2017 november 21., kedd
A megemlékezés egyik résztvevője mécses gyújt az 1944/45-ös áldozatok tiszteletére felállított új emlékműnél a vajdasági Csúrogon 2013. november 3-án. MTI Fotó: Markovics Annamária

A szerb-magyar megbékélésre ad lehetőséget a csúrogi megemlékezés

Share

A megbékélés és a szerb-magyar együttműködés olyan lehetősége mutatkozik meg a vajdasági Csúrogon, amilyenre korábban soha nem volt példa – hangsúlyozta Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke vasárnap a dél-bácskai településen, ahol az 1944-1945-ben ártatlanul kivégzett áldozatokra emlékeztek, ám a viharos erejű szél és az eső miatt csak a szerb és a magyar himnusz, valamint néhány szavalat hangzott el, a beszédek elmaradtak.

Hajnal Jenő a helyszínen a sajtónak hangsúlyozta, a múltat elfeledni és kitörölni nem lehet. Amikor a viharos időjárás ellenére is megjelennek az emberek a megemlékezésen, akkor – a politikus szerint – érezhető az az erő, amelynek segítségével a két nép, a szerb és a magyar közös jövőt tud építeni ezen a tájon.

Az áldozatok emlékművét Csúrogon négy éve állították, akkor Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb államfő is fejet hajtott a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzettek előtt.

Vasárnap politikai pártok, önkormányzatok, civil szervezetek, valamint a magyar diplomácia képviselői és magánszemélyek koszorúzták meg az emlékhelyet. Jelen volt Jasmina Jurisin, a szerb áldozatok emlékét ápoló Razzia 1942 Emlékbizottság titkára, valamint Teleki Júlia túlélő is.

A második világháborúban Jugoszlávia német lerohanása után, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által 1942 elején végrehajtott partizánvadász rajtaütésekben mintegy 3-4 ezer ember vesztette életét, főként szerbek és zsidók.

Az 1942-es “hideg napok” után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában a becslések szerint legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg. A legvéresebb események színhelye Csúrog, Mozsor és Zsablya volt, ahol szinte a teljes magyar lakosságot kiirtották. A túlélőket gyalogmenetben a járeki gyűjtőtáborba vitték, ahol hat-nyolc hónapot kellett eltölteniük. A nélkülözésekbe több ezren belehaltak, a túlélők soha nem térhettek vissza otthonaikba.

A történtekről 1990-ig beszélni sem lehetett. A szerb kormány 2014-ben, hét évtized után helyezte hatályon kívül a három vajdasági település (Csúrog, Mozsor és Zsablya) magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó határozatot.

MTI

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Közös erdélyi pártot kell alapítani a román és magyar monológok helyett

A románok és magyarok egymásra utaltságáról beszéltek a nagyváradi polgármesteri hivatal dísztermében tartott pénteki konferencia …

Egy hozzászólás van

  1. Dipl.Ing.Tibor Gutay

    Borzalmas. Mindenütt a komcsi zsidó gazemberek vérfürdői, mocskos, embertelen diktatúrája, égbekiáltó hazuságai.Ezeket a gyilkosokat futni hagyták ott is, mint nálunk Magyarországon. De lesz még isteni igazságszolgáltatás Jézussal a Feltámadáskor – hála Istennek Amen.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.