2018 október 24., szerda
Pünkösdi szokások és hagyományok

Pünkösdi szokások és hagyományok

Share

A Pünkösd a tavasz egyik legnagyobb ünnepe, ami nemcsak a néphagyományokban, de a vallási életben is igen fontos.

Pünkösd története

Kevesen tudják, de nevét a pentekotész, vagyis az ötvenedik szóból kapta. A magyarázat könnyű, ugyanis a Húsvét utáni ötvenedik napon ünnepeljük ezt a jeles napot.

Az 50 napnak is van megfelelő magyarázata. A zsidók ugyanis Pészach utáni ötvenedik napon arattak, ekkor szedték le az első gyümölcsöket. A magyar pünkösdi szokások elsősorban a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de a szokás egyes elemei (mint például a pünkösdi királyné-választás, vagy a zöldágazás) régebbi, pogány időkre nyúlnak vissza.

Sok más keresztény ünnephez hasonlóan itt is a már meglévő, pogány hiedelmekre épült rá a keresztény tartalom, s olvadt össze egy közös ünneppé. A keresztények Pünkösdkor azt ünneplik, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. A pünkösd az egyház számára az öröm ünnepét jelenti, így számos népszokás fűződik hozzá.

Pünkösdi hagyományok:

Pünkösdi királyválasztás

A pünkösdi királyi címet az ekkor rendezett ügyességi versenyek nyertese érdemelte ki. Így szerezhető kiváltságok voltak: a pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, minden kocsmában ingyen ihatott, mert amit elfogyasztott azt a község fizette ki később. Általában ő lett a legények vezetője is az adott évben.

Pünkösdi királynéjárás

A pünkösdi királynéjárás termékenységvarázsló szokás. A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy tisztesség volt. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat édes-e vagy savanyú? Fellebbentve a díszes kendőt megcsiklandozzák a kislány állát. Ha a királyné mosolyog, de a fogát a világért sem villanthatja ki, megnyugszanak a háziak, mert jó lesz a termés. Ekkor a háziak almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a jó kívánóknak. Menyasszonyi ruhába öltöztetve hordozták körbe a faluba, és közben verselve köszöntötték a pünkösdöt.

Elhozta az Isten piros pünkösd napját,

Mink is meghoztuk a királykisasszonykát,

Nem anyától lettem, rózsafán teremettem,

Piros pünkösd napján hajnalban születtem.

Tavaszköszöntés

A Pünkösdhöz szorosan kapcsolódnak a virágok. Egyes helyeken például már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítéslécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám.

Párválasztó és udvarló szokások

Udvarlással kapcsolatos szokások is kapcsolódnak Pünkösd ünnepéhez. Egyes helyeken például a legényeknek be kellett csempészni a kiválasztott lány ablakába egy pünkösdi rózsát. A lányoknak viszont koszorút kellett fonni, s átadni a legényeknek. Ilyenkor szokás volt a mátkázás is. A legény annak a lánynak küldött egy tálat kaláccsal és borral, aki tetszett neki. Ha a lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonlóan telerakott tálat küldött vissza. Este aztán újabb lehetőség nyílt az udvarlásra, ugyanis sokfelé ilyenkor pünkösdi bálokat tartottak.

Májusfaállítás, zöldághordás

Egyes területeken ilyenkor állították a májusfát. Azokon a területeken pedig, ahol május 1-jén állították, ott általában ezeken a napokon döntötték ki. Általában a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte. Más helyeken házakra, kerítésekre tűztek ki zöld gallyakat, ágakat. Ezzel bizonyos településeken a lányos házakat jelezték, máshol viszont azt, hogy az ünnep tiszteletére tették ki.

Mátkálás

Komatál küldés. Általában egynemű, ritkábban különnemű fiatalok barátságának megpecsételése. A mátkatálat személyesen illett vinnia megajándékozottnak, aki ha elfogadta a barátságot ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza.

Táncmulatságok

Pünkösd a fiatalságnak jeles ünnepe volt, mert háromnapos táncot rendeztek ilyenkor. A múlt századi adatok szerint a pünkösdi táncmulatságok összefüggésben voltak a pünkösdi királyválasztással.

Legénybíró-választás

Ennek a bírónak, a legerősebbnek kellett lennie a faluban. Ő a tavaszi ébredő erő megszemélyesítője volt. Ez a választás is versennyel kezdődött. A legények által közösen felállított májusfát kellett kidönteni, és akinek ez sikerült, pünkösdi király, és egyben legénybíró lett, mely szintén sok mókás kiváltsággal járt.

Törökbasázás

Egy 10-12 éves gyermeket beöltöztetnek selyembugyogóba, turbánt kötnek a fejére. Égetnivaló kölyköt választanak erre a szerepre, aki amúgy is rászolgált a verésre. Persze kitömik a ruháját szalmával, hogy ne fájjanak az ütések. Aztán összeláncolt kézzel vezetik végig a falun. Énekelnek, a basa ugrándozik, a fiúk meg zöld gallyakkal csépelik boldogan.

Falujárás

Ilyenkor a legények, felpántlikázott lovakon virágcsokrokkal a kalapjukban, házról-házra jártak egy kísérő fiúcskával, aki kosárral a karján, begyűjtötte az adományokat. A sok tojástól, szalonnától, sonkától roskadozó kosarat a korcsmában az asztalokra kiborították és estére az egész falú népe óriási lakomát, és táncmulatságot rendezett belőle. A magyar nótát itt is cigány húzta.

Pásztorok megajándékozása

A gazdasági jellegű szokások közül pünkösdhöz fűződik sokfelé a pásztorok megajándékozása. A helyi szokásoknak megfelelően bizonyos ünnepélyes formák közt a pásztorok bort és kalácsot szoktak kapni a gazdáktól a kihajtott állatok számának megfelelő mértékben.

programturizmus.hu / femcafe.hu / erdely.ma

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.
Share

Esetleg más?

Az Emlékezés Hétvégéje Füzérradványban

Szeretem a kis falvakat, ahol életet találok, ahol tudnak ünnepelni, ahol tudják milyen értéket képviselnek …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.