoz fordul jogorvoslatért.

 

A Pered megnevezés visszaállítása mellett szlovák ellenzéki pártok és a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt közös közleményben foglaltak állást. Azt állították: nem helytálló a kormány érvelése, hogy a település azért nem kaphatja vissza történelmi nevét, mert a Pered magyar név, véleményük szerint ugyanis a megnevezés szláv eredetű, a Nagymorva birodalom fejedelmének, Svatopluknak a fiára (Predeslav) utal.

 

A vasúti feliratok kétnyelvűsítése terén korábban kifejtett tevékenységéről ismert Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom közleményében azzal indokolta a feliratcserét a település helységnévtábláján, hogy ezen a módon akartak eleget tenni a népakaratnak, amelyet a kormány a “jogállamiság alapjait megkérdőjelező” döntése elutasított. A szervezet aktivistái a helységnévtábla alá egy “Vox populi, vox dei” (A nép hangja isten hangja) feliratú táblát is kihelyeztek, ezen az a szöveg is szerepel, hogy a tábla a perediek legitim döntésének szerez érvényt.

 

A vágselyei járásban lévő Peredet, amelyet már 1238-ban ezen a néven említenek a történelmi feljegyzések, 1948-ban az akkori Csehszlovákia kommunista közigazgatásának döntése alapján nevezték át Tesedíkovóra. Azokban az években a kommunista államhatalom szlovákosító intézkedései keretében több mint hétszáz más, magyar és német nevű település is új nevet kapott.

 

mti

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Szilágyi Péter: a külhoni magyar oktatásnak szívüggyé kell válnia

A külhoni magyar oktatás megmaradása mindenekfelett azon múlik, hogy igazán szívüggyé tud-e válni – jelentette …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.