2018 augusztus 19., vasárnap
Szakály Sándor történész, az újonnan megalakult VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója a Nemzetvédelmi Egyetemen 2014. január 15-én. Az intézmény, amely 25 alkalmazottal februártól kezdi meg a működését, három kutatócsoportba szervezve foglalkozik az 1867 és 1990 közötti időszak történetével. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Szakály Sándor történész, főigazgató - MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Szakály: Fontos a forrásokra, tényekre alapuló történetírás

Share

A forrásokra, tényekre alapuló történetírás fontosságát hangsúlyozta az általa vezetett intézmény keddi budapesti könyvbemutatóján Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója.

Mint mondta, nem vitathatatlan történelmet akarnak írni, ám elutasítják az „internetes világ” korának azon jelenségét, hogy „az emberek nem olvasnak, csak írnak”, ez utóbbi során pedig olyasmit minősítenek, aminek a tartalmát maguk nem is ismerték meg. Intézetükről szólva kijelentette, „ez egy jó közösség, amely végig fog menni a saját maga választotta úton”.

A Veritas Évkönyv 2017 című kiadványt bemutatva Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója azt emelte ki: a közel két tucat munkatárs írásai olyan érdekes, de szerteágazó témákat ölelnek fel, mint a főkegyúri jog kérdése, vagy az, hogy miként alakult Ferenc József ábrázolása a magyar sajtóban, hogyan lépett „a megtorlás királyának” képe helyébe a „békekirály” Ferenc Jóskáé.

Az Elbától Vorkutáig. Magyarok és magyarországi németek szovjet hadifogságban, kényszermunkán és a Gulágon című kötetről szólva Simon Attila, a szlovákiai Somorján működő Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója elmondta, a második világháború után előre kitervelten, az etnikai tisztogatások részeként deportáltak több százezer embert a Szovjetunióba, az elhurcoltak zöme magyar vagy német nemzetiségű volt.

Hollósi Gábor: A pozsonyi hídfő. A magyar-csehszlovák határrendező bizottság tárgyalásai (1947-1949) című munkáját ismertetve Ujváry Gábor, a Veritas intézetvezetője azt emelte ki: a trianoni határokhoz képest további három falut Csehszlovákiához csatoló 1947-es békeszerződés tragédia volt Magyarország számára, még akkor is, ha sikerült elérni, hogy az eredetileg tervezettnél kisebb területet kelljen átadni.

Tóth Eszter Zsófia: Ceruzavonások Antall József arcéléhez. Levelek és interjúk című kiadványt Marinovich Endre, a Veritas főigazgató-helyettese ismertette, kiemelve, hogy a szerző az 1954 és az 1990 között született források elemzésével színesítette az egykori miniszterelnökről alkotott képet.

MTI

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Állami kitüntetéseket adott át Kásler Miklós és Gulyás Gergely

Ünnepi beszédében Kásler Miklós kiemelte: augusztus 20-a a magyar nemzet, a magyar állam legfontosabb ünnepe, …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.