2019 szeptember 18., szerda
Fotó: Mernyó Ferenc

Polgári Szilvia: Insallah

Share

Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, a Bundeswehr nyugalmazott hadnagya, a Német Szövetségi Nyomozó Hivatal volt munkatársa tartott előadást március 21-én a Polgárok Házában. Az Európa Védelmében, a migrációról hétről hétre című előadássorozat harmadik megszólalójaként a legfrissebb adatok alapján elemezte a párhuzamos társadalmak jelenléte által okozott németországi feszültségeket, beszélt a bűnözésről, nemkülönben a beilleszkedési akarat hiányáról. Spöttle azt mondta, a migráció olyan, mint az orosz rulett – ha nem fogják el a bevándorlókat és nem adják el rabszolgának, ha nem fulladnak bele a tengerbe, vagy nem éri őket egyéb baleset az út során, túlélhetik. Aztán hogy Európa túléli-e ez a kísérletet, már más kérdés. De ne feledjük, minden egyes ember halála Merkel, Soros és a brüsszeli elit lelkén múlik.

 „Amikor fiatalokkal beszélek, mindig megkérdezik, hogy mi a tét? És erre könnyű válaszolni, mert nem más a tét, mint a jövő, a haza.”

Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan, ahogy Tamási Áron mondta, így Georg Soros sem nevezhető magyarnak, ő csupán egy amerikai tőzsdespekuláns, akinek kártékony tevékenységét más országok is felismerték, egy brit lap Stop George Soros szalagcímmel írt róla, az európai iszlamizáció atyaistenéről. Mert valóban az, el akarja árasztani Európát részben muzulmán bevándorlókkal a Közel-Keletről, Észak-Afrikából, részben pedig olyan afrikai fiatalokkal, akik eljönnek egy jobb élet reményében, de közben fel sem fogják, hogy esélyük sincs a talpon maradásra, elhelyezkedésre, mivel még általános iskolai végzettséggel sem rendelkeznek, nem beszélik a nyelvet.

Nagyon erős a nyomás a magyar határon is, életveszélyes körülmények között próbálják becsempészni az embereket, egy Törökországban vásárolt kamiont például úgy alakítottak át, hogy a benzintanknál kiépített rejtekhelyre zsúfolták be a migránsokat. Nem érdekelte az embercsempészeket, hogy esetleg megfulladhatnak a kipufogógáztól, vagy ha baleset történik az országúton, abba halnak bele, kizárólag csak a profit. Emlékezzünk vissza, mi történt az ausztriai hűtőkocsiban csempészettekkel, s ez megmutatja, mennyire embertelen ez az egész rendszer.

Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, a Bundeswehr nyugalmazott hadnagya, a Német Szövetségi Nyomozó Hivatal volt munkatársa. / Fotó: Somogyi György / Forrás: Polgárok Háza

2015-ben több mint száz náció tagjait kellett regisztrálni, amikor Merkel meghirdette a minden szírt befogadunk programját. Megtörtént, hogy kétméteres szénfekete fiatalember, valahonnan Afrikából, csak annyit tudott mondani, hogy I’m a Syrian, de amikor jött az arab tolmács, akkor is csak ezt az egy angol mondatot ismételgette.

„Mint az orosz rulett – ha nem fogják el a bevándorlókat és nem adják el rabszolgának, ha nem fulladnak bele a tengerbe, vagy nem éri őket egyéb baleset az út során, túlélhetik. Aztán hogy Európa túléli-e ezt a kísérletet, már más kérdés. De ne feledjük, minden egyes ember halála Merkel, Soros és a brüsszeli elit lelkén szárad.”

Honnan a forrás?

Honnan van egy migránsnak tízezer eurója arra, hogy Európába induljon? Eladja a házát? De ki tud eladni egy házat Mogadishuban, ahol mindent szétbombáztak a harmincéves polgárháborúban? Valaki ezeket az embereket fizeti, pénzeli. Az utaztatás jól szervezetten történik, senki sem gyalogol a sivatagban, hanem teherautós transzferekkel juttatják el őket a Földközi-tenger partjára. De Olaszországba Soros mentőhajói is százezer szám hozták át a migránsokat, brutális pénzeket elköltve; egy nagyobb hajó évi üzemeltetése nagyjából hatmillió euróba kerül. Soros azt állítja magáról, hogy filantróp, szereti ezeket az embereket, de akkor vajon miért nem viszi el nekik a segítséget? Ha duális képzés lehetne, gyárakat, üzemeket telepítene a kibocsátó afrikai országokba, akkor senki sem akarna elvándorolni és beindulhatna egyfajta gazdasági fejlődés.

De ő idehozza ezeket az embereket, pontosan tudván, hogy általános iskolai végzettség és nyelvtudás nélkül esélytelenek megjelenni az európai munkaerőpiacokon, emellett a gépesített, automatizált Németországban nincs is ennyi segédmunkásra szükség. Merkel a német gazdaság szárnyalását ígérte, rakétatudósokat és agysebészeket sejtetett a bevándorlók között, mondjuk néhány robbantás technikus tényleg akadt, ez azonban elég sok európai áldozattal is járt. 2015-ben már nyilvánvaló volt azok számára, akik kicsit is ismerik a Közel-Keletet, hogy egy orvos, vagy mérnök nem fog gyalogosan elindulni Európába, inkább elmegy Szaúd-Arábiába, Kuvaitba, vagy az Emirátusokba és öt-hat-hétezer dollárokért dolgozik.

A hétköznapok biztonsága romokban

Csak Ausztriában egy hét alatt tíz késelés történt a közelmúltban. Egy afgán fiatalember Bécsben megkéselt egy családot, egy fogorvost, a feleségét és hasba szúrta a 17 éves lányukat.

„Gondoljunk bele, milyen az, amikor azt mondják egy 17 éves lánynak, hogy a sérülés miatt sohasem lehet gyereked!”

De a bécsi rendőrség számos migránst keres nemi erőszak vádjával is, igen komoly problémák vannak tehát, és ez Németországról ugyanúgy elmondható, ahol 2016-ban 2700 nőt erőszakoltak meg a bevándorlók. Egy 19 éves, orvostanhallgató lány, amikor keresztülbiciklizett egy parkon, egy migráns megtámadta, megerőszakolta, majd hogy ne tudjon ellene vallani, vízbe fojtotta. Két órán belül elfogták, kiderült, hogy Olaszországban pár évvel ezelőtt már elkövetett egy hasonló bűncselekményt, ott a tengerbe dobta a lányt, aki csodával határos módon nem halt meg, kiúszott és vallott ellene. 18 évet kapott, de három év után feltételesen szabadlábra helyezték, mert fiatalkorú volt, s nyomjelző bokabilincset kapott. Elsőként attól megszabadult, majd elutazott Münchenbe, ahol magát szír menedékkérőnek adta ki; egyébként tunéziai volt, ráadásul igen vaskos rendőrségi aktával bírt, mivel már Tuniszban is számos köztörvényes bűncselekményt elkövetett. De ilyen volt a berlini karácsonyi merénylet elkövetője is, akiről kiderült, 14 álnévvel rendelkezett és 14 hivatalban vett fel szociális segélyt. A 12 ember meggyilkolása előtt pedig még drogokat is árult.

„Ez ma Németország. Nagyon sokan eleve azért indulnak el, mert a saját országukban már körözött bűnözők voltak.”

A Német Szövetségi Bűnügyi Hivatal statisztikája szerint 2015-ről 2016-ra az összesített bűncselekmények száma 57 százalékkal nőtt. Az erőszakos bűncselekmények száma 93 százalékkal, a gyilkosságok száma 100 százalékkal, az életellenes bűncselekmények száma 60 százalékkal, a súlyos testi sértések száma 107 százalékkal, a nemi erőszakok száma 98 százalékkal, a csoportos nemi erőszakok száma 131 százalékkal, és egyéb szexuális bűncselekmények száma 120 százalékkal. Mindez egyetlen év leforgása alatt. Ennyi erőszak Németországban nagyjából csak a második világháború után történt, amikor a szovjet csapatok bevonultak és három napig azt csinálhattak a városokban, amit csak akartak. Átlagban napi 800 bűncselekményt követnek el a migránsok szövetségi szinten, ezek általában vagy szexuális bűncselekmények, vagy utcai rablások és droggal kapcsolatos elkövetések.

Szíves vendéglátás – örökre

Az ENSZ és Brüsszel is a meghívók között szerepel, amely meghívó egész Afrikának szól, sőt most már azt szeretnék, ha a migráció emberi jog lenne. A statisztikák szerint Afrika lakossága 2000 óta 470 millióval emelkedett, s Afrika-kutatók szerint ez a szám ötven éven belül megduplázódik. Az Európai Unió lakossága jelen pillanatban 500 millió, vagy kicsivel fölötte. Ha belegondolunk, hogyha ennek a 470 milliónak csak a tíz százaléka azt mondja, elmegyek Németországba, akkor ez a lakosság kvázi felét adná.

Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, a Bundeswehr nyugalmazott hadnagya, a Német Szövetségi Nyomozó Hivatal volt munkatársa. / Fotó: Somogyi György / Forrás: Polgárok Háza

Komoly problémát jelentenek a klimatikus változások, egyes régiókban, például a kenyai-szomáliai határnál, vagy Eritrea bizonyos vidékein már ma is Mad Maxbe illő jelenetek játszódnak le, komoly fegyveres harcok folynak a vízért, gyakran megölik a kutak őrzőit és tartálykocsikba pumpálják az összes vizet. Emiatt is milliók fognak elindulni. Sok fiatal napi egy amerikai dollárért dolgozik, emberileg tehát teljesen meg lehet érteni őket, és épp ezért lenne szükség arra, hogy a segítséget vigyük oda, mert azzal, hogy idehozunk tízezer embert, nem oldjuk meg Afrika nyomorát.

Sok a modern Kunta Kinte

Amikor a Soros-hajókat kitiltották a líbiai kikötőkből, több százezer ott rekedt afrikai fiatal került a rabszolgapiacokra. Ma hatvan és kétszáz dollár között lehet vásárolni fekete-afrikai rabszolgát, a milíciák összeszedik és eladják őket bányákba, farmokra. Fizetést nem kell nekik adni, ha meghalnak, lehet venni helyettük másikat, a forrás kiapadhatatlan. Nos, ezeknek az embereknek a sorsa is Merkel, Brüsszel és a Soros-szervezetek lelkén szárad. Ők hívták, ők buzdították őket az indulásra, de a valós helyzet az, hogy az európai politikusok jócskán hozzájárultak az afrikai emberkereskedelem felvirágzásához.

Németország kezd eltűnni

Berlin egyes kerületeiben már ki sem írják, hogy egy-egy üzlet mit árul, telefont, vagy édességet, minek, úgysem élnek ott németek. Ezekben a kerületekben, néhány nyugdíjast leszámítva már nem is él helyi lakosság, félnek, nem érzik jól magukat. Egy izraeli újságíró, aki anyanyelvi szinten beszélte az arabot érdekes kísérletbe kezdett nagyjából három héttel ezelőtt. Elrepült Berlinbe, ahol elment az egyik migrációs központba Tempelhof-Schöneberg kerületben és azt mondta, hogy ő frissen érkezett szír menekült. Nagyon félt, hogy rájönnek a turpisságra, de a hivatalnok szintén egy bevándorló volt, aki melegen üdvözölte és szép életet kívánt neki Németországban. Erre az újságírónak sem kellett több, kitalált gyorsan egy feleséget, meg három gyereket, és megkérdezte, hogyan lehetne őket behozni. A hivatalnok azt felelte, hogy hivatalos úton ez minimum három év, de javasolta, hogyha van még pénze, akkor fizessen egy embercsempésznek és hozassa be őket Görögországba; onnan három hét alatt eljuttathatóak Berlinbe. Ezután vállveregetés következett, megegyeztek abban, hogy halál Izraelre, aztán kapott egy regisztrációs kártyát, amivel a szociális hivatalban felvehette az első segélyét, és megkapta a szállásának a címét is.

Ugyanez az újságíró Kreuzbergben palesztin-ciszjordániainak kiadva magát rejtett kamerás felvételeket készített, miközben az ottani arabokat kérdezte, mit gondolnak Németországról. Azt mondták,

„még húsz év és itt minden a miénk, Insallah  (ha Isten akarja) a saría lesz érvényben.”

Az utóbbi időben Nyugat-Európában nem történt terrortámadás, egy-két késes őrültet leszámítva, ennek pedig az lehet az oka, hogy nem is akarnak a radikálisok nagyobb támadást végrehajtani; a területfoglalást elérhetik a születések számával és missziós munkával, békésen. Franfurt-am-Mainban már megfordult a lakosság aránya, 52 százalékban élnek a bevándorló hátterűek és csupán 48 százalékban van jelen az európai őshonos lakosság.

Importált konfliktusok

A bevándorlással nem csak idegen kultúrájú emberek érkeznek, hanem a problémáik is, vallási, politikai nézeteltéréseik, adott esetben a háborúik, azok a harcok, amelyek elől elvileg menekülnek. És persze hozzák a szokásaikat is, ilyen például a lányok nemi szervének megcsonkítása. Egy, a Focusban megjelent cikk nemrég azt tárgyalta, hogy Németországban élő migránscsaládok fizetnek eritreai, nigériai, vagy szudáni vajákos asszonyoknak a csonkítás végrehajtásáért. Az egyik német kórház nőgyógyásza azt nyilatkozta, hogy csak Münchenben 800 kislány van, akiket félt ettől a műtéttől, szövetségi szinten pedig több ezer fiatal lányra vár ez a trauma.

„Áthozzák a törzsi szokásaikat is Európába, és az életüket földrajzilag ugyan itt élik, de lélekben mindenképpen otthon.”

Paralel társadalmak

A párhuzamos társadalmak azért alakulnak ki, mert egymással pastu, urdu, arab, dari, fárszi nyelven beszélnek, és a gyerekeikkel már az általános iskola első osztályába megkezdődnek a problémák a nyelvtudás hiánya miatt. Iskolaigazgatók több intézmény bezárását is kezdeményezték a kezelhetetlen erőszak okán, egyenruhás rendőröket vezényeltek ki, a beléptetés pedig úgy működött, mint a reptereken, a diákoktól el kellett venni még a körzőket is, mert azzal szurkáltak. Általános iskolában! Néhány év alatt aztán valamelyest sikerült rendet teremteni, de közben szépen elpárologtak a német őslakos diákok is, egy berlini intézményben mindössze három tanuló volt csupán német anyanyelvű, a több mint háromszázból. Németországban nagyjából ma 70 százaléka nem német anyanyelvű azoknak, akiket beiskoláznak, de Bécsben is ugyanez a tendencia.

A paralel társadalmak tehát nagyon zárt közösségeket képeznek, a saját televízióikat műholdon nézik, a saját sajtójukat pedig helyben nyomtatják. Ott élnek Németországban, de nincs semmilyen emberi, vagy kulturális érintkezési pont. Pedig messze nem a teljes asszimilációt várják tőlük, csak annyit, hogy legalább a nyelvet tanulják meg, illeszkedjenek be és fogadják el azt, hogy más kultúra, más vallási közegben élnek. De nekik eszük ágában sincs tiszteletben tartani mindezt.

Összecsapások

Ahogy nő a belső feszültség, erősödnek a szélsőjobboldali támadások is, a lakosság egyszerűen megunta a bevándorlók zaklatásait, bűncselekményeit. Az elmúlt években kilencszáz, migránsoknak kialakított konténerházat gyújtottak fel az ultra-jobboldaliak. Cottbusban rendszeressé váltak a tüntetések, könyörögnek a polgármesternek, hogy tegyen valamit, mert a német lakosság már nem mer kimenni az utcára. Egy 12 ezer fős bajor kisváros vezetése a rájuk szabadított 3000 migránst, hogy azok ne unatkozzanak, ingyen beengedte a helyi strandra. Az első napon az afgánok megerőszakoltak egy 14 éves fiút. A polgármester teljes hírzárlatot rendelt el, ennek ellenére szájhagyomány útján nagyjából két óra múlva tudta az egész város, mi történt, majd a migránsok 8-9 éves kislányokat kezdtek zaklatni a medencében. Néhány napon belül a németek rájöttek, hogy a strand életveszélyes, Isten őrizz, hogy a gyerekeiket úszótáborba küldjék, ezt követően pedig a strand majdnem bezárt, el kellett bocsátani három dolgozót és a büfé is lehúzta a rolót.

Persze az sem ritka, hogy egymás között tör ki a botrány, a szírek és az afgánok gyűlölik egymást, és egy-egy ilyen tömegverekedésnek a több millió euróért felépített befogadó központok látják a kárát. Nyilvánvaló, hogy semmiféle tiszteletet, vagy hálát nem mutatnak a befogadó társadalom iránt. Rendszeressé váltak az iszlamista tüntetések, végigvonulnak az utcán az Iszlám Állam zászlajával, s az államügyész ebben az önkényuralmi jelképben nem talál semmi, de semmi kivetnivalót.

Görögországban sem jobb a helyzet, több tízezren rekedtek Kos és Leszbosz szigetén, a görög hatóságok pedig nem viszik át őket a szárazföldre, mert akkor erősödne a nyomás a Macedón határon. Ennek következtében Leszbosz kormányzója egy tévéinterjú során konkrétan sírva fakadt, mert a szigeten meghalt a turizmus, nincs miből élni, tönkremennek.

„Bulgáriában is kitörnek olykor a menekülttáborból, de az ottani rendfenntartó erők már tudják, hogy úgy jó a könnygáz, ha vízbe van keverve.”

Szóval ezek a szegény, szerencsétlen menedékkérők, akikről Brüsszel, az ENSZ és Soros emberei beszélnek, valójában kigyúrt, huszonéves fiatalemberek, bármelyik hadsereg dicsőségére válnának, vagy akár haza is mehetnének, mert orosz és iráni segítséggel – egy nagyon kis terület kivételével – béke van Szíriában, lehetne újraépíteni az országot. Bassár el-Aszad is azt mondta, hogy mindenkit szeretettel várnak haza, van munka bőven.

Pénz, pénz, pénz

Óriási mágnest jelent azonban a németországi segély, 460 eurót kapnak alaphangon, egy öttagú család értelemszerűen ötször ennyit. Sokan azért nem mennek el dolgozni, mert rosszabbul járnának, betanított munkásként kevesebbet keresnének. Egyetlen migráns napi ellátása 23 euró, ez háromszori halal étkezést jelent, és jelenleg egymillió migráns eszik különféle ellátó központokban, azaz naponta 23 millió euró ( 7 130 000 000 forint – szerk.) megy el csak az étkeztetésükre. Ezen felül költségként jelenik meg a lakhatás és az orvosi ellátás, sokan jönnek különböző betegségekkel, a gyerekeknél a rüh általános, felnőtteknél pedig a tuberkulózis, egy páciens kikezelése olyan 8000 euróba kerül. 2016-ban 23,5 milliárd euróba kerültek a migránsok, tavaly ez az összeg 27,5 milliárd euró volt és feltehetően emelkedik majd az idén is.

Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, a Bundeswehr nyugalmazott hadnagya, a Német Szövetségi Nyomozó Hivatal volt munkatársa. / Fotó: Somogyi György / Forrás: Polgárok Háza

Az álom, hogy ezek az emberek dolgozni fognak, mára szertefoszlott. A Szövetségi Munkaügyi Hivatal elnöke szerint a bevándorlók mintegy kilencven százaléka a saját anyanyelvén is analfabéta, sokan eleve nem ismerik a latin betűvetést. Amíg tehát ott tartózkodnak, az adófizetők pénzén fognak élni, szociális segélyből. Két hete Merkel is beismerte, hogy eddig úgy hitte, sok diplomás lesz a szír menekültek között, de most már belátja, a legtöbbjüknek általános iskolai végzettsége sincs.

„Hát, jobb későn, mint soha.”

A Genfi Egyezmény szerint menedékjogot addig kell adni valakinek, amíg háborús helyzet van ott, ahonnan érkezik, de ha a kibocsátó országban újra helyreáll a béke, az embereket repatriálni kell, esetleg némi kezdőtőkével megsegíteni őket. Ha az adott országban nincs az újjáépítéshez szükséges munkaerő, akkor vendégmunkásokat kell hívni, ezt nevezik ördögi körnek.

„Merkel azonban még az idén ki akar adni 350 ezer családegyesítési vízumot, ami alaphangon 1,5 millió főt jelentene, ráadásul az év eleje óta 170 ezren újonnan érkeztek, közülük sokan repülőgéppel.”

Ha valakinek van egy hivatalosan kiállított útlevele, amellyel a kibocsátó országban repülőjegyet is tud vásárolni, majd kap egy schengeni vízumot, az menekült volna? Ha valakit üldöznek, mert meleg, vagy transzgender, akkor az útlevélosztályon abban a pillanatban őrizetbe veszi az ottani „ÁVÓ”, és többé elő sem kerül. De elég csak felidézni a tavalyi évet, amely során rengetegen hazautaztak a nyári időszakban, oda, ahol üldözik őket és ahonnan menekülni kényszerültek.

„Óriási hazugságokkal etetik az európai társadalmakat!”

A mi baloldalunk most épp azt hazudja, hogy csak tízezer migránsról van szó, az nem is olyan sok (kezdetben magát a bevándorlást is letagadták, majd azt mondták, nincs kvóta, utána azt, hogy 1297 ember elfér ebben az országban, ugye emlékszünk? – szerk.), csak épp a következő jog, amiért ütni fogják az asztalt, az a családegyesítés joga lesz. Német statisztikák szerint három-öt családtag jön be a családegyesítéssel, tehát esetünkben a tízezer egy év alatt rögtön ötvenezer, tíz év alatt pedig félmillió főre duzzadna. És erre jön még rá a természetes szaporulat, melynek mutatója a Közel-Keleten 4,3, míg a németeknél 1,15. Tíz-tizenöt éven belül Magyarország lakosságának tíz százaléka muzulmán lenne, építhetnénk sorban a mecseteket.

„Kissrác koromban Berlin lakosságának egytizede volt bevándorló hátterű, zömében török vendégmunkás, ma már egyötöde, azaz húsz százaléka migrációs hátterű. És ez átütően meglátszik a városképen.”

Azok a drága jogvédők

Az Amnesty Internationallel már a német rendőrségnek is meggyűlt a baja. A kábítószer-kereskedőket sok esetben ki sem lehet toloncolni, mert ha olyan országból jönnek, például Indonézia, vagy Malajzia, ahol halálra ítélnék őket, akkor az eu-s jog szerint nem kiutasíthatóak.

„Amikor ezeket bevittük, az Amnesty International embereinek jóvoltából négy órán belül már kint voltak, másnap pedig ugyanúgy ott álltak valamelyik iskola előtt és szórták az anyagot a srácoknak. Ez a szervezet különösen szívén viseli a terroristák és a drogdílerek sorsát, szemben egy német családéval.”

Gulyás Mártonnal sem az a baj, hogy meleg, de amikor szalonforradalmárt játszik úgy, hogy életében egyetlen órát sem dolgozott, az kissé nevetséges. Az ÁSZ épületét is azért öntötte le, hogy bevigyék, politika fogoly kívánt lenni, hogy futkossanak körülötte a Soros-aktivisták és másnap a Washington Post lehozhassa, mekkora diktatúra van Magyarországon. Ahogy a Ceglédy-ügyre is azt mondják, koncepciós per, de balról senki sem teszi fel a kérdést, hogy hol van az a hatmilliárd? Maradt még belőle? Gulyást egyébként azért nem vitték be, mert a magyar kormány nem kívánt belőle mártírt csinálni, de ha annyira mártír akarna lenni, akkor erre ma már kézenfekvő megoldások vannak itt Európában is; némi semtex és máris találkozhat a hetvenkét szűzzel. Fiúkkal is.

Dénes Balázs a német kormányon keresztül próbált hatni nagy német cégekre, hogy zsarolják meg a magyar kormányt magyar állampolgárok munkahelyeinek megszüntetésével, ha az nem vonja vissza a civiltörvényt.

„Érdekes, ugye? Milyen ember az, aki azt akarja elérni, hogy magyar családok maradjanak kenyér nélkül? Kimeríti ez a hazaárulás fogalmát?”

Nemzetbiztonsági szempontból tehát valóban óriási kockázatot jelentenek ezek a szervezetek, áskálódnak, szervezkednek mindenféle legitimáció nélkül. Németországban egyébként törvény van arra, hogy aki a kormány képviselőit, tagjait, vagy nemzeti szimbólumokat kigúnyol, az bűncselekményt követ el. Ott, ha az ellenzéki sajtó megcsinálta volna azt Merkellel, amit itt nálunk, a „diktatúrában” megtettek Orbán Viktorral, több százezer eurós büntetést kaptak volna. Például a Putyinnal csókolózó montázsért. De, ugye itt nincs sajtószabadság.

Statisztika és a tubusból kinyomott fogkrém

A 0-6 év közötti migránsgyerekek aránya a német nagyvárosokban, ha átlagot nézünk, durván 50%. Azaz 15 év múlva, ha ezek felnőnek, és fiatal felnőttekké válnak, a német nagyvárosok lakosságának minimum fele egészen biztosan migráns lesz. A felnőtt lakosság aránya most 23,5%, gyermekeknél pedig szövetségi szinten ugyanez az arány 34%, tehát önmagában a demográfia révén is közelít Németország a „feleződéshez”, és akkor ehhez nem számoltuk még hozzá az újonnan érkezőket, vagy a családegyesítést. Persze egyes zöldpárti politikusok szerint ez tök király, mert az lesz az igazi multikulturális társadalom, ha több külföldi, mint német él majd Németországban.

Számunkra viszont most a legfontosabb kérdés az, hogy mi is ilyen jövőt, ilyen országot szeretnénk-e hagyni a gyerekeinkre? Mert a migráció olyan, mint egy kilőtt pisztolygolyó, ha meghúzzuk a ravaszt, a golyót már nem tudjuk visszatuszkolni a csőbe, a folyamatnak létrejön egy dinamikája, és 10-15 éven belül azt vehetjük észre, hogy köztünk él egymillió afrikai, akiket etetnünk kell, mert dolgozni nem akarnak, viszont jogokat követelnek maguknak.

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Polgári Szilvia

Polgári Szilvia író, publicista, szerkesztő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán diplomázott történelemből és szerkesztésből, előtte pedig grafikát és tipográfiát tanult. 2009-ben publikálta kisregényét, Én, Marcus címmel; ezt követően számos történeti dolgozata jelent meg online. 2016-ban az Aetas Történettudományi Folyóirat közölte Hamvasztás Magyarországon című tanulmányát.
Share

Esetleg más?

MNM Málenkij Robot Emlékhely

#Muzej2019 – MNM Málenkij Robot Emlékhely

Aki a Hungária körúton a Rákóczi hídtól észak felé halad, nem tudja nem észrevenni ezt …

2 hozzászólás

  1. “és épp ezért lenne szükség arra, hogy a segítséget vigyük oda,”
    Valamint fogamzásgátlókat,hiszen a sokasodásukat,mederbe kell terelni! A segítség,sem pénz utalással érhető el. Vannak más módok is. (Pl: építőanyag…..Azt nehezebb aktatáskában hazavinni.)

  2. atörökszultàn

    Georg Spöttle nagyon jó arc. Ismeri a német bünügyi statisztikákat, a német embereket, a német politikát jóindulatú , remek humorral. Nagy segítség Magyarországnak ezekben a nehéz idökben , a valódi német és nyugat-európai folyamatok megértését teszi árnyaltabbá.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.