2020 augusztus 4., kedd
Robert Fico három óriás kerületre osztaná Szlovákiát

Ragadós román példa – Fico is óriásmegyéket tervez

Share

Robert Fico három óriás kerületre osztaná SzlovákiátA megyei választások második fordulója után meg kívánja nyitni a megyei felosztás kérdését a szlovák kormány, amely a jelenlegi 8 megyés közigazgatási modell helyett 3+1 kerületes felosztást vezetne be.

A 3+1 kerületes közigazgatási modell a nyugat-, közép- és kelet-szlovákiai kerületek, valamint a pozsonyi kerület kialakításával számol, és ez részleges visszatérést jelentene a korábbi, 2001-ig használt felosztáshoz, amikor Szlovákia közigazgatási szempontból három kerületre oszlott. A kormány ezen elképzeléséről Robert Fico miniszterelnök már a megyei választások előtt említést tett, majd azt a megyei választások első fordulója után televíziós vitaműsorokban és a pozsonyi sajtóban kormánytagok többször is megerősítették.

A kormány elképzelésének részét képezi az a változtatás is, amely szerint a jövőben csökkentenék a megyei, illetve a 3+1-es modell bevezetése esetén kerületi képviselők számát is. Robert Kalinák belügyminiszter ezzel kapcsolatban a Sme című szlovák napilapnak nyilatkozva azt mondta: azt tartanák jónak, ha járásonként egy képviselő jutna a megyei képviselőtestületekbe. Ez lényegesen kevesebb megyei, illetve kerületi képviselőt jelentene a jelenleginél, Szlovákiában ugyanis jelenleg 79 járás van, a megyei képviselőtestületek viszont 408 tagot számlálnak.

A jelenlegi, nyolcmegyés felosztást is rossznak tartják a felvidéki magyarokA jelenlegi, nyolcmegyés közigazgatási rendszert 2001-ben az első Dzurinda-kabinet idején hagyták jóvá, azt 2002-ben vezették be. A nyolcmegyés közigazgatási felosztás rendkívüli vitákat váltott ki a kormányon belül és kívül egyaránt, annak elfogadása kis híján a Dzurinda-kormány széteséséhez vezetett. Ennek oka az volt, hogy az akkori Magyar Koalíció Pártja olyan 12 megyés felosztást szeretett volna elfogadtatni, amelyben a megyék egyike a többségében magyarok lakta Csallóközt, Mátyusföldet és az Ipoly-mentét egyesítette volna, s a komáromi vagy a Duna menti megye megnevezéssel jött volna létre. Ez a magyar megye alapot adhatott volna a felvidéki magyarság jövőbeni autonómiatörekvéseihez is.

Az MKP 12 megyés közigazgatási modelljét a Dzurinda-kormány szlovák pártjai elutasították, s elfogadták a 8 megyés modellt. Ekkor hónapokig tartó kormányválság alakult ki, a magyar párt a kormánykoalícióból való kilépését helyezte kilátásba, végül mégsem tette meg azt. A 8 megyés közigazgatási rendszernek a magyar megye létrehozásának elmaradása mellett az is negatív következménye volt, hogy az úgy osztotta fel az országot, hogy jelenleg egy szlovákiai megyében sincs többségben a magyar lakosság.

A szlovák kormánynak a 3+1 kerületes közigazgatási modell bevezetését vázoló terveit az ellenzéki pártok jelentős része nem tartja jónak, és azt központosító törekvésnek értékeli. Az elképzelés kapcsán határozottan elutasító álláspontot fogalmazott meg a felvidéki magyarság politikai érdekképviselete is.

 

A megyei kérdésben Bugár Béla és Berényi József pártja hasonló álláspontot képviselBerényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a téma kapcsán az MTI-nek azt mondta: a 3+1-es modellt elutasítják, mert az a felvidéki magyarság szempontjából még rosszabb lenne, mint a jelenlegi 8 megyés közigazgatási rendszer. Kifejtette: tovább romlanának magyar szempontból a nemzetiségi arányok, vagyis még alacsonyabb lenne a magyar lakosságnak az összlakossághoz viszonyított aránya az új kerületekben. Rámutatott: a természetes régiók mentén kellene kialakítani a közigazgatási felosztást, s a megyerendszer kérdésének megnyitása lehetőséget ad arra, hogy erre ráirányítsák a figyelmet. “Nem az a fontos, hány megye lesz, hanem az, hogy azok határai a természetes régiókat kövessék” – szögezte le az MKP politikusa, hozzátéve: továbbra is fontosnak tartják a Duna menti megye létrehozását és Gömör, illetve Ungvidék természetes régióinak rendezését is.

A téma kapcsán hasonlóképpen vélekedik Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar párt elnöke is, aki azt mondta: elutasítják a kormánypárt 3+1-es modelljét, mivel amögött központosító törekvéseket látnak, s az nem állna a Szlovákiában élő magyarság érdekében sem. Kifejtette: a korábban vázolt 12 megyés felosztást tartanák járható útnak, ám nem a megyék számát tartják elsődlegesnek, hanem azt, hogy a természetes régiók mentén alakuljanak ki a megyék határai.

A regionális önkormányzatokat közelebb kell hozni a választópolgárhoz, nem pedig távolabb vinni tőle – vélekedik Simon Zsolt, a Most-Híd alelnöke. A párt sajtóközleménye szerint ezért nem lehet egyetérteni a Robert Fico kormányfő által preferált 3+1-es megyerendszermodellel. Amint azt Robert Fico már a megyei választások első köre után jelezte, a második kör lebonyolítása után a kormány vitát kezdeményez Szlovákia területi felosztásának megváltoztatását illetően.

„A jelenlegi nagy és nem kompakt megyék az elmúlt néhány év alatt megmutatták, hogy nem működőképesek. A még nagyobb területi egységekbe való további összevonásuk csak még inkább működésképtelenné tenné azokat. Ez a megyék és a lakóik gondjait nem oldaná meg, csak a hatalmat összpontosítaná” – jelentette ki Simon, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy például Besztercebányának már ma sincs semmi köze Rimaszombathoz, Nagyrőcéhez vagy Losonchoz. Amennyiben bevezetnék a három plusz egyes rendszert, Rimaszombat vagy Nagyrőce egy megyében lenne Zsolnával, amelyhez már tényleg nincs semmi közük, mondta a Most-Híd alelnöke, aki szerint a megyei önkormányzatoknak akkor van értelmük, ha az ott élő polgárok azonosulni tudnak velük, és ha a polgáraik valós gondjainak megoldásán dolgoznak, mint pl. a munkanélküliség, régiófejlesztés, közútfejlesztés és egyéb szolgáltatások.

A megyerendszer átértékelését Simon is helyesli, de nem úgy, hogy a regionális önkormányzat távolabb kerüljön ezáltal a polgároktól. Ezért felszólítja a kormányzó Smer pártot, hogy ennek a tudatosításával kezdjen a jelenlegi területi felosztás átértékeléséhez.

Ez év májusában Robert Fico kijelentette, hogy a szlovákiai társadalom a jelenlegi területi felosztással nem azonosult. Egy évvel ezelőtt azt is mondta továbbá, hogy a „minimális terv a három területi egységre való felosztás lenne, mivel ez az az út, amelyet a nyilvánosság is elfogad. Beszélnünk kell arról is, hogy az államnak ezekben a szervekben képviseltetnie kell magát” – jelentette ki akkor Fico.

MTI/Felvidék.ma
     

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.
Share

Esetleg más?

Szilágyi Péter: a külhoni magyar oktatásnak szívüggyé kell válnia

A külhoni magyar oktatás megmaradása mindenekfelett azon múlik, hogy igazán szívüggyé tud-e válni – jelentette …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.