2020 október 29., csütörtök

Szent Bujaság, szepességi templomok

Share

Felvidéki anzikszok régi önmagamhoz… 7.

 

 

Az utolsó versem a felvidéki ciklusból…

Tűz ég nyári éjszakán,
a legény és a lány
eggyé válik táncban,
vöröslő lánglobogásban.

 

Bőr simul bőrhöz szenvedélyben,
eggyé válnak a szerelemben,
eggyé válásuk itt a földön teljesül.

 

Templom hűvösében,
szent csend ölel körül,
kőindák törnek magasba,
ölelkeznek, táncolnak,
mint szerelmesek nyári éjeken,
örökmécs fényében.

 

Ki faragta a követ,
szülőhazájára gondolt talán,
de kezét Isten vezette,
a szent szerelem,
mi csak a mennyben teljesül.

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

#Muzej2019 – Gül baba türbéje

Már többször is kénytelen voltam megállapítani, hogy mi magyarok, furcsa egy nép vagyunk. Most éppen …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.