2018 december 17., hétfő
Képünk illusztráció. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Rendbontás nélkül ért véget a Székely Szabadság Napja

Share

Marosvásárhelyen rendbontás nélkül zárult a székely szabadság napja alkalmából szervezett megemlékezés és felvonulás – közölte a csendőrség. Ezen Románia nemzetközi kötelezettségvállalására hivatkozva kérték Székelyföld autonómiáját szombaton a megemlékezés és tüntetés résztvevői.

Adina Chis, az eseményt biztosító csendőrségi mobilegység szóvivője elmondta: semmilyen rendbontást nem regisztráltak. Hozzátette: a csendőrség köszönetet mond mind a szervezőknek, mind a résztvevőknek azért, hogy civilizált módon éltek a tiltakozás jogával. A felvonulás utcáin a csendőrség lezárta a forgalmat. A tiltakozók Kossuth-nótákat énekelve, időnként az “autonómiát!” és az “itthon vagyunk!” jelszót skandálva zavartalanul felvonultak a város főterére, ahol a prefektusi hivatal képviselőjének átadták a közfelkiáltással elfogadott petíciót. A felvonulás során a menetoszlop csaknem egy kilométeresre duzzadt.

A petíció átadása, a magyar és a székely himnusz eléneklése után feloszlott a tömeg, a máshonnan érkezettek felszálltak az autóbuszokra, és elindultak haza.

Közfelkiáltással fogadták el a petíció szövegét

Korábban történt, hogy a tüntetés petícióját, amelyet Románia kormányának és parlamentjének címeztek, de amelyet tájékoztatásképpen Klaus Iohannis államfőnek is elküldenek, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke olvasta fel a székely vértanúk emlékműve előtt, és a tömeg közfelkiáltással fogadta el. A dokumentum arra emlékeztet, hogy Románia az Európa Tanácshoz történt csatlakozásakor egyoldalú kötelezettséget vállalt a tanács 1201/1993 számú ajánlásának teljesítésére, amely ezáltal kötelező érvényűvé vált. A dokumentum 11. cikkelye pedig éppen az önálló közigazgatásról, és a különleges státusról szól.

Amint a petícióban a szóban forgó cikkelyt idézték: “Azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek.” A petícióban megállapítják: az eltelt negyed század során Románia ezt a kötelezettségvállalását nem teljesítette, az ezzel kapcsolatos párbeszédet hatóságai elutasították. Arra emlékeztettek, hogy a román parlament asztalán van a székelyföldi autonómia törvénytervezete, így senki előtt nem titok, hogy mit kíván a székely nép.

Mint azt a petíció nyomatékosítja: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát. A dokumentum szerint az autonómia biztosítása Románia érdekeit is szolgálná.

A petíció elfogadásával a megmozdulás résztvevői követelték, hogy Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott és a parlament elé terjesztett jogszabálytervezet alapján. Kérték ugyanakkor, hogy a román kormány és parlament a közigazgatási átszervezés során tartsa tiszteletben a székelyföldi közösség akaratát és vállalt nemzetközi kötelezettségeit.

“Követeljük, hogy a parlamenti vitával párhuzamosan a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal! Tiltakozzunk az ellen, hogy a jogállam intézményeit az itt élő, román állampolgárságú magyarok elnyomására, megfélemlítésére és üldözésére használják!” – áll a dokumentumban.

A petícióban leszögezték: teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarnak Székelyföld minden lakosának.

Vegzálták a román hatóságok a tüntetésre érkezőket

Szombat délután több ezren gyűltek össze Marosvásárhelyen a székely vértanúk emlékművénél a székely szabadság napja alkalmából szervezett megemlékezésen és tiltakozáson. A résztvevők egyes csoportjai rezesbandával, zenekarral vonultak be az emlékmű melletti térre. Az érkezők elmondták, a korábbi években tapasztalt három rendőri szűrés helyett idén a hatóságok csupán Marosvásárhely határában állították meg az eseményre tartó autóbuszokat.

Mindegyik autóbuszra csendőrök szálltak fel, lefilmezték az utasokat, és tájékoztatták őket arról, hogy vágó vagy szúró eszközöket nem szabad bevinni a tömegrendezvény helyszínére.

Az elmúlt évek tapasztalatából tanulván a zászlóval érkezők többsége már korábban gondoskodott arról, hogy zászlórúdját ne lehessen szúró szerszámnak tekinteni. A háromszékiek óriás székelyzászlóval vonultak a helyszínre, ahol székely, magyar és erdélyi zászlók százai lengenek.

Párbeszédet sürgetnek

A Székely Nemzeti Tanács párbeszédet sürget Székelyföld autonómiájáról az érintett önkormányzatok és a román kormány között – ez áll a marosvásárhelyi autonómia-megmozduláson felolvasott, a bukaresti kormánynak, a parlamentnek és az államelnöknek címzett kiáltványban. A demonstrálók elindultak a prefektusi hivatal elé, hogy átadják a petíciót a kormányhivatal képviselőjének.

A kiáltvány felolvasása után indult el a tömeg a prefektusi hivatal elé, Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökével együtt, aki egyébként tagja annak a bizottságnak, ami majd átnyújtja a kormányhivatalnak a kiáltványt.

Tőkés: Székely maradjon Székelyföld

Tőkés László szerint miként Orbán Viktor miniszterelnök magyar Magyarországot és európai Európát akar, úgy a székelyeknek is azt kell kívánniuk, hogy Székelyföld maradjon székely föld, Erdély pedig Románia határai között is maradjon Erdély. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Marosvásárhelyen a székely vértanúk emlékműve mellett a székely szabadság napja szónokaként tartott előadást az összegyűlt több ezres tömegnek. Kijelentette: Magyarország Romániának, az erdélyi magyarság pedig az együtt élő románságnak nyújt testvérkezet. “Készen állunk a párbeszédre, a megegyezésre”.

Hozzátette: az erdélyi magyarok tartják magukat az 1918-as gyulafehérvári népgyűlés és az 1919-es párizsi kisebbségi szerződés magyarokra vonatkozó szakaszaihoz, és elvárják a román parlamenttől, hogy elfogadja a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezet. Tőkés László kijelentette: nem elég az a nyilatkozat, amelyben az erdélyi magyar pártok vállalták, hogy összehangolják autonómiaprogramjaikat. Úgy vélte a székely szabadság napja előrelépés a tényleges együttműködés felé, hiszen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) “jobbik része” is a szervezők mellé állt.

Európai hullámokat vert a kitiltás

Dabis Attila pénteki kitiltását – amellyel egyébként a magyar hatóságok is foglalkoznak – Jordi Xucla i Costa, a Katalán Európai Demokrata Párt spanyol alsóházi képviselője helyszíni felszólalásában megbotránkoztatónak tartotta. Kijelentette: európai fórumokon fogja szóvá tenni a történteket. A katalán politikus arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy a székelyeknek és a katalánoknak kétszer okosabbaknak, kétszer kitartóbbaknak, kétszer jobb stratégáknak kell lenniük mint országaik többségi lakosságának, hogy szabadságukat megvalósíthassák.

Jokin Bildarratz Sorron, a Baszk Nemzeti Párt spanyol szenátusi képviselője egy a madár szabadságáról szóló baszk népdalt elénekelve szerzett emlékezetes pillanatokat a résztvevőknek. Az Európai Szabad Szövetség (EFA) nevében szóló Gio Paolo Baglioni Olaszország példáját említve jelentette ki: nem igaz, hogy egy egységes és oszthatatlan államban nem lehetnek területi autonómiák. “Ha nekünk sikerült elfogadnunk a saját államunk több nemzetiségű voltát, miért ne sikerülne Romániának is” – jelentette ki a politikus.

Szabolcs Attila, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke azt a pillanatot idézte fel, amikor Budafok polgármestereként öt éve Magyarországon elsőként kitűzte a hivatalára a székely zászlót. Úgy vélte: a zászló azóta a szabadság, az összetartozás jelképe lett, és a jelképre ma is nagy szükség van. A székely szabadság napját levélben üdvözölte a Marosvásárhelyen alakult Szabad Emberek Pártja (POL). A román-magyar regionális vegyes párt elnöke, Dan Macsa a romániai regionális mozgalmak “lándzsahegyeinek” nevezte a székelyeket.

„A székely autonómia ügye népakarat”

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke az M1-nek elmondta, minden megfélemlítés ellenére dicséret illeti a Székely Nemzeti Tanács szervezőit. Nem tántorodtak el az eredeti célkitűzéstől, méltósággal, békésen és világos üzenettel emlékeznek a székely mártírokra.

Hozzátette: a tömeg azt bizonyítja, hogy az autonómia és az önrendelkezés ügye az embereket is érdekli, nemcsak a politikusokat. Székelyföldön az önrendelkezés és a székely autonómia ügye az népakart – hangsúlyozta Szilágyi Zsolt.

Január nyolcadikán a három erdélyi párt közös nyilatkozatban erősítette meg, hogy amire 25 évvel ezelőtt felesküdtek a parlamenti frakciók, az továbbra is egységes célkitűzése az erdélyi magyaroknak. Ahhoz, hogy ez valósággá váljon, a parlamentnek el kellene fogadnia azt a törvénytervezetet, amelyet decemberben egy képviselő benyújtott. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, párbeszédnek kell létrejönnie. A román kormány nem hagyhatja figyelmen kívül a magyar követeléseit – hangsúlyozta az elnök.

Feszültség van Erdélyben az autonómia tagadása miatt

 Szilágyi Zsolt szerint az autonómia egy hosszú távú, békés megegyezést eredményezhet többség és kisebbség között. Ők békében és nyugalomban szeretnének élni a románokkal, ezért is tartja fontosnak, hogy autonómiát szerezzenek – tette hozzá.

Szili Katalin üdvözli a marosvásárhelyi megemlékezést

Szili Katalin határon túli autonómiaügyekben közreműködő miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke levélben üdvözölte a székely szabadság napja alkalmából Marosvásárhelyen rendezett megemlékezést és felvonulást – közölte a Miniszterelnökség szombaton az MTI-vel.

A miniszterelnöki megbízottat idézve azt írták: a három erdélyi magyar párt január 8-án aláírt közös nyilatkozatával létrejött egyfajta erős egység, “hiszen egyet akarunk, önigazgatást és szabadságot a székelységnek”.  Kiemelte: a szabadság szó időről időre új értelmet nyer, az ő feladatuk pedig, hogy megpróbálják megérteni a mának szóló üzenetét. “Számunkra ma a szabadság a területi, kulturális és személyi autonómiát, magyar anyanyelvünk egyenjogúságát, nemzeti jelképeink szabad használatát, önálló médiát, és végül a társnemzeti elismerést jelenti” – fogalmazott.

Szili Katalin hangsúlyozta: a székely szabadság napi felvonulás Európának szóló üzenete az, hogy a székelyeknek ugyanolyan jogok járnak, mint Európa bármely nemzeti közösségének. Hozzátette: a székelység önigazgatásával, autonómiájával Romániát, és ezzel Európát kívánja gazdagítani. Szili Katalin kitért arra is, hogy hasonló üzenete van a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezésnek is, amely azt üzeni Brüsszelnek, hogy álljon ki a szülőföldjén boldogulni kívánó nemzeti közösségekért. Közös állásfoglalást írt alá január 8-án Kolozsváron az autonómia-elképzelések összehangolásáról a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke.

MTI / hirado.hu

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

A Rákóczi Szövetség ösztöndíjjal támogatja a magyar beiskolázást

A szeptemberi iskolakezdést követően 350 helyszínen 8000 határon túli, gyermekét magyar iskolába írató családnak fejezi …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.