2019 szeptember 19., csütörtök
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Kőrösi Csoma Sándor-program és Petőfi Sándor-program felkészítő hetének megnyitóján a budapesti Magyarság Házában 2016. augusztus 22-én. A felkészítő hét után útnak indulnak a diaszpóra magyarságát, illetve a szórványmagyarságot segítő programok ösztöndíjasai a külhoni magyar szervezetekhez. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Semjén: meg kell tartani a diaszpórát magyarságában

Share

Fontos gesztusokat tenni a diaszpórának, amelynek megtartása magyarságában a cél – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn Budapesten.

A miniszterelnök-helyettes a Magyarság Házában megnyitotta a Kőrösi Csoma Sándor- és Petőfi Sándor-program felkészítő hetét.

Semjén Zsolt beszédében kiemelte: a magyar világnemzet, nem azért, mert erre törekedett volna, hanem mert így alakult a történelmünk, és emiatt az egész világon jelen van a magyarság. A küldetés a történelmi tragédiákból, a kihívásokból lehetőséget, a negatívumból pozitívumot tudott kovácsolni – hangsúlyozta.

A miniszterelnök-helyettes szerint a diaszpóra a kezdetektől mindig háttérbe szorult, ennek több oka volt. A Kádár-rendszer idején a nyugati magyarságot minden eszközzel üldözték, megpróbálták megakadályozni, hogy élő kapcsolata legyen Magyarországgal, ki akarták taszítani a nemzetből a diaszpóra magyarságát, mert politikai ellenségnek tekintették – magyarázta.

Emlékeztetett: amikor a rendszerváltás megtörtént, természetes volt a szoros kapcsolat kialakítása “az elszakított részek” magyarságával, de a diaszpóra a háttérben maradt. Mivel gesztusokat akartak tenni nekik, megalakították a Diaszpóra tanácsot, ahol a diaszpóra magyarjai megfogalmazták, hogy szeretnének még élőbb kapcsolatot az anyaországgal – idézte fel.

Semjén Zsolt kifejtette: történelmi okokból a diaszpóra szervezetei emigránsszervezetek voltak, hiszen politikai okokból elmenekültek hozták létre őket, de 1990 után már mindenki hazajöhetett, így most fontos az emigránsszervezetek átalakítása a diaszpóra megmaradása miatt.

Véleménye szerint az a küldetésük a most útnak induló fiataloknak is, hogy ezeket a szervezeteket úgy formálják át, hogy minden magyar otthonává válhassanak, azoknak is, akik például kimentek külföldre dolgozni néhány évre. Mint mondta, meg kell szólítani azokat is, akikben “már csak pislákol” a magyar identitás, mert már sokadik generációs leszármazottak. Befogadó szervezetekre van szükség, ahol nem a politika vagy a történelmi tapasztalat a lényeg, hanem a mindennapi magyar élet megjelenítése – hangoztatta.

A miniszterelnök-helyettes kitért arra: a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága szorosan összefügg, mert a diaszpóra tagjainak – vagy őseinek – az egyharmada határon túli területről érkezett. A cél “az egész világot behálózni a magyar üggyel”, ezért össze kell hozni a magyar szervezeteket, a magyarság különböző részeit, így jöhet létre olyan kapcsolatrendszer, amely behálózhatja az egész világot – mutatott rá.

Semjén Zsolt arra is felhívta a programok résztvevőinek figyelmét: az egyetlen lehetséges viszonyulás a munkájuk során, hogy “minden magyart szeretünk”. Nem szabad hagyniuk, hogy bevonják őket az emberek és a szervezetek egymás közötti “belső intrikáiba”, konfliktusaiba, távolságot kell tartaniuk és nem lehet megpróbálniuk igazságot tenni közöttük – vélekedett.

Azt is kiemelte, hogy a cél az emigráció sokadik generációját is bevonni a magyar életbe, és ha sikerült, biztatni őket, hogy legyenek a magyar nemzetnek közjogi értelemben is tagjai.

A miniszterelnök-helyettes végül “a nemzet egyesítésének missziójaként” értékelte a program résztvevőinek tevékenységét.

A nemzetpolitikai államtitkárság korábban azt közölte, hogy jelentős az érdeklődés a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor-, és a szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor-program iránt. A jelentkezések lezárulta után idén a programokra 692-en jelentkeztek, közülük 92-en kizárólag a Petőfi Sándor-programot, 202-en pedig mindkettőt megjelölték. A jelentkezők nagy része a Kőrösi Csoma Sándor-programot preferálta.

Az államtitkárság jelezte, hogy a kinti magyar szervezetek kéréseinek eleget téve választják ki az ösztöndíjasokat, akik sokrétű feladatokat látnak el: magyar nyelvet oktathatnak, táncházat, nyári táborokat szervezhetnek, honlapot, újságot, kiadványt szerkeszthetnek, életút-interjúkat készíthetnek, ünnepségek, megemlékezések szervezésében vehetnek részt.

MTI

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Úrnapja (Postcommunio – áldozás után)

Köszönöm, hogy áldozhattam, s mint méltatlanra nem sújtott le rám haragod.   Köszönöm a csendet, …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.