2020 október 26., hétfő

Star Wars – a XX. század mítosza? – 3. A nyolcvanas évek: Obi-Wan Reagan?

Share

Az 1980-as elnökválasztást Ronald Reagan nyerte meg, akinek programja két szóban volt összefoglalható: erős Amerika. A belpolitikában erős gazdaság, erős dollár, a külpolitikában erő alkalmazása, a szovjet- előretörés megállítása (ne felejtsük el, hogy a nyolcvanas évek elején a Szovjetunió még a terjeszkedés időszakát élte, Afganisztánt 1979-ben szállta meg), a kezdeményezés visszaszerzése, és a kommunizmus megbuktatása.

Ambiciózus program volt, a világ nagy része nevetett is a kiöregedett színészen… Azonban már első lépéseivel céltudatosan tört céljai felé. Bevezette a neokonzervatív gazdaságpolitikáját: csökkentette az állami kiadásokat és a jövedelemadókat, viszont növelte a fegyverkezési kiadásokat. Amerika első jelentősebb katonai akciója Grenada lerohanása volt, ez azonban még a nevetségesség határán egyensúlyozott: a világ magát első szuperhatalmának nevező ország megszállt egy Csepel-sziget nagyságú területet. Mégis, Amerika a külpolitikában is egyértelművé tette, hogy már nem sodródik az eseményekkel. A helikopterek repültek, a fegyverek ropogtak, az átlag amerikai újra büszke lehetett a katonákra.

A sikereknek azonban hatalmas ára volt: Amerika felélte utolsó tartalékait. Már nem működött az egykeresős családmodell, az életszínvonal fenntartásához a nőknek is munkába kellett állniuk, az állam eladósodása katasztrofális szintűvé vált. Reagan mégis, többek között, a magyar Teller Ede javaslatára, 1983-ban egy új tervbe vágott, hogy a Szovjetuniót olyan fegyverkezési versenybe kényszerítse, amivel gazdasági eszközökkel, véráldozatok nélkül is megdönti. A program neve: SDI: Stratégiai Védelmi Kezdeményezés.

Borzalmas megnevezés… Ezért a betűszóért nem vállaltak volna újabb áldozatot az amerikaiak, azonban itt kapcsolódik be történetünkbe és a történelembe a Csillagok háborúja, mint márkanév. Reagan kitalálta, hogy a programot úgy tudja eladni, ha csillagháborús retorikát alkalmaz és a kommunikációban nem az SDI-t, hanem a Csillagháborús program megnevezést használta, s ettől kezdve a Szovjetuniót mint a Gonosz Birodalmát (Evil Empire) emlegette. Így a hatalmas költségvetésű program, a maga rakétáival, űrrepülőgépeivel és lézerágyúval eladható vált a közvéleménynek.

A következmények ismertek: a szovjet vezetés vette a lapot és bekapcsolódott a fegyverkezési versenybe, egy darabig bírta az iramot, ennek részeként még el tudta készíteni a saját űrrepülőgépét, a Buran-t, de annak repülése már csak tisztelgés volt a felbomló Szovjetunió előtt (1988). Egyetlen adat: 1980 és ’84 között az USA évente 187,4 milliárd dollárt költöttek katonai célokra, míg a Szovjetunió 108,1 milliárdot – vizsgáljuk meg ezt a két állam GDP-jének arányában.

A hidegháborút az USA nyerte meg, egy olyan fegyverkezési programmal, ami a Csillagok háborúja nélkül eladhatatlan lett volna a közvéleménynek.

Ezért merem megkockáztatni, hogy a film feltalálása óta nem volt olyan hatású filmalkotás, mint a Csillagok háborúja…

De hozzá kell tennem: a film a Halálcsillag felrobbanásával fejeződik be, a folytatással nem törődik, elég a győzelem, hollywood-i recept szerint – és a hidegháború megnyerése után az USA sem tudott mit kezdeni az ölébe hullt győzelemmel, néhány év alatt elvesztett mindent, amiért évtizedeken keresztül küzdött, magára hagyva az átalakulás terhével küzdő nemzeteket.

A tanulság? Nem sok. Talán csak annyi, hogy másképp alakul a történelem, ha nem George Lucas, hanem Isaac Asimov filmje lett volna sikeres a hetvenes években…

 

 

 

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

#Muzej2019 – Gül baba türbéje

Már többször is kénytelen voltam megállapítani, hogy mi magyarok, furcsa egy nép vagyunk. Most éppen …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.